Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
körül szerzett sokszoros érdemeit újabb és újabb érdemekkel gyarapíthassa Dr. Baltazár Dezső püspök, mint örömmel értesülünk, súlyos betegségéből most már teljesen felépült. Hazakívánkozó kivándorlók. Kuthy Zoltán newyorki ref. esperes-lelkész a következő sorok közlésére kért fel bennünket: Nincsen munka Amerikában. A munkanélküliség nemcsak Magyarországból űzi ki a szegény népet, hanem a gazdagnak és szabadnak mondott Amerikából is. Azok, a kik utolsó reménységüket abba helyezték, hogy sok baj, gond, rettegés és fáradság utáu majd Amerikában teremtenek maguknak új, talán jobb életet, most kétszeresen csalódva, összetörve, még koldusabban visszakívánkoznak a régi szegénységbe, a szülőhazába. Szünetel a munka Amerikában. A trösztök, a milliós vállalatok, a kapitalista Amerika minden munkáltatója marokba fogja a pénzét és munkanélkülivé teszi azokat, a kik a vagyont gyűjtötték részére. Hogy miért? Mert a kapitalisták harczra készülnek. Harczra készülnek a külföldi kapitalisták ellen, a kik az új, demokrata államkormányzat vámtarifája értelmében résztvehetnek a kereskedelmi versenyben. A profit kisebbedésére van kilátása az amerikai trösztmágnásoknak és ez készteti őket a daczra, a tartózkodásra, a munka megszüntetésére. A new-yorki osztrák és magyar főkonzulátus jelenti, hogy az utóbbi napokban valóságos népáradat rohanta meg a new-yorki hivatalt és az emberek ezrei könnyezve ingyenes hajójegyekért könyörögtek, hogy visszamehessenek a gazdag Amerikából oda, a honnan jöttek. Magyarok, osztrákok százával járnak munka nélkül. A konzulátus azt is jelenti, hogy a balkáni háború alkalmával sem volt nagyobb a hazamenők száma, mint most, pedig akkor a törvény kényszerítette a katonaköteleseket a hazamenetelre. Azért ajánlatos volna, ha a magyarországi ref. lelkészek és tanítók a kivándorolni szándékozókat figyelmeztetnék (a kivándorlás által különösen veszélyeztetett vidéken pedig a templomi szószékből is kihirdetnék), hogy a munkaviszonyok Amerikában jelenleg nagyon rosszak, a gyárak új munkásokat nem alkalmaznak és munkásokat egyáltalán nem is keresnek. Fejedelmi hagyomány. Sokféle módon bírálhatjuk meg magyar protestántizmusunk egyházi életét. S mennél inkább szomorú, vagy negatív eredményre jutunk, annál csodálatosabban áll előttünk az egyház és iskolák czéljaira tett nagyszabású adományok tényének rejtélye. Csak a múltkor említettük itt a nagykőrösi Faragó Ambrus 1.200,000 K-s alapítványát. Most meg egy másik, még érdekesebb adományról számolhatunk be. Egy előkelő soproni róni. kath. vallású úriasszony, Végh Kálmánné, szül. Tsurl Takács Róza, megindulván azon a szomorú tényen, hogy a Sopronban lakó reformátusoknak sem templomuk, sem papjuk nincs, valóban nemes bőkezűséggel házat, telkeket s templomhelyet adott soproni híveinknek, hogy ott rendes ref. gyülekezet alakulhasson. Az adomány legalább 170,000 K-t tesz ki. Ezek a minduntalan és igen gyakran, váratlanul felbukkanó adományok mind csak azt bizonyítják, hogy valami hatalmas hitbeli ós erkölcsi őserő él még itt-ott szerte az országban, a mi népünkben és egyes híveinkben is. Vájjon mi lenne, ha különösen a mi gazdag alföldi városainkban ezt a szunnyadó hitet és áldozatkészséget egyetemessé és állandóvá tehetnénk? Mert van ott pénz is bőven s a magyar ref. egyház