Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-12 / 28. szám

— a csekefalvi Rácz Gábor székelydobói lelkészt, — a székelytamásfalvi pedig Böjthe András kovásznai segédlelkészt választotta meg lelkipásztorául. Uj egyházkerületi tanácsbíró. A dunántúli egyházkerület 298 szavazatból 252-vel dr. Antal Gézát választotta meg tanácsbírájául. isten áldását kívánjuk új munkakörére is. Antal Gábor szobra. A Komáromi Újság s nyomán a Lelkészegyesület is közli Pólya Lajos Komáromban lakó nyugalmazott lelkész indítványát, hogy Komárom városa állítson szobrot Antal Gábornak A nélkül, hogy Antal Gábor elismert nagyságából csak egy szemernyit is el akarnánk venni, elvből tiltakozunk e terv ellen s ismerve Antal Gábor gondolkozását és közismert szerénységét, az ő nevében is. A mikor ezer sebből vérzünk, szegénységgel küzdünk, úgy hogy egyházunk épületének belső berendezéséhez a legszükségesebb „bútordarabokat" sem tudjuk a magunk pénzén megszerezni, akkor ezrekbe kerülő szobrokat állítunk, serlegeket csináltatunk, tömjénező csészéket gyártatunk — Isten dicsőségére. A nyugalomba vonult lelkészek hasznosabb dolgokra is fordíthatnák tiszteletreméltó buzgóságukat és munkakedvüket. A debreczeni diakonissza-intézet megnyitása alkalmából kiírt ápolónői állásra 17 en adták be pályázatukat. Hogy ezek közül hány lesz és főleg hány maracl meg diakonisszának, azt majd az idő fogja megmutatni. Makai Lajos, az első debreczeni diakonissza-lelkész külföldi tanulmányútjáról már hazatért és megkezdte a munkát. Misszió a budapesti kínaiak között. Bizonyára kevesen tudnak róla, hogy ilyen is van. Pedig van. A Budapesten élő 50—60 kínai számára tartunk összejöveteleket. Most úgy értesülünk, hogy a kínaiak missziói összejövetelét, melyet eddig a Lorántffy-Egyesület családutczai termében tartottak, ezután a B. R. Ifjúsági Egyesület rendezi saját helyiségében. Feltűnően növekedett a kínai résztvevők száma. 28 és 47 között váltakozott a mult hónapban azoknak a száma, kik eljöttek az evangéliumot hallgatni. ISKOLA. Az evangélikusok új iskolaügyi törvényjavaslata. .Június 5-iki kelettel jelent meg Iglón „ A magyarországi ág. hitv. evangélikus egyház 1913. évi zsinati tanügyi bizottságának törvényjavaslata az egyház iskoláiról" egész ív nagyságú 20 lapnyi terjedelemben, Molnár Viktor zsinati tanügyi bizottsági elnök, Fischer Miklós előadó és Hollós János jegyző aláírásával s a napokban került szerkesztőségünkbe. Öt czím alatt 66 §-ban tárgyalja az iskolaügy minden irányú szabályozását. Az első czím 21. §-ban az egyház iskoláira vonatkozó általános határozatokat tartalmazza, a második czím négy fejezetben a kisdedóvó-intézetekről, elemi és felső népiskolákról, a polgári iskolákról s a tanító- és tanítónőképző-intézetekröl szól, a harmadik czím két fejezetben a középfokú iskolákról : a gimnáziumokról és felsőbb leányiskolákról intézkedik, a negyedik czím három fejezetben a főiskolákról s az azokban működő hittudományi, jog- és államtudományi ós bölcsészeti karról rendelkezik, az ötödik czím a Horvát-Szlavon-Dalmátországban való érvényességet határozza meg. Az alsó-, középső- és felsőfokú nevelésnek és oktatásnak egész ügyét így egységesen akarja szabályozni ez a javaslat. Áz általános határozatok között a IV. csoportba sorozott keresztyén felebaráti nevelőintézetekről és szabadoktatási intézményekről részletes rendelkezéseket nem tartalmaz a javaslat. Ezen a helyen csak a főbb pontokról teszünk említést. Fontos az általános részben az intézetek illetékes hatóságainak