Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

mes e fölött egy kissé elgondolkozni . . . Mily erős lesz a külső kapocs a római egyház és hívei között, hogy ez utóbbinak, ha hitelre szorul, nem kell a 10—127<rOt fizetni azért, mert pénzdrágaság van. Sokat megszédített már nálunk a túloldali olcsóbb üdvösség, hát még majd az olcsóbb hitel, a mi csupán zsebbe vág." Majd csöndes rezignáczióval teszi hozzá: „Lehetne erről a kérdésről íveket összeírni, de minek? Hátha még azt gondolják, hogy ismét egy egyházi pénzintézet fölállításáról írok. Isten ments! Nem szoktunk mi idejében megtenni semmit ! Majd 15—20 év múlva. Mikor elönt bennünket az irigység. A mikor már úgy ég a fejünk fölött a ház, hogy el se tudjuk oltani. Éljünk mi csak Pató Pál módjára. A fődolog a kényelem . . ., no meg a koldulás." — Érdemes ezeket a keserű igazságokat a mi lapunkban is megörökíteni. Olvasásuk közben eszünkbe jut, hogy a református egyháznak is vannak ilyen „nebántsvirág"szerű milliói, a melyek ott húzódnak meg szerényen az egyik nagy pénzintézetben. Erről az ügyről egyébként bővebben is megemlékezünk. Gróf Festetich Gyuláné, a ki állandóan Wildonban lakik, de külföldön is hü olvasója lapunknak és egész szívvel érdeklődik hazai ref. egyházunk sorsa iránt, újból szép tanújelét adta áldozatkészségének és nemeslelkűségének. A pókafalvai ref. egyház sorsát karolta most fel s bőkezű adományait újabbal tetézte. A pókafálvi ref. templom renoválására 800 K-t, a papilakás építési költségeire 300 K-t, s a pókafalvi „Bethlehem"egylet nemzeti missziója felkarolására 400 K-t, összesen 1500 K-t juttatott e nevezetes magyar református végvárnak. — íme a munka, a melyet Torró Miklós lelkész hív lélekkel folytat, megnyitja a szíveket és áldást hoz. A nemesszívű grófné követésre méltó példát mutat arra, hogyan kell szeretni á hazát és az egyházat. Isten áldását kívánjuk e helyen is életére. A példát reméljük sokan fogják követni, hogy érezzék a pókafalviak és sok más életre keltendő egyház és intézmény, hogy nincsenek elhagyatva, nem állnak immár egyedül! A kassai protestánsok és a sajtó. Vonatkozással e lap mult számára idevonatkozólag közölt megjegyzésünkre, örömmel értesülünk arról, hogy a kassai protestáns egyházak már régóta igénybe veszik a sajtót a hívekkel való közösség fenntartására. Az evang. (magyarnémet) egyház ez évben már a 34-ik évkönyvét adja ki; a ref. egyház pedig, 1894 óta, minden nevezetesebb alkalommal emlékkönyvet ad ki és oszt szét a hívek közt; húsz év alatt öt emlékkönyvet adott ki s emellett lelkészének hat egyházi beszédét osztotta ki sok példányban a hívek közt. Időszaki újság kiadására egyelőre nincs szükség, mert a helybeli sajtó — pártkülönbség nélkül — készséggel közöl bármely egyházi mozzanatot. Változás a szlavóniai ref. egyházak és iskolák ügyeiben. Antal Gábor püspök elhunytával a szlavóniai ref. akczió ügyeinek vezetését a konvent elnöksége vette át, mely az egyház-alkotmánynak megfelelően az illetékes esperesi hivatalok útján fogja az ügyeket intézni. A konvent elnöksége ezen kívül a maga részéről is kíván felügyeletet gyakorolni a szlavóniai ref. intézményekre s erre nézve Ágoston Sándor kórógyi lelkészt megbízta a szlavóniai ref. magyar iskolák felügyeletével, mely megbízás azonban az egyes egyházmegyék által kiküldött iskolalátogatók jogait nem érinti. A jezsuiták névtára. A jezsuiták „magyar tartománya" legutóbb adta ki új névtárát, mely szerint a társaságnak Magyarországon a következő helyeken vannak rendházai: Kalocsán 56 taggal, Budapesten 23 taggal, Nagyszombatban 36 taggal, Szatmáron 16 taggal, Nagykapornakon 13 taggal, Pécsett 9 taggal és Pozsonyban 12 taggal. A tartományon kiviil tartózkodik 41 magyar rendtag. A magyar tartományhoz tartozók összes száma 207. Az egész világon 16,715 rendtag él; közülük 8188 fölszentelt pap, 4400 skolasztikus ós 4137 többi testvér. ISKOLA. A budapesti ref. tlieol. akadémián f. hó 17-én volt Kátai Endre tolnai és Nagy Ferencz pesti e. m. esperes által nagylelkűen adományozott pályadíjak odaítélése és kiosztása, A Kátai Endre által ki1

űzött pályadíjat, 120 K-t a kijelölt tételre „Jézus viszonya a törvényhez", beérkezett két egyenlő értékű dolgozat szerzői Gócza József és Tantó János IV. éves hallgatók között osztotta meg a tanárkar Marton Lajos igazgató-tanár bírálata alapján. A Nagy Ferencz esperes által adott 100 K-t dr. Szőts Farkas bírálata értelmében B. Pap Lajos III. éves hallgató nyerte el. Mindkét díj ily értelmű kiadásához az adományozó esperesek is hozzájárultak. Örömmel jelentjük, hogy mindkét esperes főiskolánk iránti szeretetből kifolyólag újból hasonló összegű pályadíjat ajánlott fel. A tanárkar az illető szaktanárok előterjesztése alapján a következő két tételt, jelölte ki. A 120 K-ás díjra: „A magyar protestantizmus küzdelme az ellenreformáczió ellen a 17-ik század első felében". A Nagy Ferencz 100 K-ás díjra pedig: „A gyermeklélektan és a ker. valláserkölcsi nevelés". Mindkét tételre az akadémia jelen és jövő tanévi hallgatói pályázhatnak. Határidő 1914 deczember 31. A mezőtúri ügyre vonatkozólag dr. Adám Sándortól, a felfüggesztett egyházi főgondnoktól vettünk hoszszabb levelet. Lapunkban nincs tér ilyen hosszabb terjedelmű polémiák lefolytatására s így ennek a levélnek is csak rövid tartalmát adhatjuk. Dr. A. S. írja, lo»gy ő és a presbitérium nem az egész tanárkart illette azzal a váddal, hogy egyházromboló munkát végez, hanem közülük csak négyet. Kijelenti, hogy nekik a főgimnázium épen olyan, vagy még féltettebb kincsük, mint azoknak a tanároknak, a kikkel a presbitérium ellentétbe jutott. Mondja, hogy a presbitérium mély „megdöbbenéssel" vette tudomásul, hogy az egyházi felsőbbség nem a szóbanlévő 4 tanárt, hanem az elnökséget függesztette fel. Állítja, hogy a minisztériumban tényleg megvan az illető vallástanárnak a felsőleányiskolai vallástanári állástól való elmozdítására vonatkozó rendelet és rosszhiszemű állítás az, hogy ő azért harezol a szabadkőművesek ellen, mert nem vették fel a testvériség kötelékébe. Erre ő soha kísérletet sem tett. — Ezeknek közlésével lezárjuk most ez alkalommal az „eset" tárgyalását. Az egész ügy mo-t vizsgálat és majdan bírósági eljárás tárgyául szolgál. A vitázó felek egyikének sem lehet oka és kétsége a felől, hogy az illető fórumok teljes objektivitással fognak eljárni és ítélkezni. Nem lesz tlieol. fakultás a pozsonyi egyetemen. Az ev. egyet, egyház közgyűlési határozatából kifolyólag fölterjesztést intézett már 1912-ben, majd 1913 őszén is a vallás- és közoktatási miniszterhez az iránt, hogy az új pozsonyi egyetemen ev. theol. fakultás szervesztessék államköltségen. A miniszter az egyetemes egyház elnökségéhez legutóbb intézett leiratában arról értesíti az ev. egyházat, hogy — tekintettel az állam pénzügyi helyzetére, továbbá arra, hogy az 1912:26. t.-cz. életbelépésétől számítandó 10 esztendőben rendelkezésre álló összegek első sorban a legsürgősebb és legfontosabb építkezésekre