Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-31 / 22. szám

rásaiknál fogva igyekeztek a nagyközönségre jobban hatni. Csakhogy „last not best", mint az angol mondja. Azon­ban e sorok czélja nem az volt, hogy az itt emiitett munkák értékéről vitatkozzunk. A dolognak ezt az olda­lát ne is feszegessük. Hanem visszatérve, a hol elhagy­tuk, bátran kimondhatjuk, hogy az angol kútfőket s Vaughan fellépését időrend tekintetében senki meg nem előzte. S így 1835. dátummal a fölfejtettek szerint ő tekinthető a gyermekistentiszteletek törzsatyjának. A töb­biről mint „Ábrahám avagy Jákob utódairól" lehet beszélni. Egy rövid záradékkal forduljunk hazai viszonyunkra. Ha tudjuk, hogy a gyermekistentiszteletek tartásának ügyét nálunk legelőször néhai dr. Felméri Lajos, a ko­lozsvári egyetemen a nevelés tudományának professzora, indította meg a Prot. Egyh. és Isk. Lap hasábjain 1885-ben s folytatta azután is az akkori szerkesztőnek, néhai dr. Ballagi Mórnak lelkes fölkarolásával: íme 1835-től ép félszázadnak kellett eltelni, míg a templomi kultusz emez ágának a szele északnyugatról hozzánk érkezett. Történt, hogy a most Budapesten kir. tanfelügyelői nyug­díjban, de nem nyugalomban élő Eötvös Károly Lajos, a ki most a Gyermektanulmányi Társaság főtitkára és egyik szakavatott lelke, mint gyakorlóügyvéd és író akkoriban is a fővárosban lakott és a gyermekistentisztelet eszméjét a Felméri nyomdokán tollal-szóval, nagy buz­gósággal igyekezett előbbre vinni. Midőn pedig nem­sokára először Torontálmegyébe, azután rövid idő múlva onnan 1887-ben Háromszékmegyébe kir. tanfelügyelőnek neveztetett ki: hatáskörében a gyermekistentisztelet tar­tását is ott megvalósítani törekedett. Mindjárt 1888. ta­vaszán a vármegyei tantestület közgyűlésén, Sepsiszent­györgyön, a helybeli ref. lelkész közreműködésével tartott gyermekistentisztelet a dolog szokatlan voltánál fogva inkább csak formálisnak volt nevezhető. De mindegy. Attól kezdve mások is, unitárius lelkészek is kezdték az ilyen istentiszteleteket gyakorlatba venni. S a mi fő, az említett közgyűlésen határozatba ment, hogy a tanítók testülete ezeket az istentiszteleteket az iskolai nevelés szempont­jából kívánatosnak tartja. Ez a határozat természetesen a megyei egyházi hatóságoknak is tudomására jutott. Ugyanekkor alulírtat Eötvös tanfelügyelő arra sarkalta, hogy akár angol, akár holland kútfőkből fordítson vagy dolgozzon át gyermek-ifjúsági beszédeket. így jött létre „Isten országa" czím alatt a fennemlített három angol és egy holland forrásból még 1888. végére kétkötetes, azután 1895-ben egy kötetes átdolgozott munka, azzal az erkölcsi eredménnyel, hogy a két első kötet 1909-ben teljesen elfogyván, abból ma egy darab sem kapható, míg a harmadikból talán van még néhány fennmaradt példány Kókai Lajos könyvkereskedő birtokában. En­nek a sikernek, ha van erkölcsi jutalma, az oroszlán­részt ezennel Eötvös K. Lajosnak nyújtom át, mint sok más érdemeiből is fonódott koszorúnak egyik szerény babérlevelét. Rákosszentmihály. Benke István, v. lelkész, ny. fögimn. tanár. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. A ivendégváró Temesvár. A Magyar Gazdaszövetségnek Darányi Ignácz el­nöklete alatt június 17-én tartandó nagygyűlésére a vendégváró Temesvár városa rendkívüli előkészületeket tesz. A városi közgyűlés külön határozatban mondta ki, hogy gondoskodik a nagygyűlésre érkező gazdák elszál­lásolásáról, oly módon, hogy azok a gazdák részére, a kik nem szállodákban szállnak meg, a közös elszálláso­lás a város összes iskoláiban történik ingyenesen. A Ferencz-József-liget melletti vársánczterületen több, mint 6000 hallgató részére ellátott fedett sátor s az ebéd czéljaira szolgáló másik hasonló arányú sátor építkezése megkezdődött. A hatalmas ebéd ellátását a város, ille­tőleg a nagygyűlés rendező bizottsága 20 temesvári jó­nevű vendéglősre bízta. A temesvári kereskedelmi és iparkamara legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy fel­hívást intéz annak idején a kereskedőkhöz a kirakatok díszesebb rendezésére, vetítéses reklámkép-bemutásokat szervez és gondoskodik arról, hogy a város kereskedői előzékenyen szolgálják ki az érkező vendégeket. A kon­gresszus napján s annak színhelyén külön alkalmi posta és távbeszélőhivatalt létesítenek. "A Magyar Gazdaszö­vetség már szétküldte a nagygyűlésre szóló összes meg­hívókat s a kik meghívót még nem kaptak és arra igényt tartanak, forduljanak ezért a szövetség (Üllői-út 25. sz.; Budapesten) titkári hivatalához. * A községi hitelszövetkezet Dunaszentgyörgyön folyó hó 17-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen előter­jesztette mult évi zárszámadását és a mely igen szép eredményt tüntetett fel az elmúlt 1913. évről. A közgyű­lés az igazgatóság javaslata alapján 30 K-t szavazott meg az iskolás gyermekek jutalomkönyvére, 30 K-t az óvódás gyermekeknek játékszerekre, 50 K-t az orsz. jegyzők árvaházára és 50 K-t a Kálvineumra. Ezen ado­mányok évől-évre rendes tételeit képezik a nyeremény­felosztásának. KÜLFÖLD. Fráncziaorsság. Vallástanítás az iskolában. Mikor tizenöt évvel ez­előtt a szabadgondolkodók keresztülvitték azt, hogy az iskolai tankönyvekből kitörölték az Isten nevét és min­den, a vallásra vonatkozó részt, Dufrenne tanító egyike volt az tíj irány leghevesebb szószólóinak. Irataiban ki­mondotta, hogy isteni gondviselésről szó se lehet, sem világ teremtéséről vagy más czélszerű berendezésről a természetben, melyből Isten létezésére lehetne logikus következtetést vonni. Az iskolában csak a tudomány biztos eredményeit szabad előadni. Dufrenne hangsú­lyozta, hogy a vallástanítás helyett az abszolút érvényű

Next

/
Thumbnails
Contents