Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-26 / 30. szám

találni azt a hangot és formát, mely a szívhez szól s mely a temetési beszédeknél kiváló jelentőségű. Ide fő­ként szív kell, mert a száraz, logikus ész nem hat le a fájdalom mélységéig. Át kell érezni mások veszteségét és fájdalmát, különben csak üres, hideg szó az, a mit a római költő preskribált: Si vis me flere, dolendum est tibi. Szuhay együtt érez a gyászolókkal, azért tud szívet megragadólag beszélni és a megindítás eszközeivel élni. Túlságba azonban ezt nem viszi, nehogy beszédeivel az amúgy is fájdalmas szíveket még jobban meggyötörje. Inkább a vigasztalás balzsamával kenegeti meg a seb­zett szíveket. Nyelvének zengzetes voltát és kifejező erejét is dicsérnünk kell. Általában mesterkéletlen és nemesen egyszerű, csak néhol tűnik fel némi oda nem illő dagály és páthosz a beszédekben s azokhoz fűzött rövid imádságokban. A szépen hangzó és megkapó költői szóképek és szóalakzatok egész sorát látjuk azokban, melyek a poétái talentumra vallanak. A halálesetekből elvont, tanító gondolatok is találók és tanulságosak s olykor frappáns módon hatnak. Csak a beszédek szer­kezetében nem találjuk meg a tökéletes összhangot és kerekdedséget. Ennek oka pedig szerintünk az, hogy beszédeihez a szerző a bibliából nem választ megfelelő témát. Ez tartja össze, mint vezéreszme, a beszédet s vezeti azt határozott czélra s irányban. Általában kívá­natos, hogy a lelkész minden beszédét a bibliára építse s beszédében minél biblikusabb legyen, nehogy beszédei puszta világi retori művek legyenek, a milyenek bizony, manapság, számos lelkész tanításai. Nem mondjuk, hogy a Szuhay beszédei nem bibliai szelleműek s hogy a szellem mellett azokban itt-ott sok helyen a biblia taní­tásai is föl nem csendülnek, de szerettük volna, ha mé­lyebben merült volna a bibliába s hozta volna felszínre annak örök kincseit. Tartalmas és szép könyve ezzel sokat nyert volna értékben. A függelékben adott négy emlékbeszédben a jeles író jellemző ereje domborul ki főként. Élethű vonásokban állítja elénk az elhalt lelké­szeket, a kiknek ily módon az ő beszédeiben ércznél maradandóbb emléket állít. A terjedelmes s külsőleg meglepő szépen kiállított s ízléses fekete vászonkötésbe kötött könyv ára kötve 8 K. A Hegedűs és Sándor könyvkiadóczég adta ki Debreczenben Szívesen ajánljuk. Luther-könyvek a sárospataki főiskolai könyv­tárban. Mint Harsányi István, a főiskola könyvtárnoka a „Sárospataki Lapok"-ban írja, az'ottani könyvtárban két olyan könyv van Luthertől, a mely az ő tulajdonát ké­pezte. Az egyiken Luther sajátkezű névírása és mellette Melanchthon autogrammja és jelmondata van. Hazánkban, mint H. I. írja, csak a pozsonyi ev. főiskola könyvtárá­ban van két olyan Luther-könyv, a mely a nagy refor­mátor sajátkezű följegyzéseivel ékeskedik EGYHÁZ. A dunaföldvári lelkészi állásra tömegesen pályáz­tak. A Madacsán tartott jelölő-konferenczia az összes pályázókat jelölte. A választás augusztus hó második felében lesz. Egyházmegyei Lapok. Kettőt kaptunk a mult hé­ten. Mindkettőt örömmel és figyelemmel olvastuk el. A „Baranyai Kálvinista Lobogóu -ban megrázó költemény olvasható id. Munkácsy Lajostól (Beczefa) „Baranya egykéi" czímen. Érdemes volna ezt a költeményt is ezer meg ezer példányban osztogatni nemcsak Baranyában, hanem más helyeken is, különösen a dunántúli kálvinista falvakban. —A „Kecskeméti Egyházmegyei Reformátusok Lapjá"-ban, melyet dr. Hetessy Kálmán és Illyés Kálmán szerkesztenek, több érdekes közlemény és czikk van. Érde­kes dolgot közöl Illyés Kálmán a kiskúnfélegyházi iskolá­zásról. Az ottani apáczák vezetése alatti „Constantinum"­ban tanítónőképző is van (hány ilyen van!). A benn­lakó ref. leányok (fájdalom, hogy ilyenek is vannak !), mint a lelkész írja, csak alig néhányszor jöhettek ki a ref. templomba istentiszteletekre, a róm. kath. istentisz­teleten pedig egész éven át meg kellett jelenniök. Fél­egyházán egyébként az ottani áldozatkész reformátusok iskolát akarnak alapítani. „Semmit sem érünk felekezeti iskola nélkül" írja a lelkész. A budafoki kirándulás nagyszerűen sikerűit. A BRIE. tagjai, az istenhegyi gyülekezet, Lorántffy Zsuzsánna Egylet, a Bethánia tagjai, sokan a budapesti erzsébet­falvai hívek közül július 19-én kirándultak Budafokra. A határ egyik legszebb részén, a Tündér-telepen telt el az egész nap derűben, jókedvben, sok vidámsággal fűszerezve. A budafokiak is szinte valláskülönbség nélkül részt vettek a kirándulásban. Mintegy 300-an voltunk együttesen. A szép idő is nagyon kedvezett. A vendégek már reggel kiérkeztek. Részt vettek a gyülekezet dél­előtti istentiszteletén. Majd a délutáni csoporttal egyesülve d. u. 5 óráig különböző társasjátékokkal szaladtak el az órák. Fiatalja, öregje mind részt vett benne. A gyö­nyörű kilátás a magas hegytetőről, jó enyhet adó hűvös a fenyvesek alatt mindenkinek tetszett. Délután, uzsona­után 5 órakor vallásos összejövetel volt ezzel a pro­grammal: Ének XX. zs. Imádkozott Tóth József, buda­pesti vallástanár. „ímhol az egész ..." kezdetű éneket énekelte a budafoki énekkar. Két szép szavalat között a gyülekezet együtt elénekelte a „Mondd ott lellek a forrásnál? ..." cz. éneket. Tóth József szólót énekelt. Marjay Károly, helybeli lelkész bibliát magyarázott, melyből Isten hívó szava csendült ki mindnyájunkhoz. Vajha az a tábor, a mely hallgatta, csakugyan „Isten tábora" lehetne. Szilágyi Dezső titkár imájával s a buda­foki énekkar feltűnést keltett szép, preczíz énekével vég­ződött a nagyszabású ünnepély. XC. zs. éneklése és a gyülekezet megáldása után oszladoztunk szét azzal a gondolattal lelkünkben, hogy máskor is találkozunk így. Az angolországi Christian Endeavonr mozgalom, melyet nálunk „élő keresztyén szövetséginek neveznek, móst tartotta 24-ik évi gyűlését Londoban. Erre az al­kalomra a mozgalom alapítója, dr. Clark is átjött Ame­rikából. Dr. Clark a munka nagy növekedéséről tehetett jelentést. Négy évvel ezelőtt azt tűzték ki czólul, hogy 10,000 új szövetséget igyekeznek alakítani; az eredmény 10,200 volt. Indiában 140 szövetség van 50,000 taggal Francziaországban nemrég szövetségi konferenczia volt, melyen 1000 személy vett részt. Nagyjelentősége van annak, hogy sokhelyt gyakorlati munkában vesznek részt. ISKOLA. Új iskolák Debreczenben. Debreczenben 10 új iskolát állítanak fel. Az iskolákat a város építi, a ref. egyház fizeti a tanítókat. A debreczeni leánygimnázium magyar-német nyelvi tanszékére a fenntartó testület Papp Ferencz, volt tanító­képzőintézeti tanárt választotta meg. A kultuszminiszter elrendelte, hogy azon külföldi tanulmányútra menő theologusok és lelkészek, a kik az 1912. évi XXX. t.-cz. 29. §-ában biztosított előnyben részesülni kívánnak, nála bejelentendők.

Next

/
Thumbnails
Contents