Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 11. szám

családok favorizálását, agglegényadót, a pornográfiának és prostitucziónak korlátozását, a fényűzés csökkentését ajánlja. Fahlbeck a gyökeres orvoslást az egyén felelősségérzetétől várja, melynek erősítésére azonban az altruizmuson kívül még egy erő kell: a vallás. A probléma az egyén és a közérdekek között kifejlődő ellentét kiegyenlítése. Reá kell bízni az egyént, hogy biztosítsa a fajnak jövőjét, lemondás és áldozatok árán is. A mai irányzat helyébe olyat kell állítanunk, melyben a romboló erőknél hatalmasabbak az építési tényezők. Meg kell teremtenünk a maradó, sőt fejlődő czivilizáczió biztos alapjait. Az értelem, a tudás ehhez magában nem elég. A véges, a földrekorlátolt törekvések helyébe olyanokat kell ültetnünk, melyek a végtelennel kapcsolnak össze. A faj érdekei csak így győzedelmeskedhetnek az önérdeken, melynek helyébe a kötelesség lép: vallási szankczióval. A czél az egyén önkéntes feláldozása a legfennköltebb kötelességért: a legfensöbb oltárán. —y-s KÜLFÖLD. Amerikai egyházi statisztika. Az Egyesült Államok kormánya, híven az Alkotmány rendelkezéseihez, a nemzeti igazgatásnak felekezeti befolyásokat vagy szempontokat teljesen mellőző politikájához : a 10 évenként megejtetni szokott állami népszámlálás statisztikai rovatai közé sohasem veszi be a lakosság vallási vagy egyházi vonatkozású kimutatásait. A vallás kinek-kinek lelkiismereti és így teljesen magánügye lóvén, az állam nem tartja hivatásának, hogy polgárai legdiszkrétebb privátügyébe minden szükségesség nélkül beleavatkozzék, illetve, hogy ez iránt kiváncsiaskodjék. Amerikában, értve az Egyesült Államokat, állam és egyház teljesen el vannak egymástól választva s eltekintve azon morális alap-princzipiumoktól, mint p. o. az egynejűség, a ker. világnézlethez való alkalmazkodás stb., melyek az állam keresztyén jellegét kifejezésre juttatják a nélkül, hogy a felekezetiesség színezetének legkisebb gyanúja is érinthetné magát az államhatalmat: tökéletes és teljes vallásszabadság uralkodik. Természetesen ennek gyakorlása csakis a törvény határain belül és mások hasonló jogainak, vallásos [meggyőződésének tiszteletben tartása mellett eszközölhető. Az államnak, mint ilyennek az egyházzal, illetve felekezetekkel szemben való ezen állásfoglalásából természetszerűleg következik, hogy állam és egyház anyagilag is, igazgatásukban is teljesen függetlenek egymástól, vagyis hogy az állam egyetlen felekezetnek vallási, egyházi vagy iskolai szükségleteinek a fedezéséhez sem járul egyetlen fillérrel sem, sem pedig közigazgatásilag segédkezet nem nyújt az egyházak fenntartásához szükségeltető alapok összehozásához, behajtásához. Az államhatalomnak ezen rideg elzárkózottsága mellett is, vagy talán részben épen e miatt, azonban csodálatosan viruló, gyümölcsöző és áldott termékenységit az amerikai egyházi életnek, különösebben a protestáns házi életnek mezeje. Az önkéntes áldozatoknak, vallásos buzgóságnak, Isten és segítő emberszeretetnek hihetetlen összegét hozza elő az amerikai nép benső egyháziassága. Mellőzve ezúttal az idevonatkozó kimutatásokat, e lap olvasóival az Egyesült Államokbeli felekezetközi statisztikai adatokat óhajtom megismertetni azon összeállítás alapján, melyet az összes amerikai prot. egyházak egyetemes zsinatainak küldötteiből alakított Prot. Council vezértitkára, a neves Dr. Carrol washingtoni lelkész legújabban közzétett az egyes felekezeti főhatóságoktól beszerzett adatok alapján, az 1913-ik évről. Mindenképen érdekesek és eszméltetők ezek a kimutatások, melyek az amerikai eleven hitéletnek számokban kifejezett bizonyságtevői. A lélekszámkimutatásoknál figyelembe veendő az az ismert elvi különbség, mely a prot. és a kath. statisztikusok felfogását jellemzi, nevezetesen, hogy a prot. felekezetek nem számítják egyházi tagjaik közé a nemkonfirmáltakat, vagyis a gyermekeket, míg a katholikusok ezeket is befoglalják az egyháztagsági rubrikákba. Továbbá, hogy az egyes denominácziók testéhez tartozó, de külföldön, pogány mezőkön munkálkodó lelkipásztorok, gyülekezetek, vagy egyháztagok nincsenek beleértve az Egyesült Államok területére szorítkozó ezen statisztikai összeállításba, s végül, hogy több, kisebbrendű és izolált felekezeti életet folytató denomináczió, mint p. o. a Dowie-sták, Utolsó nap szentjei stb. vallási közösségek, kicsinyeskedésből nem szolgáltatták be a felekezetükre vonatkozó kimutatásokat. Egyik legnagyobb, terjeszkedő képességben is vezető felekezet az amerikai protestáns denominácziók között a baptistáké, melynek 15 árnyalatot alkotó, de dogmatikai tekintetben egymást teljesen fedő, egymástól nagyobbára csak névben különböző vallási társulata 42,808 lelkipásztorral, 57,367 templommal rendelkezik és 6 millió egyháztagot számlál. A felekezet a mult év folyamán 388 új gyülekezetet szervezett, 64,608 új egyháztagot vett fel kebelébe részint hitvallástétel alapján, részint más felekezet kebeléből való térítés útján. A baptisták Amerikában is prozelitáskodó felekezet. Érdekes itt megemlíteni, hogy a felszabadított négerek Amerikában nagyobbára a baptista felekezet tagjai. A néger baptista egyháznak 13,720 papja, 16,776 temploma és majdnem két millió egyháztagja van. Növekedési számarány tekintetében az összes amerikai felekezetek között a baptisták a 2-ik helyet foglalják el. Lelkészei számát tekintve a 2-ik, egyháztagjai számát véve figyelembe az első helyen áll a methodisták kitűnő és igazán tiszta ker. szellemű felekezete. A raethodistáknál nem lehet az egyházba „beleszületni", hanem a jelentkező csakis előéletének alapos megvizsgálása, a bizottság kedvező jelentése után vétetik fel a felekezet kebelébe. Ezen előzetesen gyakorolt egyházfegyelemnek meg van az az előnye, hogy a minimumra redukálja az