Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 23. szám

a nagy közönségre bizonyára nagyobb hatással lenne, ha épen körülményeinkre való tekintettel a főszempontokat élesebben kidomborítván, a részleteket itt-ott kerülné. Csak rövid általánosságban szóltunk a könyvről, hogy az illetők figyelmét reáfordítsuk. Sok rendkívül tanulságos tényt foglal magában s az alapos tanulmányozást nagyon is megérdemli. Valóban maradandó értékű munka. A felolvasások magyar fordításának bevezető soraiban érintett kívánsággal fejezzük be e vázlatos ismertetést : adja Isten, hogy e könyv hozza közelebb azokat egymáshoz, a kik hivatva vannak arra, hogy közös ideálokért fáradozzanak. —y. Az árvák nem felednek. — Brocskó Lajos Prot. árvaházi igazgató jubileumára. — Most, hogy ünnepedre, Papánk összejöttünk, Az elmúlt időkbe visszaszáll a lelkünk. Újra elgondoljuk, mikor jártunk sírva, Borús homlokunkra fájdalom volt írva. Senki sem volt akkor édes szóval hozzánk, Nem simogatta meg puha kéz az orczánk. Nem aggódott apa azért, a mit ránk ad, Nem gondozta anya a mi kis ruhánkat. Akkor ismertük meg, hogy a közöny éget, Hiába kerestünk egy kis melegséget. A védtelen árvát bántja még az ág is, Kegyetlen, mostoha hozzá a világ is. Kinek anyja sír lakója, Ki annak a pártfogója? Es a kinek apja sincsen: Ki védi más, mint az Isten? De visszaszáll lelkünk az emlékek szárnyán, Mikor az árvaház könyörült az árván. Sírásán megindult a jó Papa lelke S mint édes gyermekét keblére ölelte . . . Evek jöttek-mentek. A mi gyász volt nemrég, Lett szomorú álom, bánatos szent emlék. Bár előttünk maradt édes anyánk képe, De nem sötét sírba, — fent a magas égbe, Elő alakjában, mint őriző angyal, Ki a magasságból vigyáz ránk, vigasztal. Szép a könyörülő szeretet munkája, Á szerető Isten áldást is ad rája . . . Papánk megtanított Istenünk imádni, Egymásban szerető testvérinket látni: S hol sok élő szülő gyermeke terhet lát: Tanultuk becsülni, szeretni a munkát. Évek multak. S egyszer csak arra ébredünk, Pályánk megnyílt s tárul új munkatér elénk. Búcsúzni kell, válni Papánktól, egymástól, Jó nevelőinktől és az árvaháztól . . . Reszketett a szívünk, zokogott a lelkünk, Úgy éreztük, hogy mi újra árvák lettünk: De helyt kellett adui a kisebb árváknak, Szomorú fiúknak, kesergő lánykáknak. Mi életpályánkról gondoskodott Papánk S tudtuk, hogy gondja lesz továbbra is mi ránk ... így lép évről évre egymás nyomdokába Sok halavány arczú, védtelen kis árva. Nagyobb a kisebbet testvérül fogadja, Hiszen mindegyiknek egy az édesatyja. Árva gyermekekből van már egész néped 1 Árvák atyja, Papánk! Isten küldött Téged! Evek jönnek-mennek ... Őszülnek fürteid... Rég pályán vannak már árva gyermekeid. A kik elsők voltak, éltük delén járnak, De hű gyermekei maradtak e háznak. S ma mind ünnepelnek, mind gondolnak Terád ! Nem feled az árva és az Isten megáld. Védje és áldással Isten koronázza Szent falaid, árvák otthona, szent háza ! S a ki a jutalmat bizonnyal megadja. Éltessen sokáig, Papánk, árvák atyja! Soós Károly, bucsi ref. lelkész. BELFÖLD Hogyan juthat diadalra a keresztyének hite a világon?* Tisztelt Közönség! Nem akarom hosszú bevezetéssel feltartani a t. közönséget. Előljáró beszédképen csak két megjegyzést teszek. Egyik az, hogy senki se várja tőlem a kérdés teljes és részletes kifejtését. Iparkodjék inkább mindenki arra, hogy az általam nyújtandó néhány gondolatot megragadja s lelki életét azokkal gazdagítsa és szent elhatározássá érlelje. A másik megjegyzés utalás arra, hogy ma kezdődött a Bethánia-Egylet négy napra tervezett konferencziája, évi ünnepélye. Máimaga az a körülmény, hogy nemcsak a székesfővárosban sokan találkoztak, hanem az ország különböző tájairól is százával jönnek, a kik négy napon át a legfontosabb evangéliumi és társadalmi kérdésekkel akarnak foglalkozni, mutatja, hogy egyletünk bizonyos hivatottsággal bír s azért mindenki természetesnek fogja találni, hogy a kitűzött nagy kérdést nem elvont általánosságban, hanem vonatkozásban arra akarom tárgyalni, a mit Isten eddig a Bethánia-Egyletnek tenni engedett s a mi még dicsőbbet ezentúl tenni óhajt. És most próbáljunk felelni röviden e fontos kérdésre : Hogyan juthat diadalra a keresztyének hite a világon ? Az első felelet ez: Ha igazán alázatos, Isten kegyelmén s a Jézus Krisztus mentő és újjáalakító szeretetén alapuló hit ez. Az igazi keresztyén hit égi plánta * Csak most közölhetjük ezt az értékes felolvasást, a melyet a szerző a Bethánia-Egyesület évi ünnepélye alkalmával tartott