Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-02-09 / 6. szám

ság elhatározta, hogy a kóburgi vár udvarán Luther emlékére szobrot állíttat, mert ebben a várban írta híres egyházi énekét: Erős várunk az Isten. A szobor maga 100 ezer frankba fog kerülni. A pályázati munkák honorálására pedig 17,000 frankot szántak. Dr. T. 1. IRODALOM. Claparéde Sándor a genfi egyetemi sorozatos szabad előadások között márczius 7-én : „A magyar koronáról és Magyarország királyairól Szent Istvántól Ferencz Józsefig" fog ismertető előadást tartani. Az előadás főbb pontjai lesznek: a korona, mint becses nemzeti relikvia; annak politikai jelentősége; nagyon változatos története ; a nagy királyok, a kik a koronát viselték; a koronázási szertartás; a magyar királyság korunkban. Íme, újabb bizonyságtétel! Az Ébresztő czímü képes ifjúsági havi lap februári száma a keresztyén ifjúsági mozgalmak vezetőinek és résztvevőinek gazdag tartalmú olvasmányt nyújt. Szerkesztője : Megyercsy Béla (IX., Ferencz-körút 12. I. 6.) úgy a külföldi, mint a hazai mozgalomra vonatkozó tapasztalatairól beszámol benne. A lap előfizetési ára a „ Híradó "-val együtt évi 2 korona. A Filadelfia czímű lapnak 1912. évi négy száma együttesen január hóban jelent meg Biberauer Kikhárdnak, a budapesti Filadelfia diakonissza-egylet igazgató lelkészének szerkesztésében. A lapot, a melyben a Magyar Diakonissza-Szövetségre vonatkozó hírek vannak, az érdeklődőknek ingyen küldi a szerkesztő a hozzá intézett (VI., Hermina-út 39) megkeresésekre. A Remény czímű havi közlöny februári számában is gazdag anyagot nyújt K. Tompa Arthur dr. (Krasznahorvát) a reményszövetségek vezetői számára és az érdeklődőknek díjtalanul küldi. A Magyar Pedagógia havi folyóirat januári száma az új szerkesztő, Imre Sándor dr., áll. pedagógiumi tanár szerkesztésében jelent meg, a ki „Beköszöntő"-jében a nevelés különböző ágaival tudományosan foglalkozóknak ajánlja a lapot. Vasárnapi Könyv. Az Orsz. Közművelődési Tanács adja ki e hetilapot, melyben a nép nyelvén tanulságos ismereteket terjeszt képek közlésével. E lap már eddig is nagy elterjedtségnek örvend, mert előfizetése jutányos; szerkesztőségének czíme: IV., Ferencziek-tere 3. Drimimond Henrik: .4 templom nélküli város. Fordította Forgács Gyula. Kiadja a Londoni Vallásos Traktátus-Társulat (Religious Tract Society) Budapest, V. ker., Hold-utcza 3. 1912 (58 1.) k. 8°. Ára T20 kor. Az ismert skót hitvédőnek ezt a megkapó, népies értekezését magyar fordításban adja művelt keresztyén közönségünk kezébe a Traktátus-Társulat. A tárgyi szempontokon kívül személyi vonatkozások is késztették en-e. A kis könyv 5. lapján azt az érdekes megjegyzést olvassuk, hogy Drummond James W., e könyv szerzőjének a testvére, a kit a kiadási jog is megillet, engedélyezte e munkának magyar nyelvre való fordítását s engedélyéhez e szavakat csatolta: „Az első skót Drummond Magyarországból származott, talán illő dolog, hogy egyik leszármazottja hasznos üzenetet küldjön az ősök földjére". Valóban hasznos üzenetet is küldött ebben a traktátusában. A modern keresztyén városi és társadalmi politikát sürgeti. A nagyvárosi életnek keresztyén szellemű kifejlesztését lelkesen rajzolja. A Jelenések könyvének az új Jeruzsálemről való rajzából indul ki s három szakaszban részletezi ezt a három vonást: Látám a várost, szolgái szolgálnak Néki, templomot nem láttam abban. Az apokaliptikus rajz töiténetkritikai elemzésébe nem bocsátkozik, hanem azonnal a gyakorlati modern értelmezéshez lát. A nagyvárosok életének jelentőségét, azoknak keresztyén szocziális reformmunkáját, a templom fontosságát és a templom nélkül való város magas eszményét elragadó keresztyén ideálizmussal és éles gyakorlati érzékkel fejti ki. A fordítás, némi idegenszerűséget és régiességet leszámítva, helyes és formás. Az ízléses kiállítás csak fokozza a könyv vonzóerejét. Melegen ajánljuk művelt közönségünknek és terjesztés végett lelkipásztorainknak. (v.) EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Az újonan szervezett ruttkai missziói egyház lelkészéül egyhangúlag Fövenyessy Pál h. lelkészt választották meg.— A dunaegyházai ev. egyház Schultz Aladár kiscsalomjai lelkészt, — a bar czaúj falusi ev. gyülekezet pedig Jónás András zajzoni lelkészt választotta meg lelkészpásztorául. A makói ref. egyház gondnokául Veres Sándor eddigi gondnokot választották meg szavazattöbbséggel. A nagyszokolyi ref. egyház legutóbbi tanácsi ülésén „egyházfentartási alap" létesítését határozta el, melyhez évenkénti 100 koronával járul „ 100 évi időtartamig". A követésre méltó határozat dicséri az egyházközség buzgóságát. ISKOLA. A dunamelléki egyházkerület theol. választmánya mult hó 31-én tartotta ülését Kálmán Gyula esperes és Szilassy Aladár gondnok elnöklésével. Marton Lajos igazgató előterjesztette jelentését az első félév tanulmányi viszonyairól. A félév végén az akadémiának 77 hallgatója volt, a kik közül az internátusban lakott 54, exmisszióban volt 6, külföldön 4. A választmány a tanárkai- előterjesztése alapján Seigneur E. montaubani theológusnak, a ki a jövő tanév első felében a budapesti theológia hallgatója lesz, az internátusban ingyen helyet ajánl fel. Örömmel és megnyugvással vette tudomásul a választmány dr. Szöts Farkas internátusi jelentését a mult év 4 hónapjáról, a mely igazolta ehhez a szép intézményünkhöz fűzött reménységeket. Felsorolta azokat az adományokat, a melyek, mint első fecskék beérkeztek. Dessewffy Emma egy szegény theológus ifjú (katonatiszt árvája) 8 hónapi kosztpénzét gyűjtötte össze ; Elek Pál 240, Bálint Sándor 140, Vajda Imre 120, Kovács Sebestyén Aladár és dr. Végh Arthur 100—100, dr. Kovácsy Sándor és Kátai Endre 20—20 és Sógor Endre 10 koronát adtak szegény internisták ellátási díjainak fedezésére; természetben is érkeztek adományok: lóth Sándor bácsfeketehegyi lelkész 2 zsák zöldséget, babot, Lévay Lajos esperes 2 zsák burgonyát, hagymát küldött. Dr. Nagy Dezső ügyész az alapítványokra (Gelléri Szabó, Laky Adolf stb.) vonatkozó jelentéseinek előterjesztése után a 6-ik tanszék betöltésének ügyét tárgyalta a választmány. Az erre vonatkozó tanárkari javaslat felett a tavaszi ülésen lesz érdemleges határozat. Uj theológiai magántanárok. Erdős Károly, Erdős József theol. tanár fia Debreczenben az egyháztörténelmi szakcsoportból kiváló sikerrel tette le a theol. magán-