Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-30 / 35. szám

PROTESTÁNS EGYHAZIdSKOLA Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési éshirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő: BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők: pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Sebestyén Jenő, Tar! Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak.: .. Kéthasábos egész oldal 40 K,' fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Megújhodás. Muraközy Gyula. — Vezérczikk: Kínos kiváltság. — r — s. — Krónika: Az új tanév. — Tárcza: A harsányi hegyen. Kövy László. Katonai táborban. Marjay Károly. — Belföld: Orosz hadi könyörgés, —y —y. — Külföld : Német egyházi lap a háborúról. P. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Megújhodás. Felette nagy hiábavalóság, — azt mondja a prédikátor — minden hiábavalóság. (Préd. l.a

.) . . . Mindezeket hallván . .. az Istent féljed . . . (Préd. 12.,,.) A böicsesóg kitárt könyv volt előtte. Híre beragyogta a távol országokat. Délnek királyasszonyát is útra késztette a ragyogása. Király volt. A vágyaival együtt született azok teljesülése. De a bölcseség és a hatalom csak magasra emelték, hogy annál jobban áttekintse az élete sivárságát. A lelke még szomjasabb lett. Keresni kezdte az életörömöket, mulatozást, házakat, ékes kerteket épített, kristálytavak öntözték a sarjadó erdőket, szolgák, énekesek vették körül. Aranyát felváltotta az örömök aprópénzére. Aztán — eltaszította magától. „Minden hiábavalóság ! . . Nem látott mást az életben, mint egy üres taposómalom czéltalan keringését. „A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz és a mi történt, ugyanaz . . . Gyűlöltem az életet ..." És ímé, nagy megújhodás hangjai csendülnek fel a könyve végén, a zűrzavarból egy tiszta alaphang válik ki. Tekintete, mely a földi örömök, bölcseségek, kincsek között nem találta meg az élet czélját, most felfelé tekintve megtalálj Istent féljed". . . . Olvasgatván a Prédikátor könyvét, ülök a Tisza partján. Siet a csillogó, szőke, magyar folyó, hogy a nagy német folyóval együtt zúgjon át, egyesült erővel távol országokon. Távolról beleszóródik az esti csöndbe a vonatok zakatolása, rezervisták éneke. Megy a magyarság, lelkesen, hogy a német milliókkal egyesülve, diadalmas harczát megvívja a hazáért, igazságért. ... Lelkesen! Úgy tetszett eddig, örömök keresésében, meddő futásokban fáradt ez a nemzedék. És ímé, felébredt. Kezdi felfelé emelni a tekintetét. A haza ósdi, csökevény ösztönnek csúfolt eszménye felragyog. Az önző én szűk köre, élete kitágul a haza életévé és boldogságává. A Prédikátor a mai ember lelkének átalakulását élte át. Hirdették, hogy megölték az ideálokat. És most újra égnek a csillagok. A csillagok égtek mindig, csak az ég volt borús eddig. Az élet nem sivár törtetés. az élvezetek után, nem czéltalan, poros utak taposása. Kincs, Istentől kapott, a mit nemes mozdulattal tesznek az önfeláldozás oltárára. Ébredünk. De ez még csak pirkadás. . . . Elnézem a Tisza siető, szőke, az esti fényben megvillanó habjait. Lenn, a hol a Duna folyik, vérpirosak lesznek már talán. Ahonnan jönnek, amerre mennek — az ágyúk füstjében, hol keressük a keresztyén eszmények ragyogását? Megértést, megbocsátást, békességet, szeretetet? Mintha a Mester szavát összetörné a csaták vihara . . . ... És mégis . . . Ebben a háborúban önfeláldozás van, önmagunkról való megfeledkezés szent czélokért. A nemzet felfelé emelte szemeit. Az iszonyú harcz intelem a léleknek, magábaszállás, és büntető pallos gonosztévő népeknek. A korszellem azon az úton jár, a hol a Prédikátor, ugyanoda fog érni: „ . . . az Istent féljed ..." A vérkeresztség új, nagyszerű idők megalapozása talán. Szebb jövőé, mikor a Tisza és Duna, a magyar és germán szellem szövetkezése nem harczok, de áldásos, termékenyítő, békés munkálkodás jegyében fog útra kelni, közös keresztyén eszményekórt istenfélelemben és emberszeretetben. Muraközy Gyula. bronzból vert, igen sikerült plakettje öt korona árban megrendelhető a Kálvin-Szövetség titkári irodájában (IV. ker., Moínárutcza 17. szám). Kálvin