pontos meghatározása, az államosítás és község-építés ügyének szabályozása, a tankönyvek egyetemes engedélyezése, a tanítószemélyzet továbbképzésének s a vallástanításnak a rendezése. Á részletes szabályozásban jelentős az ideiglenes (segéd-, helyettes, rendkívüli) tanítóerők alkalmazásának meghatározása, az oklevéltelen népiskolai tanítójelöltek alkalmazásának teljes eltörlése, a polgári iskolánál 2, a többinél 3 évi határidőnek az oklevél megszerzésére való megállapítása. Különös, hogy a hittudományi kar tanáraira nézve ez nincs a többivel egyenlően meghatározva, hanem azoktól eltérően „a szabályzatban megállapított záros határidőhöz" (?) van kötve (53. §). Fontos a főiskolák egyetemes jellegének az egész vonalon való kiemelése. Ezen a részen a theol. tanári vizsga elengedésének a lehetősége és a ny. rk. s ni. tanárság rendezésének a hiánya feltűnő. A tanszabadságnak biztosítása, az egyetemi theol. kar, az evang. tanárképző és egyetem távoli terve is be van illesztve a teljességre törekvő javaslatba. A tanítószemélyzet házassági ügyeire vonatkozó intézkedések több, mint feltűnőek. Az egészre kimondja, hogy a saját felekezetükön kívül csak reformátussal léphetnek házasságra, a népiskolai tanítók „kötelesek gyermekeiket evangélikus vallásban nevelni" (26. §), a girnn., tanító- és tanítónőképző-intézeti, a felsőbb leányiskolái és főiskolai tanároknak (hát a polgári isk. tanítószemélyzetnek?) „nem szabad" az ev. egyház kárára térítvényt adniok, „sőt az egyház elvárja tőlük, hogy összes gyermekeiket az ev. vallásban neveljék" (40. §). Itt a protestáns szabadság és testvériség nagyon hiányosan, sőt bántóan nyilatkozik meg, vagy talán inkább — hiányzik. A komoly munkálat megérdemelné a részletesebb taglalást. Uj tanárok Nagykörösön. A nagykőrösi presbitérium a Benkó Imre, dr. Joó Imre, Kovács Ferencz és Varga József nyugalomba vonuló főgimnáziumi, illetve tan. képezdei tanárok helyeire a júl. 4-iki ülésén választott új tanerőket. A latin-német főgimnáziumi tanszékre a tanári kar és az igazgatótanács egyhangú ajánlatára Tóth Benő miskolczi ref. főgimn. tanárt választották meg. Az egyik mennyiségtan-fizikai tanszékre Olasz Imre nyitrai polgári iskolai tanítót alkalmazták rendes tanárul, a másikra Csefó Sándor kolozsvári ref. kollégiumi hely. tanárt hívták meg egy évre helyettes tanárul. Varga József utóda több pályázó közül Ricsey György lett szintén egy esztendőre helyettes alkalmazással. JPálóczi Czinke István az iskolákról. Már volt alkalmunk megemlékezni az új gömöri esperes beiktatási ünnepélyéről Most az esperesi beköszöntő-beszédből idézünk egy szép részletet. A ref. felekezeti iskolákról ugyanis ezt mondja az új esperes: „Szeretném, ha ebben a kimondhatatlanul áldásos munkában az iskolák is mellétek állnának. Mert az ő alepvetŐ munkájuk nélkül elsorvad az egyház, elnémul a zsoltár, puszta lesz a templom s* kikölröznek a gyermeki és ifjúi szívekből a bethlehemi angyalok. Azok a szent hangok, a melyek alkonyra hajló életünk csendjében is meg-megkondulnak szívünk rejtett mélységeiben, mint az elsiilyedt harangok: azok még gyermekkori édes visszagondolások, a régi kálvinista iskola boldog emlékei, szívünkbe rejtett kincsei. Hitünk még most is abból a fényből, abból a szent olajból táplálkozik, a melyet még gyermekkorunkban az iskolában magába vett, magába felszívott. Azért én a kálvinista iskolát halálig lelkemhez ölelem, a jó tanító munkáját még a pap munkájánál is többre értékelem, személyét minden tisztelettel és elis-