Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-26 / 17. szám

sok a skolasztika és fantasztikus misztika a megtisztult kritikával szemben. 0 és társai átmeneti reneszánsz­gondolkodók és korántsem modern bölcselők. Az ismert nevű szerző oly könyvet ád a hallgatóság kezébe, a mely középúton halad Windelband művelődés­történeti és Uberweg-Heinze száraz életrajza és könyvé­szeti irodalmi tárgyalása között — mintegy középúton haladva Zeller, Erdmann és Fischer K. tárgyalása között, a kiknek fejtegetéseit ügyesen használta fel életrajzi, művelődéstörténeti és pragmatikus történeti szempontból egyaránt az egyes korok és rendszerek jellemzésénél. E legújabb kiadásában is igen nagy súlyt fektetett az újabb és legújabb irodalom felhasználására. Megbízható jegyzéket ad nemcsak az ismertetett bölcselőkről, hanem az idézett írókról is. A fontosabb bölcseleti műkifejezések terjedelmes jegyzéke újabb kiadásában is igen erős oldala a műnek. Főleg ebből a szempontból óhajtanok a műnek mielőbbi magyarra való fordítását ós Schwegler-Mitrovics példájára a hazai bölcseleti törekvésekkel való kiegészí­tését. Külföldi közléseim (Zeitschrift für Philosophie) és Rácz L. feldolgozása nyomán Überweg legújabb kiadá­sában, rövid pár sorban végez a bölcselet hazai történe­tével. A külföldi bölcselettel szemben kissé „németesen egyoldalú" Falckenberg bölcselettörténete. Köztudomású, hogy szerzőnk az újabb bölcselet történetét a reneszánsz-kor átmeneti bölcseletét tárgyaló bevezetésen kívül a Cartesiustól Kantig és Kanttól a jelenkorig terjedő részre osztja. Utóbbi szakasznak két utolsó fejezetében „a külföld bölcseletét" s a „Hegel utáni német rendszereket" ismerteti. A magyar bölcse­letről szóló néhány sornyi ismertetésben sajnálatosan nélkülözzük a legeredetibb magyar bölcselőnek, Böhm Károly rendszerének ismertetését. Valamelyik magyar tanítványától, p. o. Bartóktól várjuk és kérjük annak mielőbbi kiegészítését. A „Zeitschrift für Philosophie" tekintélyes folyóirata vagy Überweg műve szívesen állana rendelkezésére. Rengeteg irodalomtörténeti közlései mellett az is nagy előnye Falckenberg bölcselettörténetének, hogy nem a szövevényes, nehézkes, hanem a világos és könnyen érthető német művek közül való. Nagy kelendősége mu­tatja, hogy Zeller ismert görög bölcs.-tört. kompendiumá­hoz hasonlóan, mind máig kedvelt vezérfonala az előadó tanároknak s a hallgatóságnak. A legmelegebben ajánljuk bölcseletet kedvelő közönségünk szíves figyelmébe. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Obskurus Emberek Levelei (Epistolae obscurorum virorum), fordította Barcza József. Kisújszállás, 1914. 311 lap, ára 4 K. — A reformácziót megelőző szellemi mozga­lomnak egyik legjelentékenyebb irodalmi termékét fordította le magyarra Barcza József kisújszállási tanár. A rövid bevezetésben elmondja a levelek keletkezésének történe­tét. A reformáczió megindulásának évtizedében elkesere­dett harcz indult meg a neves humanista tudós, Beuch­lin János és a kölni dominikánusok egyik kegyeltje, Pfefferlcorn János, egy kikeresztelkedett zsidó közt. Utóbbi „Handspiegel" czímű gúnyiratában megtámadta Reuchlint, ki „Augenspiegel" czímű művével felelt a kíméletlen támadásra. Reuchlin művét a párisi Sorbonne ós több más egyetem is elítélte. Erre Reuchlin barátai azzal feleltek, hogy 1516-ban és 17-ben, két részletben kiadták az „Epistolae obscurorum virorum" czímű művet. A levélgyűjtemény úgy van összeállítva, mintha azokat az obskurusok egymáshoz, különösen Reuchlin egyik dühös ellenfeléhez írták volna, Az obskúrusok vallási türelmetlenségét, fogyatékos erkölcsi fölfogását, feslett erkölcsi életét, szűk látókörét, durva beszédmodorát ha­talmas erővel és gúnnyal ostorozzák ezek a levelek. Alkalmasint Hutten Henrik szerkesztette azokat, több né­met humanista segítségével. A nemcsak a kortársakra, de a következő korok gyermekeire is rendkívül nagy hatást gyakorolt leveleket jó magyaros fordításban adja fordítónk. Derék munkáját haszonnal forgathatja bárki. A népesedés problémája. Dr. Bernát Istvánnak, a M. T. A. lev. tagjának, Szövetségünk elnökének elő­adása Kilián Frigyes könyvárús bizományában külön füzetben megjelent. Ára 50 fillér. Missziói levél czímén immár az ötödik füzetecskét adja ki dr. Misley Sándorné, a Magyar Nők Missziói Bizottságának elnöknője. Megemlékezik ebben mindazok­ról az eseményekről, melyek a külmisszió magyar bará­tait érdekelhetik, így első sorban arról, hogy a magyar bizottságnak lesz végre saját kiküldöttje is, a magyar származású Somogyi Edit. Buzgó adakozásra kéri föl a misszió barátjait, hogy a begyülő adományokból födözni tudják útiköltségeit, a mikor a pogány világ fiai közé megy. A kecskeméti egyházmegyei „Reformátusok Lapjáé­nak második, húsvéti száma is gazdag tartalommal je­lent meg dr. Hetessy Kálmán és Illyés Kálmán lelkészek szerkesztésében. A lap 3000 példányban jelenik meg s élénk képet tár elénk a legnagyobb egyházmegyénkben folyó evangéliumi és egyházépítő munkákról. Nagy öröm­mel olvassuk belőle, hogy a félegyházi gyülekezet fele­kezeti iskolát kíván fölállítani. Vajha az állam kezébe átmenő erősségeink helyébe minél több helyen emelne a vallási buzgalom újakat és újakat! A Filadelfia magyar diakonissza-szövetség Híradó­jának idei első száma, Biberauer Richárd diakonissza-lel­kész szerkesztésében, megjelent. A negyedévenként meg­jelenő kis lap ingyen jár a diakonissza-ügy fölkarolását szívükön viselőknek. A lap iránt érdeklődők forduljanak Budapest, VI., Hermina-út 39. sz. alá lappéldányokért. A Vasárnapi Újság legutóbbi száma is gazdag és változatos tartalommal és szép képekkel jelent meg. Előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fill. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Az érsekcsanádi ref. gyüleke­zet Losonczy Géza czeglédi s.-lelkészt választotta lelki­pásztorául. — A peterdi ref. egyház Kovács Ferencz: tolnanémedii lelkészt hívta meg egyhangúlag, ki a meg­hívást el is fogadta. A peterdiek elhatározták, hogy új lelkészlakot építenek. — Az ipacsfai ref. egyház Tóth Kálmán s.-lelkészt hívta meg ötévi, ott eltöltött buzgó s.-lelkészi működése jutalmául. A választás folyó hó. 26-án lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents