Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

» nem törődnek vele, hogy követőik valódi boldogulásának útját elzárják azáltal, hogy Őket a szorgalomtól és taka­rékosságtól elszoktatják, lelküket pedig megmérgezik, a lelki megnyugvást, a boldogság megszerzésének leg­főbb előfeltételét, teszik rájuk nézve lehetetlenné akkor, midőn bennük az irigységet, gyűlöletet szítják. Ez a tan és ez a rendszer oly messze áll a keresz­tyénségtŐl, hogy keresztyén egyház helyesen csak ellene foglalhat állást. Bármennyire távol álljanak is egymástól a protes­tántizmus és a római katholiczizmus, mégis mindketten a keresztyén tanok hirdetői, a melyek alapja a fele­baráti szeretet, a gyűlölet hiánya, az igazságosság em­bertársainkkal szemben. Munka, szorgalom, takarékosság, lelki megnyugvás és megelégedettség, boldogság mind eredményei a keresztyén tanok lelkiismeretes ápolásának az emberekben. Ezektől a javaktól egyik egyház sem engedheti megfosztani híveit és ezért természetszerűen össze kell fogniok azok ellen, a kik ezt hatalmi érdekből vagy akár elvakultságból is teszik, bármennyire térjenek is el különben eszközeik s bármennyire eltérő legyen is különben a hit, a melyre végeredményben egyező tanai­kat alapítják. Ennek a tudata sajnáltatja velem azt, hogy Deb­reczenben tiszta állami egyetemet létesítenek, a helyett, hogy a jogi és bölcsészeti fakultások tanszékeinek be­töltésére is helyet adtak volna a református egyházi főhatóságok befolyásának azon keretben, melyet fentebb jeleztem. Ha ehhez hozzájárul a protestáns jogakadémiáknak oly helyzetbe hozatala, hogy elsorvadjanak és megszűn­jenek, evvel egy új eszköz létesül arra, hogy a protes­táns és római katholikus felekezeteket egymás ellen lehessen uszítani és így megvalósítható legyen az atheiz­musnak és rendszerének uralma. Már ezért is oda kellene törekedni közéletünk minden őszintén keresztyén vezérférfiának, hogy vagy minden jogakadémia az egyetemi jog- és államtudo­mányi fakultások jogaival rnháztassék fel, vagy az 1912: XXXVI, t.-cz. által létesíttetni határozott két egye­tem helyett 15—15 jogi tanszókkel öt egyetem létesít­tessék, a melyekbe a tíz jogakadémia egyenként, nyolcz tanszéke olykép olvasztatnék be, hogy a részben leg­alább a felekezetek által díjazott tanszékek betöltésére az illetékes felekezeti főhatóságok befolyása biztosittas­sék és enne& fejében azok saját külön jogakadémiáik fenntartásáról lemondjanak. SZOCZ1ÁLIS ÜGYEK. Kálvin bronzból vert, ígen sikerült plakettje öt korona árban meg­rendelhető a Kálvin-Szövetség titkári irodájában (IV. ker., Molnár­utcza 17. szám). A kolozsvári Közhasznú. Ez az intézet hét év előtt alakult meg 300,000 K alaptőkével s a január 24-én tartott közgyűlésen öröm­mel jelentették, hogy ennek félmillió koronára való eme­lése sikerült, sőt 100.000 K tartaléktökével is rendelkezik. Az elmúlt év nyeresége 38,441 K volt, a miből 7758 K-t adott kulturális és egyházi czélokra s hét év alatt ösz­szesen már 60,000 K-t. A most kiosztott 7758 K-ból 1120 K-t fordítottak az intézeti kulturalapra, a mely most már 12,000 K, 560 K-t a kolozsvári felső leány­nevelő-intézetre, a mivel az alapítvány 1560 K-ra, a Kálvineumnak 224 K-t, a mellyel az alapítvány 1124 K-ra emelkedett. A pócstelki iskolára a második 500 K-t jut­tatták, a kolozsvári Szeretetháznak 112 K-val emelték most már 1502 K alapítványukat, a kolozsvári Siketnéma­intézetnél 2114 K-ra emeltetett az alapítványa, a Vakok intézeténél ugyanennyire, a ref. theol. konviktusi alap 112 K-val 512 K-ra, az unitárius főgimnázium konviktusi alapja 112 K-val 462 K-ra és így tovább. Ki tudná fel­sorolni azokat az egyházakat, egyleteket, a melyek a kolozsvári Közhasznú adományaiban és alapítványaiban részesültek. De ez természetes, a mikor az intézet élén dr. Kenessey Béla püspök, Nagy Károly ref. theol. ig., gróf Teleki Géza, Csiszár Gyula, Pünkösti Pál, dr. Ká­dár János állanak. Vájjon hol érvényesül jobban a pénz ethilcai és altruisztikus jelentősége jobban, mint egy ilyen Közhasznúnál? A czím tökéletesen fedi a lényeget. Bi­zony nagy intézeteink, a melyek csak osztalék-politikát folytatnak, nagyon távol állnak attól, hogy közel is jö­hessenek, a mikor nemzeti és kulturális czélok támoga­tásáról van szó. Igen is példaképen épen a kálvinista pénzből létesült három közhasznú takarékpénztár, a kolozs­vári, a marosvásárhelyi és deési állanak. Ezek közül a deésiről már szóltunk lapunk f. évi 4. számában, a ma­rosvásárhelyire pedig még rá fogunk térni, mihelyt onnan is megkapjuk az 1913. óv adatait. Ez a sanyarúnak emlegetett 1913. év íme nem viselte meg a Közhasznú takarékpénztárakat, sőt előre vitte, megerősítette és most, a mikor naponkint olvasunk a községi takarékpénztárak létesítésének terveiről és látjuk azt, hogy a katholikus egyházmegyék a káptalanok és. egyesek pénzéből egymás után létesítenek egyházmegyei takarékpénztárakat: csak ismételhetjük, hogy mi is lépjünk akczióba és létesítsünk kálvinista közhasznú takarékpénztárakat! Kálvinista. KÜLFÖLD. Francziaország. .1 protestáns egyházak deficzitje. A franczia refor­mátus egyházak az 1913. év végén megejtett számítások szerint összesen 182,000 frank deüczittel küzdenek. Re­mélik azonban, hogy ezt a hiányt nemsokára pótolni <

Next

/
Thumbnails
Contents