Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-05 / 14. szám

hol a lélekemelő befejező gyűlés volt, a balmorali királyi park és kastély két képét. Az előszó javarészét a szerkesztő az elhunyt nagynevű főtitkár emlékezetének szenteli. Kiemeli ebben, hogy különösen a kontinentális egyházak múltját és mai helyzetét tanulmányozta nagy odaadással. „Ezek közt — mondja — a magyar ref. egyház foglalta el szíve nagy részét s rokonszenve viszonzásra is talált. Sok egyház fejezte ki elismerését odaadó szolgálataiért, de egy sem olyan melegen, mint a magyar. Ezzel az egyházzal szemben teljesített rokonszenves szolgálata elismeréséül a Kálvin-Szövetség 1912-ben egyik tiszteletbeli tagjává választotta s Kálvin-plakettet küldött néki, melyet magyar szobrász tervezett, magyar ötvös csinált és resiczai, magyar márványra helyeztek". Ezután a zsinat megnyitó ünnepélyének leírása következik az ott elhangzott előadásokkal, majd a delegátusok részletes névsora (köztük a nyolez hivatalos és megbízást nyert magyar tagé is), a függelékben a vendégeké (köztük a kilencz magyaré). A névsort a zsinat részletezett programmja követi. Az egyes napok jegyzőkönyvei és az elhangzott előadások következnek ezután sorrendben. Minthogy a nyáron megjelent beszámolóban mindezekről részletesen megemlékeztünk már (s az különlenyomat alakjában a napokban hagyja el a sajtót), nem részletezzük újra azokat. Csak annyit említünk meg, hogy több előadást megrövidítve közöl az emlékkönyv. Ugyanis elhatározta a zsinat, hogy egy-egy előadást nem közöl ezer szónál hosszabb terjedelemben. A hosszabbakat kiszedve elküldték szerzőiknek, hogy töröljék belőlük az ezer szón fölüli részeket. Ha ezt elmulasztották bizonyos határidőn belül, a szerkesztő maga törölte azt, a mit jónak látott. Az előadások során ott látjuk mindkét magyar delegátus beszédét, melyet a kontinentális tagok fogadása alkalmával tartottak. György Endre rögtönzött beszédet mondott, melyet azután a titkárság kérésére ő is írásba foglalt. Az egyes előadásokhoz való hozzászólások között is csak azokat közölték, a melyet az illetők pótlólag írásban benyújtottak. A terjedelmes függelékben mindenekelőtt a zsinat elé terjesztett nyomtatott jelentések foglaltatnak. És pedig a statisztikai jelentések, a végrehajtóbizottság, a belmissziói, külmissziói bizottságok jelentései, a kontinentális, a vasárnapi iskolai, az ifjúk közt folyó munkákról szóló jelentések, a presbiteri alapokon nyugvó ref. egyházak történetét kutató bizottság jelentése, végül a főpénztáros számadása. Legvégül négy olyan előadást is közöl kivonatosan a függelék, melyek szerzőik távolléte miatt elmaradtak. Az első a vasárnapi iskolák czéljáról és az egyházban való helyéről, a második a vasárnapi iskolai munka modern módszereiről szól. A harmadik a lelkész szellemi életét tárgyalja, a negyedik pedig a missziói termek szükségességét hangsúlyozza. A hatalmas kötet erős vászonkötésben, igen szép kiállításban jelent meg s igazi britt pontossággal tárja elénk a nagyarányú aberdeeni zsinat egész munkásságát. A legmelegebben ajánlhatjuk mindazoknak, a kik értenek angolul. Megrendelhető dr. R. Dykes Shaw-nál (Edinburgh, 21. Lauder Road) 7 sh. 6 d.-ért. (K. I.) A „"Vasárnap" jövője. A Lelkészegyesület kis néplapja szomorúan áll. Nem mi, hanem a „Lelkészegyesület" mondja a következőket: „Több mint 1200 gyülekezetből egyetlenegy előfizetője sincsen az ORLE. néplapjának, a Vasárnapnak. Gyászkeretbe illő szám ez, mely hiven jellemzi a mi állapotainkat. Lelkésztársaink sürgetve kérték a néplap megindítását, hogy legalább legyen egy, egyetlen egy fegyver kezeinkben a hitetlen és reakcziós sajtó néprontásával szemben. Most már itt a kedvünk szerint való jó kis néplap . . . s mi a következmény ? Az ORLE. legelső emberei, legkiválóbb szereplői, a néplap leghangosabb sürgetői közül a legtöbben egyetlen egy előfizetést Se küldöttek. Neveket produkálhatnánk. Nem tesszük." Bizony szomorú dolog. Jó lenne egyszer már , nyíltan és őszintén megmondani ennek a lélektani okát. A ORLE. gyűlés nagyon alkalmas lesz rá. Dr. Balogh Ferencz könyvtára. Szép és értékes hagyományhoz jutott a debreczeni főiskolai könyvtár. Megkapta dr. Balogh Ferencz könyveinek nagyrészét és közérdekű levelezését. Kilencz nagy ládát töltöttek meg a nagy professzor dolgozószobájának kincsei, a melyek sorsáról még életében rendelkezett s a család e végakaratot teljesítette akkor, a mikor az egész hagyományt a főiskolának ajánlotta fel. Új kowfirmáczió emléklap. Uray Sándor debreczeni ref. lelkész új konfirmácziói emléklapot szerkesztett, a mely dús összetételében bővelkedik a szebbnél-szebb bibliai czitátumokban. Az emléklap, a mely díszes kivitelű, daczára annak, hogy sokkal terjedelmesebb az eddig ismerteknél, példányonkint 5 fillérért Hoffman és Kronovitz könyvnyomdájában, Debreczen, Piacz-utcza 49. kapható. Igaz gyöngyök czímen szerkeszt Takaró Géza budapest—kőbányai ref. lelkész, „főmunkatársának", nejének közreműködésével egy kiváló belmissziói lapot. Havonkint jelenik meg. Előfizetési ára: — „szegényeknek ingyen!" — félévre 2 K. Ha valaki 2—3 vagy több egész évi előfizetést küld be, joga van ugyanannyi más czímre ingyen megrendelni. Ajánljuk ezt az alkalmas belmissziói munkaeszközt mindenek figyelmébe. Minden számot különösen kedvessé tesz a Gyermekeknek szóló rovat. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A mérki ref. gyülekezet lgnéczy Sándor szőlőskei lelkészt, — a titeli ev. gyülekezet Klár Vilmos losonczi vallástanárt, — a péterii ev. gyülekezet, melynek Földváry Elemér ottani földbirtokos, ifjúsági egyesületi ügyeink lelkes barátja a felügyelője, márczius 22-én egyhangú lelkesedéssel Csaba Gyula újcsanálosi lelkészt választotta meg lelkipásztorául. Lelkészbeiktatások. A váczi református egyház újonnan választott lelkipásztorát, Sáfár Bélát márcz. 29-én iktatta be hivatalába Nagy Ferencz pesti esperes, — a zsurnalisztika szokott frázisával élve — „fényes papi segédlettel". Benkő István rákospalotai, Biczó Pál kosdi, Kontra Imre tótfalusi, Bárdy Pál gödöllői, Tóth József