Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-09 / 32. szám
a melyért a föntjelzett föltételnek megfelelő minden tanító vagy tanítónő, vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül bezárólag f. évi augusztus 15-éig jelentkezhet a Pesti Hírlap szerkesztőségénél, a következők szemmeltartása mellett. A jelentkezés egy ív papiron a szerkesztőséghez intézendő levél alakjában történjék. A levélben könnyen olvashatóan írva a következők emelendők ki: 1. A jelentkező neve, kora, nős vagy nőtlen állapota, esetleg gyermekeinek száma és vallásfelekezete, abbúl a, szempontból, minthogy a jutalmak kiosztásában lehetőleg a felekezetek számarányára is tekintettel vagyunk. 2. A jelentkező mostani és előbbi állomásainak neve, a vármegye megjelölésével s működési időtartamának jelzésével. 3 Megnevezése az eddig netalán élvezett jutalomnak, segélynek vagy kitüntetésnek. 4. Az így leírottak valóságának a kir. tanfelügyelőség, iskolagondnokság vagy az iskolaszék pecsétjével ellátott és szabályszerűen aláírt sorok által való bizonyítása, ugyanarra a levélre rávezetve. Külön okmányok beküldése nemcsak fölösleges, de nem is tanácsos, mert azoknak a visszaküldésére még abban az esetben sem vállalkozik a szerkesztőség, ha a jelentkező a levélhez megczímzett és postabélyeggel ellátott borítékot mellékelne. A jutalmazottak a jutalmat Szent István napján, aug. 20-án posta útján kapják kézhez. A fővárosi tanítók és a háború. A fővárosi iskolák nagy részét lefoglalta a katonaság elszállásolási irodák és kórházak czéljaira. A tanítóság nagy része behívást kapott, úgy hogy a mennyiben augusztus végéig a háborús állapot meg nem szűnnék, előreláthatólag az iskolák szeptemberben nem nyílnak meg. A Budapesten időző, be nem hívott tanítókat felszólította Déri Ferencz dr. tanácsos, hogy a katonai ügyosztálynál jelentkezzenek közigazgatási szolgálatra. Felhívást intézett a főváros 'tanítónőihez is, hogy vegyenek részt a klinikákon folyó betegápolási tanfolyamon. Ezen tanfolyamon száz tanítónőt vesznek fel. A jelentkezőket a közoktatási ügyosztályban előjegyzik. Felhívta egyúttal a fővárosi iskolák igazgatóit U, hogv az iskola igazgatását személyesen vegye át mindegyik. így mindazok, a kik a fővárostól távol nyaralnak, kötelesek hazajönni. Egy vidéki tanár mnnkássága. A mult évben halt meg a szarvasi főgimnázium 86 éves s a szarvasi gimnáziumnak 35 évig volt tanára: Lányi Gusztáv. Ez idő alatt, sőt ezen feliil még 7 évig rendes lelkész is volt s e kettős munkakörön felül megmaradandó minden idejét a tudománynak, azok művelésének szentelte, a miről tanúskodik halála után hagyatékában talált 205 kötet kézirat. Töhb, mint 160 kötet vallásos irodalmi tárgyú, a görög nyelvtanok, görög kritikusok és eposzirók kiadásai és magyarázatai. Megérdemli a megemlékezést. A csurgói tanítóképző. Soká bizonytalan volt, hogy Csurgón hagyja-e a közoktatásügyi miniszter a tanítóképzőt, ott építik-e fel az intézet új palotáját avagy Kaposváron, a hol nagyobb támogatást ígértek az iskolának. A közoktatásügyi miniszter a sok tárgyalás után úgy határozott, hogy szeptember elején Csurgón kezdik meg a tanítóképző építését, mert a kulturális érdek is azt követelte, hogy a határszéli megyéket magyar tanítókkal ellátó csurgói tanítóképző továbbra is teljesítse misszióját s főleg a vend-vidékiek felekezeti iskoláihoz: a régi jóhirű állami intézet adjon megfelelő tanítókat. EGYESÜLET. Legutóbbi vézérczikkiinkre kaptuk a következő sorokat: „A Ref. Ifjúsági Egyesület vizének eleven folyását is megzavarta kissé a háború. Segéd-titkárát, Szilágyi Dezsőt és kívüle még tíz öntudatos, aktiv, imádkozó tagját az egyesületnek harcztérre szólította a haza. Mindnyájan ismerjük az evangéliumi munka természetét és jól tudjuk, hogy mit jelent az ilyen tömeges és hirtelen való munkaerő-elvonás egy evangéliumi egyesületre nézve, a melynek tagjai minden mellékérdek nélkül, az Úr Jézus szeretetétől áthatva dolgoznak Isten országáért. Bizony nehezen fogja őket nélkülözni az Egyesület, ámbár már meg van edzve a nehézségekkel szemben és reája is áll Pál apostolnak a mondása, hogy: „ . . . az én erőm erőtlenség által végeztetik el..Hisszük, hogy a behívottak hősies és Isten gyermekéhez méltó maguktartásával beszédnél meggyőzőbben fogják propagálni az ifjúsági egyesületi ügyet a harcztéren is és bízunk a jó Istenben, hogy egy győzelmes hadjárat után vissza fogjuk nyerni őket Egyesületünk számára." Hisszük mi is s kívánjuk is! A vezérczikkben említett önkéntes szolgálat azonban független volna az itt említettől s az nem is aktiv katonákra vár. A Magyarországi Iíék Kereszt Egyletek és Reményszövetségeik augusztus hó 23—25-én a temesmegyei Homokos községben (vasúti állomás: Homokos-Déliblát) tartják meg nagygyűlésüket és pedig a Magyarországi Kék-Kereszt Egyletek Y-ik rendes közgyűlését és Il-ik hitmélyítő bibliai konferencziáját, a Magyar Remény szövetség pedig: I-ső vezetői értekezletét és továbbképző tanfolyamát. A gyűlésekre augusztus hó 15-ig jelentkezők kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványt, a gyűlések tartamára pedig a községben ingyen lakást és ingyenes ellátást nyernek. Részvételi bejelentések a homokosi ev. lelkészi hivatalba intézendők. A bibliai konferenczia témája: „A keresztyén (kék«-keresztes) és fegyverzete a bűn ellen (az iszákost mentő munkában)". Kol. 3, 12. alapján. A Reményszövetség-vezetők továbbképző tanfolyamán alkoholellenes pedagógiai és vetített képes előadások és mintaleczkék fognak tartatni. A dunántúli egyházker. evang. egyesület ez évi rendes közgyűlését, a kerületi gyűlést megelőző napon, augusztus 25-én Czelldömölkön tartja, mely alkalommal az egyházmegyei lelkészegyletek munkásságáról szóló szokásos jelentés felolvasásán kívül Varga Gyula esperes terjeszt elő jelentést az egyházmegyei belmissziói egyesületek szervezéséről és a Harangszó számadásáról, Kapi Béla lelkész a belmissziói felolvasási gyűjtemény szerkesztéséről és a konfirmácziói emléklapok elárúsításáról, Scholtz Ödön esperes pedig az „Allgemeine evang. luth. Konferenz"-et ismerteti és a külmisszióról terjeszt elő jelentést.