Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-24 / 21. szám

PROTESTÁNS esISKOLA Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési éshirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők : pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. AZ Elet Könyvéből: A harcz tüzében. Dr. T. I. — VezérezikK: Evangéliumi protestáns szövetség. {ín.) — Krónika: A sajtó. — Tárcza: Levél Betfastbói. Sebestyén Andor. Tanulságos statisztika. Révész Kálmán. — Belföld: A kecskeméti ref. egyház ünnepe. K. Csendes jegyzetek. Csányi Sándor. — "Szoeziális ügyek: A Református Tanonczotthon. Kálvinista. — Külföld : Nagybrittánia. —p. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Hirdetések. r Az Elet Könyvéből. A harcz tüzében. „A kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai." Róm. 8.u

. „Ama Vigasztaló pedig, a Szentlélek, a kit az én uevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd benneteket és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam nektek." Ezekkel a szavakkal vesz búcsút Jézus az övéitől. Ezekkel a szavakkal bátorítja őket a harczra. Lesz, a ki mellettök küzd. Lesz, a ki megvigasztalja őket, ha a harcz tüzében sebektől vérzenek. Mit mond Pál apostol erről a Lélekről, erről a Vígasztalóról ? — „A kiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai." De úgy látszik, mintha ez a vigasztalás nem minden esetben válnék be. Milyen gyakran szomorúaknak találjuk azokat, a kik minden erejökkel jó keresztyének akarnak lenni! Miért szomorkodnak? Mert érzik magukon a bűn átkát, Pál apostol beszél ugyan nékik a test ellen indítandó harczról, a harcz folyásáról és a végső diadalról, de ők inkább csak a harcz tüzét érzik, a győzelemről nem sokat tudnak. De azért mégis beteljesedik rajtok az írás mondása: „A kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai." A bűn ellen való tusakodás mindig Istentől származik. Ha valaki azt hiszi, hogy abban a küzdelemben nem fog győzni, az nagyon helytelenül gondolkozik és nem ismeri igazán az isteni kegyelem természetét, mely benne működik. Mikor a nagy kísértésnek kitett egyiptomi József igy kiált fel: „Hogy követhetném el ezt a nagy gonoszságot és hogyan vétkezném az Isten ellen?" — abban a perczben már győzött is. És a mikor valaki szívből megbocsát annak, a ki őt megbántotta, abban a perczben már le is győzte a harczias testet és megölte gonosz kívánságait. A kishitűség, a kétségbeesés hullámai folyton csapkodnak és sok életsajkát felborítanak. Ha valaki legyőzi a kishitűséget, ha a bajban, sorscsapások közepette nem esik kétségbe, ha óvatosan kikerüli a hegyhasadékokat, melyek lezuhanással fenyegetik, vájjon nem győzedelmeskedett-e az Isten kegyelmének segítségével? De ha valaki elveszti a csatát, talán épen azt a csatát, melyről azt hitte, hogy könnyen megnyeri; ha fáj neki szörnyen, hogy ismételt támadás után még mindig nem nyerte el a győzelmi babért, akkor talán mégis azt mondhatná, hogy Pál apostolnak nincsen igaza, mikor azt írja: „A kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai." Nem! Az apostolnak igaza van. A harczot nem szabad föladni egy-két sikertelen összecsapás után. Újra, meg újra neki kell vágni. Erre a kitartásra az Isten Lelke késztet. Nem a kísértőnek gonosz szelleme vitte Pétert a bűnbánatra, nem az öntötte el szemét könnyekkel, hanem az Úr, a ki kegyelmesen reá pillantott. Valahányszor újra kezdjük a harczot, mindannyiszor érezzük azt, hogy az Isten lelke velünk van, hajt bennünket, vezérel. Isten azt akar ja, hogy minden áron az övéi maradjunk. A mi vígasztalásunk még tökéletesebb lenne, ha ezeket a szavakat jobban mérlegeinők: „Isten Lelke". A keresztyén ember nincs magára hagyatva, hogy tehetetlenül vergődjék lenn a siralom völgyében. Istentől nincs elszakítva. Isten nincs tőle nagy távolságra. Előtte az ég mindig nyitva áll. Isten Lelke mindig kész a segítségre. Valahányszor megszólal keblében ez a hang: Ezt tedd ! Ezt kerüld I — mindannyiszor az Isten Lelke beszél hozzá. És ha győzött, az biztos, hogy Isten segítette diadalra. De ha nagyon elevenen elképzeljük magunknak Isten jelenlétét a mi harczunkban, vájjon nem kell-e megrémülnünk előtte? Ki tud megállni Tsten előtt? Az Úrnak prófétái és papjai mind elrejtették arczukat a nagy fényesség elől. Ámde Isten Lelke nem az ijesztés szelleme. A kikhez közeledik, azok Isten fiai, szeretett gyermekei. Vésse tehát minden igaz keresztyén emlékezetébe ezeket a szavakat: „A kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiaia

. Ford. Dr. T. í