Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-31 / 22. szám

tisztelet az új templomban ; mintegy hatezer főnyi közönség sereglett össze, várva a püspök és a lelkészek érkezesét; miután azonban a templom csak 1200 embert képes befogadni, így a nagyrész nem juthatott be, hanem számukra a templom előtt volt istentisztelet, a melyet Bereck Sándor szegedi lelkész végzett. Benn a templomban megjelentek a hatóságok; a város, vármegye, a más felekezetek küldöttei, egyesületek stb. A felszentelési imát dr. Baltazár Dezső püspök mondotta, mélységes hatást gyakorolva a gyülekezetre; egyházi beszédet tartott Fekete Gyula nagykikindai; úrvacsorai beszédet Szaboleska Mihály temesvári lelkész; keresztelt Tereh Gyula hódmezővásárhelyi ; esketett Szabó János kőröstarcsai lelkész ; a bezáró imát pedig Futó Zoltán esperes mondotta. A főiskolai énekkar három éneket adott elő ez alkalommal. Az istentisztelet végeztével küldöttségek fogadása volt a lelkészlakon; délben díszebéd a színházteremben, a melyen fényes közönség jelent meg. Délután 4 órakor vallásos ünnepély volt a nagy templomban, a melyen dr. Baltazár Dezső imádkozott; dr. Lene Géza theol. tanár a Kálvineumról tartott mély gondolatokban gazdag beszédet; Bognár Rezső hódmezővásárhelyi kántor énekelt; Sugár Viktor orgonaművész orgonajátékkal, a 'debreczeni főiskolai énekkar pedig három énekkel működött közre. A programm minden pontja elragadta a nagy templom óriási gyülekezetét és szerzett barátokat, támogatókat a Kálvineum ügyének. — Este Kálvineumhangverseny volt, a mely szintén fényesen sikerült, tekintélyes összeget juttatva a lelkészárvák otthonának. — A mai sivár korban jólesett gyönyörködni a szentesi hatalmas református gyülekezet nagyszerű ünneplésében ; tömegek mozdultak meg, érezve, hogy nem zárkózhatnak el az ünneplés elől akkor, a midőn az Isten gazdagajándékot adott a gyülekezet minden tagjának. De másfelől hála illeti azokat is, a kik fáradságot nem ismerve eljöttek együttörvendeni messzevidékekről és az ünnepet még szebbé, gazdagabbá, felejthetetlenebbé tették, (bj.) - A nagypaládi ref. egyházközség 90,000 K költséggel épített új templomát f. hó 17-én szentelte fel dr. Baltazár Dezső püspök. Belmissziói munka Debreczenben. A tiszántúli egyházkerület 1908. évi szabályrendeletének megfelelőleg a debreczeni egyház is megvalósította a parókhiális körök szerint való szervezkedést. Az egyház összesen nyolcz parókhiális körre oszlik, egy-egy lelkésszel élén mindenik. A Hatvan-utczai (Ill-ik) parókhiális körben, melynek vezetője Dicsöfi József lelkészelnök, 1913 januártól kezdve a mai napig a következők történtek: Dicsöfi József január 23-án (1913) megkezdette a parókhiális látogatásokat, református testvéreinket saját hajlékukban keresvén fel. Ez a munka a város területén, továbbá a szotyorí telepen, a városi régi téglavetőben, a Csige-és Köntös-kertekben addig már befejezést is nyert s a már meglátogatott lelkek száma 4641. A szerzett tapasztalatokról Dicsöfi József három — a parókiális köri tanács elé terjesztett — jelentésben számol be s úgy gondolom, hogy e jelentéseknek egyes mozzanatai és adatai méltók arra, hogy ne maradjanak ismeretlenül a Kálvinista Róma iránt érdeklődő közönség előtt. Mert az eredmény, a miről a jelentések beszámolnak, valóban felemelő. Lelkipásztor és hívek közelébe jutottak egymásnak és az utóbbiak testvéri bizalommal fordulnak az előbbihez. Krisztusnak és a benne való új életnek a családokban, az egyes lelkekhez forduló közvetlen prédikálása és a kertségekben az Isten szabad ege alatt nagyobb tömegek előtt hirdetett Ige nem tévesztették el