Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-31 / 22. szám
rásaiknál fogva igyekeztek a nagyközönségre jobban hatni. Csakhogy „last not best", mint az angol mondja. Azonban e sorok czélja nem az volt, hogy az itt emiitett munkák értékéről vitatkozzunk. A dolognak ezt az oldalát ne is feszegessük. Hanem visszatérve, a hol elhagytuk, bátran kimondhatjuk, hogy az angol kútfőket s Vaughan fellépését időrend tekintetében senki meg nem előzte. S így 1835. dátummal a fölfejtettek szerint ő tekinthető a gyermekistentiszteletek törzsatyjának. A többiről mint „Ábrahám avagy Jákob utódairól" lehet beszélni. Egy rövid záradékkal forduljunk hazai viszonyunkra. Ha tudjuk, hogy a gyermekistentiszteletek tartásának ügyét nálunk legelőször néhai dr. Felméri Lajos, a kolozsvári egyetemen a nevelés tudományának professzora, indította meg a Prot. Egyh. és Isk. Lap hasábjain 1885-ben s folytatta azután is az akkori szerkesztőnek, néhai dr. Ballagi Mórnak lelkes fölkarolásával: íme 1835-től ép félszázadnak kellett eltelni, míg a templomi kultusz emez ágának a szele északnyugatról hozzánk érkezett. Történt, hogy a most Budapesten kir. tanfelügyelői nyugdíjban, de nem nyugalomban élő Eötvös Károly Lajos, a ki most a Gyermektanulmányi Társaság főtitkára és egyik szakavatott lelke, mint gyakorlóügyvéd és író akkoriban is a fővárosban lakott és a gyermekistentisztelet eszméjét a Felméri nyomdokán tollal-szóval, nagy buzgósággal igyekezett előbbre vinni. Midőn pedig nemsokára először Torontálmegyébe, azután rövid idő múlva onnan 1887-ben Háromszékmegyébe kir. tanfelügyelőnek neveztetett ki: hatáskörében a gyermekistentisztelet tartását is ott megvalósítani törekedett. Mindjárt 1888. tavaszán a vármegyei tantestület közgyűlésén, Sepsiszentgyörgyön, a helybeli ref. lelkész közreműködésével tartott gyermekistentisztelet a dolog szokatlan voltánál fogva inkább csak formálisnak volt nevezhető. De mindegy. Attól kezdve mások is, unitárius lelkészek is kezdték az ilyen istentiszteleteket gyakorlatba venni. S a mi fő, az említett közgyűlésen határozatba ment, hogy a tanítók testülete ezeket az istentiszteleteket az iskolai nevelés szempontjából kívánatosnak tartja. Ez a határozat természetesen a megyei egyházi hatóságoknak is tudomására jutott. Ugyanekkor alulírtat Eötvös tanfelügyelő arra sarkalta, hogy akár angol, akár holland kútfőkből fordítson vagy dolgozzon át gyermek-ifjúsági beszédeket. így jött létre „Isten országa" czím alatt a fennemlített három angol és egy holland forrásból még 1888. végére kétkötetes, azután 1895-ben egy kötetes átdolgozott munka, azzal az erkölcsi eredménnyel, hogy a két első kötet 1909-ben teljesen elfogyván, abból ma egy darab sem kapható, míg a harmadikból talán van még néhány fennmaradt példány Kókai Lajos könyvkereskedő birtokában. Ennek a sikernek, ha van erkölcsi jutalma, az oroszlánrészt ezennel Eötvös K. Lajosnak nyújtom át, mint sok más érdemeiből is fonódott koszorúnak egyik szerény babérlevelét. Rákosszentmihály. Benke István, v. lelkész, ny. fögimn. tanár. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. A ivendégváró Temesvár. A Magyar Gazdaszövetségnek Darányi Ignácz elnöklete alatt június 17-én tartandó nagygyűlésére a vendégváró Temesvár városa rendkívüli előkészületeket tesz. A városi közgyűlés külön határozatban mondta ki, hogy gondoskodik a nagygyűlésre érkező gazdák elszállásolásáról, oly módon, hogy azok a gazdák részére, a kik nem szállodákban szállnak meg, a közös elszállásolás a város összes iskoláiban történik ingyenesen. A Ferencz-József-liget melletti vársánczterületen több, mint 6000 hallgató részére ellátott fedett sátor s az ebéd czéljaira szolgáló másik hasonló arányú sátor építkezése megkezdődött. A hatalmas ebéd ellátását a város, illetőleg a nagygyűlés rendező bizottsága 20 temesvári jónevű vendéglősre bízta. A temesvári kereskedelmi és iparkamara legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy felhívást intéz annak idején a kereskedőkhöz a kirakatok díszesebb rendezésére, vetítéses reklámkép-bemutásokat szervez és gondoskodik arról, hogy a város kereskedői előzékenyen szolgálják ki az érkező vendégeket. A kongresszus napján s annak színhelyén külön alkalmi posta és távbeszélőhivatalt létesítenek. "A Magyar Gazdaszövetség már szétküldte a nagygyűlésre szóló összes meghívókat s a kik meghívót még nem kaptak és arra igényt tartanak, forduljanak ezért a szövetség (Üllői-út 25. sz.; Budapesten) titkári hivatalához. * A községi hitelszövetkezet Dunaszentgyörgyön folyó hó 17-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen előterjesztette mult évi zárszámadását és a mely igen szép eredményt tüntetett fel az elmúlt 1913. évről. A közgyűlés az igazgatóság javaslata alapján 30 K-t szavazott meg az iskolás gyermekek jutalomkönyvére, 30 K-t az óvódás gyermekeknek játékszerekre, 50 K-t az orsz. jegyzők árvaházára és 50 K-t a Kálvineumra. Ezen adományok évől-évre rendes tételeit képezik a nyereményfelosztásának. KÜLFÖLD. Fráncziaorsság. Vallástanítás az iskolában. Mikor tizenöt évvel ezelőtt a szabadgondolkodók keresztülvitték azt, hogy az iskolai tankönyvekből kitörölték az Isten nevét és minden, a vallásra vonatkozó részt, Dufrenne tanító egyike volt az tíj irány leghevesebb szószólóinak. Irataiban kimondotta, hogy isteni gondviselésről szó se lehet, sem világ teremtéséről vagy más czélszerű berendezésről a természetben, melyből Isten létezésére lehetne logikus következtetést vonni. Az iskolában csak a tudomány biztos eredményeit szabad előadni. Dufrenne hangsúlyozta, hogy a vallástanítás helyett az abszolút érvényű