Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-12 / 15. szám
nélkül odakanyarította azt is. A fürgeszemű kis kínai egy névjegyemre is fölírta a nevem kínai betűkkel. Nagy örömmel újságolta, hogy még tett is hozzá valamit. Kínaiul aláírta az ő „úr" szavukat. Bizonyára szentül meg volt győződve, hogy boldoggá tett az „úr" czímmel. Búcsúzkodásul szépen kezet szorítottunk és elköszöntünk egymástól. Előbb azonban az asztalokon lévő virágokkal fölvirágoztuk 'gomblyukaikat. Egyikmásikukon meglátszott, hogy nagy örömet szerzünk nekik véle. Az egyik meghatottságában átnyújtotta a névjegyét. Egy másik szegény teremtés meg nem tudta, mit csináljon a virággal. Volt rajta egy rossz téli kabát. Nem sokat teketóriázott: bedugta a virágot a külső zsebébe. A szegényebbeknek azután teleraktuk a zsebét a megmaradt teasüteményekkel, amerikai diókkal. Olyan buzgalommal öntögettük a zsebükbe a maradékot, hogy még a miénkbe is jutott. Én is leltem hazajövet két kis amerikai diószemet a felső kabátom zsebében 1 K. I. Legendák, mondák, szokások. Nagyon érdekesek azok a legendák, a melyek Jézus halálában nagy szerepet játszó Poncius Pilátus halálához fűződnek. Hiszen ő, a ki szemforgatással mosta meg kezeit, mielőtt Jézus megfeszittetését elrendelte, „a Crédóba" is belekerült. Az egyik legenda szerint Krisztus megfeszítése után esztendők múlva a római császár a Kampániában utaztában megbetegedett s közel érezte halálát. Egy rabszolgája említést tesz előtte a galileai csodatevőről, a ki feltámasztja a halottakat is. A császár remél és Palesztinába küld a csodatevőért, de Jézus már akkor rég elszenvedte a kereszthalált. A követ felkeresi Szent Veronikát, a ki inegigéri, hogy csodatevő kendőjével meg fogja gyógyítani a császárt, mire a követ Rómába magával viszi Veronikát és lánczraverve Pilátust is. Pilátust kegyesen fogadja a császár, mert Krisztus szent köpenyét (?) viseli, de a mint ezt a köpenyt levetette, a császár haragja felgerjed és megöleti Pilátust. Egy másik monda szerint a császár a dél-francziaországi Vienne-be száműzi Júdea helytartóját, a hol toronyba záratta Pilátust, de rövid ideig lehetett csak lakója a toronynak, mert a bűnbánat őrületbe kergeti és öngyilkos lesz. Holttestét a Tiberisbe vetették, azonban feltámadtak az elemek és borzalmas viharban kiöntött a folyó. Mivel a vihar nem akart elpihenni, megkeresték a holttestet, a melyet elszállítottak Galliába és a Rhone hullámaiba dobták, de a folyó itt is kiáradt medréből és elöntötte a termő mezőket. A holttest tovább vándorolt, mint Ahasverus. Elviszik a genfi tóra, de az is föllázad, míg végül bedobták egy hegycsúcson fekvő tengerszembe, a mely ha kiönt, nem okozhat kárt s ennek mélyén nyugszik Pilátus teteme, míg fölötte állandóan tart a tó vizének szörnyű háborgása. Tudjuk, hogy a jeruzsálemi templomban és zsinagógákban nem volt harang s ma sincs. A harangot kisebb csörgők, csengetyük, kereplők helyettesítették, vagy kikiáltók és kürtösök hívták össze a népet istentiszteletre. A harang feltalálójának a nagytudású és jámbor Paulinus püspököt említi a krónika, a ki 394 július 13-án csináltatta az első harangot a nólai templom számára. A legenda szerint egyszer alkonyatkor gondolatokba merülve sétált az erdőben, mígnem egy tisztásra ért, melyet elborított a temérdek virág s csodálatos béke lebegett az egész tájékon. A püspök önkéntelenül összekulcsolta kezét és imádkozott. Ekkor a püspök valami rendkívüli halk, finom muzsikát hallott maga körül. A tisztáson viruló kék harangvirágok, az esti szellőben ringani kezdtek s alig hallhatóan megkondultak. Ennek a percznek emlékére utóbb a püspök érczből egy nagy harangvirágot veretett, a mely egy magános kolostorban sokáig, mint az első harang hívta össze a környék híveit. Nagycsütörtökön a néphit szerint a harangok Rómába repülnek és ott maradnak nagyszombatig, addig némák maradnak ama bánat és fájdalom kifejezéséül, a mellyel az egyház isteni mesterének halála felett keseregnek. A húsvét szónak eredete összefügg a bojt befejezésével, a mikor először volt szabad ismét hust enni. A húsvéti bárány Jézust jelképezi, a ki az Egyiptomból való szabadulás évfordulója napján halt meg, a mikor a zsidók szintén bárányt áldoztak és ettek. A húsvéti tojás a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust jelenti s az írott vagy hímes tojás a húsvéthétfői locsolás megváltása. Szimbolikus jelképe ez a tavasznak, a természet újraébredésének s már az egyiptomiak, perzsák, kínaiak, az ó-germán és ó-szláv népek is kedveskedtek egymásnak tojásajándékkal. A húsvéti locsolás eredete arra vezethető vissza, hogy a feltámadás hírére összesereglett és lármázó zsidókat a római katonák vizzel kergették széjjel. Hazánk különböző vidékein különféle húsvéti szokások vannak divatban, a miket érdekes volna összegyűjteni s ajánljuk legátusaink figyelmébe ! (z). BELFÖLD Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal havi közleményei szerint folyó évi január havában Magyarországon összesen 18,044 házasság köttetett. Ebből vegyesházasság 1875 (°/o'ba n 10"39). Tiszta ág. h. ev. házasság 1262, ref. 2255. A gyermekek vallására vonatkozólag összesen 527 megegyezés létesült (%-ban 28'11), melyekből 243 esetben (%-ba n 46" 11) az apa, 284 esetben (%-ban 53'89) az anya vallását fogják követni a gyermekek. A róm. kath. egyház javára 256 (70 -ban 48"58), gör. kath. 24, ref. 193 (%-ban 36"62), ág. h. ev. 44 (%-ban 8"35), gör. kel. 6, unitárius 1, az izraelita hitfelekezet javára 3. Horvát-Szlavonországokban január havában összesen 2580 házasság köttetett. Ebből vegyesházasság 28