hatásukat s felrázták a néhol talán már szunnyadni készülő lelkeket. A parókhiális kör elnöke azonban a buzdítás és tanítás mellett arról sem feledkezik meg, hogy az Idvezítő „széjjel járván, jól cselekedett". Látogatásai nyomán sok szükség megenyhült. A hol nyomort látott, ott azonnal segített is, a mely munkában az egyház árvafenntartó alapja, továbbá a város nemes gondolkozású rendőrfőkapitánya voltak segítségére. Ez év február lo-én pedig a tanácstagok önkéntes adakozása folytán megalakult a parókhiális kör pénztára is s a begyűlt összeg takarékbetétként azonnal elhelyeztetett. Ám a Dicsöfi József figyelme túlterjed a pillanatnyi szükség enyhítésén. A presbitérium s a városi tanács útján a már meglátogatott külterületeken iskolák állítása, tanítói állások szervezése, a vallásos és hazafias életre hasznos könyvek terjesztése, sőt útak építése is tervbe vétettek. A legutóbbi parókhiális köri tanácsgyűlésen (május 10.) pedig elhatároztatott, hogy a presbitérium útján a rendőrfőkapitánysághoz átirat intézendő a gyermekek utczai kóborlása és az utczai káromkodás megszüntetése tárgyában. Természetes, hogy a parókhiális-köri gyűlések is mély nyomokat hagynak a lelkekben. A tanácstagok (eddig 80) valósággal versenyeznek egymással a buzgóságban s nemcsak a látogatásoknál vannak segítségére elnökünknek, mint kísérőtársak, hanem a már meglátogatott s köztük vallásos gondozásra kiosztott összes házakban is a legnagyobb buzgalommal teljesítik a felügyeletet s a tapasztaltakról a vezető lelkésznek esetről-esetre jelentést, tesznek. Az út tehát immár meg van egyengetve s most a még hátralevő kerti és külsőségi kevésszámú egyháztagok meglátogatása után a szervezés munkája következik. — Hajdú Gyula s.-lelkész, a III. par.-köri tanács jegyzője. Külmissziói estél.vt rendezett a skót ref. misszió vasárnap, május 24-én nagytermében (VI., Vörösmarty-u. 51). Ez alkalommal a vegyeskar két missziói éneket adott elő; Webster James ref. lelkész pedig előadást tartott e czímen: A pogányok közti misszió tanúbizonysága és szüksége. Mennyi Szentírást terjesztettek el 1913-ban? A különféle Biblia-Társulatoknak az 1913. évre szóló jelentései sok érdekes adatot tartalmaznak az Isten igéjének a világ különböző részein és különböző színű, osztályú és helyzetű népei között tett győzelméről. Majdnem minden jelentés forgalmi növekedésről ad számot az elmúlt évre nézve. A britt és külföldi bibliatársulat elterjesztett 7.899,562 példányt, az amerikai bibliatársulat 4.049,610 példányt, a skót nemzeti bibliatársulat 2.697,886 példányt, különböző németországi társulatok 1.287,679 példányt, franczia, németalföldi, skandináviai és svájczi társulatok 307,694 példányt, vagyis összesen 16.242,431 Szentírás került forgalomba az elmúlt évben, mely szám 577,208-czal többet tesz ki, mint az előző évben. A három elsőnek említett társulatnak nem kevesebb, mint 11.497,500 korona volt a kiadása együttvéve. A halotthamvasztás Németországban mind nagyobb tért hódít. Az 1913. évről szóló hivatalos adatok összesítése szerint Némotországban 40 krematorium van, ezek közül három (Esslingen, Greifswald, Görlitz) az év utolsó negyedében nyílt meg. A hamvasztások száma 10,168. az 1912. évihez képest, a mikor 8870 hullát hamvasztottak el, tetemes emelkedést mutat. Az elhamvasztottak közül 6117 férfi, 4051 nő volt. Evangélikus vallású volt 8598, katholikus 758, ókatholikus 70, izraelita 509. A többiek szabad egyházak tagjai, vagy disszidensek voltak. A hamvasztást, a krematorinmban egyházi szertartás előzte meg 7944 esetben (78%)• Ezenkívül a halottas háznál is sok halottat elbúcsúztattak, úgy hogy