Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

» nem törődnek vele, hogy követőik valódi boldogulásának útját elzárják azáltal, hogy Őket a szorgalomtól és takarékosságtól elszoktatják, lelküket pedig megmérgezik, a lelki megnyugvást, a boldogság megszerzésének legfőbb előfeltételét, teszik rájuk nézve lehetetlenné akkor, midőn bennük az irigységet, gyűlöletet szítják. Ez a tan és ez a rendszer oly messze áll a keresztyénségtŐl, hogy keresztyén egyház helyesen csak ellene foglalhat állást. Bármennyire távol álljanak is egymástól a protestántizmus és a római katholiczizmus, mégis mindketten a keresztyén tanok hirdetői, a melyek alapja a felebaráti szeretet, a gyűlölet hiánya, az igazságosság embertársainkkal szemben. Munka, szorgalom, takarékosság, lelki megnyugvás és megelégedettség, boldogság mind eredményei a keresztyén tanok lelkiismeretes ápolásának az emberekben. Ezektől a javaktól egyik egyház sem engedheti megfosztani híveit és ezért természetszerűen össze kell fogniok azok ellen, a kik ezt hatalmi érdekből vagy akár elvakultságból is teszik, bármennyire térjenek is el különben eszközeik s bármennyire eltérő legyen is különben a hit, a melyre végeredményben egyező tanaikat alapítják. Ennek a tudata sajnáltatja velem azt, hogy Debreczenben tiszta állami egyetemet létesítenek, a helyett, hogy a jogi és bölcsészeti fakultások tanszékeinek betöltésére is helyet adtak volna a református egyházi főhatóságok befolyásának azon keretben, melyet fentebb jeleztem. Ha ehhez hozzájárul a protestáns jogakadémiáknak oly helyzetbe hozatala, hogy elsorvadjanak és megszűnjenek, evvel egy új eszköz létesül arra, hogy a protestáns és római katholikus felekezeteket egymás ellen lehessen uszítani és így megvalósítható legyen az atheizmusnak és rendszerének uralma. Már ezért is oda kellene törekedni közéletünk minden őszintén keresztyén vezérférfiának, hogy vagy minden jogakadémia az egyetemi jog- és államtudományi fakultások jogaival rnháztassék fel, vagy az 1912: XXXVI, t.-cz. által létesíttetni határozott két egyetem helyett 15—15 jogi tanszókkel öt egyetem létesíttessék, a melyekbe a tíz jogakadémia egyenként, nyolcz tanszéke olykép olvasztatnék be, hogy a részben legalább a felekezetek által díjazott tanszékek betöltésére az illetékes felekezeti főhatóságok befolyása biztosittassék és enne& fejében azok saját külön jogakadémiáik fenntartásáról lemondjanak. SZOCZ1ÁLIS ÜGYEK. Kálvin bronzból vert, ígen sikerült plakettje öt korona árban megrendelhető a Kálvin-Szövetség titkári irodájában (IV. ker., Molnárutcza 17. szám). A kolozsvári Közhasznú. Ez az intézet hét év előtt alakult meg 300,000 K alaptőkével s a január 24-én tartott közgyűlésen örömmel jelentették, hogy ennek félmillió koronára való emelése sikerült, sőt 100.000 K tartaléktökével is rendelkezik. Az elmúlt év nyeresége 38,441 K volt, a miből 7758 K-t adott kulturális és egyházi czélokra s hét év alatt öszszesen már 60,000 K-t. A most kiosztott 7758 K-ból 1120 K-t fordítottak az intézeti kulturalapra, a mely most már 12,000 K, 560 K-t a kolozsvári felső leánynevelő-intézetre, a mivel az alapítvány 1560 K-ra, a Kálvineumnak 224 K-t, a mellyel az alapítvány 1124 K-ra emelkedett. A pócstelki iskolára a második 500 K-t juttatták, a kolozsvári Szeretetháznak 112 K-val emelték most már 1502 K alapítványukat, a kolozsvári Siketnémaintézetnél 2114 K-ra emeltetett az alapítványa, a Vakok intézeténél ugyanennyire, a ref. theol. konviktusi alap 112 K-val 512 K-ra, az unitárius főgimnázium konviktusi alapja 112 K-val 462 K-ra és így tovább. Ki tudná felsorolni azokat az egyházakat, egyleteket, a melyek a kolozsvári Közhasznú adományaiban és alapítványaiban részesültek. De ez természetes, a mikor az intézet élén dr. Kenessey Béla püspök, Nagy Károly ref. theol. ig., gróf Teleki Géza, Csiszár Gyula, Pünkösti Pál, dr. Kádár János állanak. Vájjon hol érvényesül jobban a pénz ethilcai és altruisztikus jelentősége jobban, mint egy ilyen Közhasznúnál? A czím tökéletesen fedi a lényeget. Bizony nagy intézeteink, a melyek csak osztalék-politikát folytatnak, nagyon távol állnak attól, hogy közel is jöhessenek, a mikor nemzeti és kulturális czélok támogatásáról van szó. Igen is példaképen épen a kálvinista pénzből létesült három közhasznú takarékpénztár, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és deési állanak. Ezek közül a deésiről már szóltunk lapunk f. évi 4. számában, a marosvásárhelyire pedig még rá fogunk térni, mihelyt onnan is megkapjuk az 1913. óv adatait. Ez a sanyarúnak emlegetett 1913. év íme nem viselte meg a Közhasznú takarékpénztárakat, sőt előre vitte, megerősítette és most, a mikor naponkint olvasunk a községi takarékpénztárak létesítésének terveiről és látjuk azt, hogy a katholikus egyházmegyék a káptalanok és. egyesek pénzéből egymás után létesítenek egyházmegyei takarékpénztárakat: csak ismételhetjük, hogy mi is lépjünk akczióba és létesítsünk kálvinista közhasznú takarékpénztárakat! Kálvinista. KÜLFÖLD. Francziaország. .1 protestáns egyházak deficzitje. A franczia református egyházak az 1913. év végén megejtett számítások szerint összesen 182,000 frank deüczittel küzdenek. Remélik azonban, hogy ezt a hiányt nemsokára pótolni <