virágkora akkor jön el, a mikor a hosszantartó „józanság" után az „élő" hit aktivitása is felébred az alföldi magyar reformátusság lelkében. Aranykönyv. Özv. Balog Gáborné, Balog Jenő igazságügyminiszter édesanyja, 10 000 K-ás alapítványt tett a győri ref. egyháznál egy, általa később meghatározandó czélra. A hitnek gyümölcsei a jócselekedetek. ISKOLA. A reformátusok debreczeni kollégiumában az akadémiai tanszakon a beiratkozás a 11. félévre január 20—28. napjain történik. Igazolt esetben a beiratkozást a rektor február 8-ig megengedheti. Mind a három (hittan, jogi, bölcsészeti) tanszakok hallgatói felvehetők az akadémiai internátusba, a hol 28 ifjú 50. 30 hallgató 100, 50 ifjú 150 és a többiek pedig 200 és 250 koronáért kapnak egy fél évre teljes ellátást. A tandíj félévenként 30 korona, azonban sok tandíjkedvezmény és ösztöndíj adható az akadémiai hallgatóknak. EGYESÜLET. Karácsonyfa-ünnepélyek. A Református Tanonczotthon-han (Városligeti fasor 5. sz.) dr. Kovácsy Sándor togondnok és dr. Senyey József parókhiális algondnok és számos érdeklődő jelenlétében deczember 24-én este 7 órakor volt az első karácsonyi est az új otthon helyiségeiben. A főgondnok meleg, vallásosságra buzdító beszédet intézett a karácsonyfa alatt összegyülekezett 60 iparostanoncz növendékhez, majd Gaál Lajos, felügyelőlelkész buzgó fohásza után szétosztották az ajándékokat, a melyeket lelkes egyháztagok ajándékoztak. A megjelent vendégek nagy elismeréssel és örvendezéssel tekintették meg az ünnepély után a budapesti ref. egyház eme nevezetes szocziális alkotását, a mely a kor igényeihez alkalmazkodva, meleg és kedves otthont nyújt az ide szerencsésen bejutott iparostanulóknak. — A nagypénteki Ref. társaság deczember 21-én tartolta a lélekemelő karácsonyfa-ünnepélyt a budaörsi szeretetház dísztermében, a melyet a fővárosból kiutazott előkelő közönség töltött meg. A 65 apátlan és anyátlan árva öröméről gondoskodott a szép karácsonyfa alatt a cselekvő szeretet. Varga Antal budapesti vallástanár meleg imája után Haypál Benő lelkész, ügyvezető elnök, költői szárnyalású beszédben mutatott rá a karácsonyfa jelentőségére. A karácsonyfáról lemosolygó ajándékokat — úgymond — annak a Jézusnak szeretete, s az ebből támadt teremtő erő hozta létre, a kinek kezén és lábán keresztül ment a golgotai kereszt vasszöge. Nagyon helyes, ha éppen a karácsonyfa alatt rámutatunk a gyermekek előtt arra a munkás szeretetre, amely védő-és ápolóintézményeket tud létrehozni. — A torzsai árva-és szeretetház (Konfirmándus otthon) decz. 24-én este fényesen sikerült karácsonyfa ünnepet tartottak az itt elhelyezett 42 árva gyermek részére. A szép ünnep az árvák karénekével, melyet Krug József tanító vezetett, kezdődött. Az alkalmi beszédet Famler G. A. lelkész, árvaházi elnök mondotta. A megajándékozott s a ragyogó karácsonyfa köré gyűlt árvagyermekek arczárói sugárzott az öröm és boldogság, a mely a nagyszámban megjelent érdeklődőket is mélyen ineghatototta. — .1 Protestáns Országos Árvaházban (VII., Szegényház-tér 1.) is lelketemelően folyt le a karácsonyfa-ünnep 100 árvagyermek örömére az árvaegylet növálasztmányánalc és Brocskó Lajos igazgató rendezésével. Az ajándékokkal dúsan megrakott asztalokon három nagy karácsonyfa ragyogott. Az ünnepre előkelő nagy közönség jelent meg Ott voltak a többek között Kovácsy Sándor elnök, egyházi