Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-16 / 46. szám

Túrós Péter prédikátorságának idejében. A 127 év óta fennálló templomot, e melyben 1831—44-ig Dobos János hirdette az Igét, a székesfőváros segélyével, 15 ezer K költséggel most renoválták kivül és belül. Mult vasárnap volt az új köntösbe öltözött, zsúfolásig megtelt templom felszentelési ünnepélye. A felszentelő imádságot Nagy Ferencz esperes, az ünnepi beszédet Kontra Aladár, az egyházközség lelkésze mondotta a 122. zs. 1. v. alapján. Az egész közönséget mélyen megható beszédében reámutatott arra a nagy örömre, a melyet 127 évvel ezelőtt ugyanezen textus alapján hirdetett az ünnepi szónok, Szánthó Pál töki lelkész annak az akkor még csak 200 lélekből álló gyülekezetnek, a mely akkor ott a magyarság és kálvinizmus képviselője volt és felhívta a most már több mint 4000 lélekből álló és az ország minden részéből összesereglett gyülekezetet, hogy hasonló örömmel és az Ősök buzgóságával jöjjön a megújult templomba. Petri Elek ker. főjegyző úrvacsorát osztott; a szertartás előtt és után pedig öt kisded részesült a keresztság szentségében. A közebéd után a délutáni istentiszteleten is teljesen megtelt a templom. Ekkor Szánthó Géza rákoscsabai lelkész prédikált. Istentisztelet után volt a Kálvin-Szövetség alakuló gyűlése. Az ünnepélyen az említtetteken kívül résztvettek : Benedek Sándor államtitkár, a ki 30 év óta presbitere az egyházközségnek és a ki eleitől kezdve nagy szeretettel és buzgalommal teljesítette ezt a szolgálatot; a székesfőváros képviseletében ott volt gr. Festetics Géza alpolgármester; ott voltak még: Földváry László váczhartyáni, Kontra Imre (a lelkész atyja) tótfalusi, az épen Budapesten időző Andrássy Kálmán buji lelkészek, dr. Bernát István, a K.-Sz. elnöke, P. Horváth Zoltán, a Szövetség titkára, B. Pap István theol. tanár. Ott volt az egész presbitérium élén Benyovits Lajos dr. kir. táblabíró főgondnokkal, a ki presbitertársaival együtt nagy figyelemmel és előzékenységgel rendezte a szép ünnepélyt. A délutáni ünnepély után a budapesti és vidéki vendégek az öt évvel ezelőtt épült szép lelkészlakbau az örvendező házigazdánál töltöttek néhány kellemes órát. A papházban lakik néhai Mészáros Sámuel nagyemlékű lelkésznek özvegye is, a kinél a megjelentek közül többen tettek tisztelgő látogatást. A cservenkai német anyanyelvű egyházközségben, a mely 1784-ben alakult a rajnavidéki bevándorlókból, folyó hó 7 én szép ünnepély volt a templom fennállásának 100-ik évfordulója alkalmából. A templomot ez alkalomból kifolyólag szépen restaurálták és homlokzatára magyar- és németnyelvű feliratos emléktáblát helyeztek el. A lefolyt száz év alatt a gyülekezetnek öt lelkésze volt: Gozon István, Spielmann Frigyes, Poór Zsigmond, Schilling Károly és a jelenlegi lelkész, Keck Zsigmond. Száz év óta mindig ugyanegy családból (Müller) volt kántortanítója. Érdekes feljegyezni, hogy a pátens idejében szolgáló Poór Zsigmond lelkésznek a kormány püspökséget ajánlott fel, de ő magyar érzelmű gyülekezetével egyetértve, visszautasította azt. Cservenkán a lelkész buzgólkodása folytán virágzó egyházi élet folyik és így az egész gyülekezetnek volt nagy örömünnepe az emlékezetes évforduló, a melyen a püspökünk képviseletében Petri Elek főjegyző és a vármegye (Bács m.) képviseletében Szemző István főispán is megjelent. Kívülük ott voltak a járási tisztviselők, a községi képviselet, az ev. lelkész egész presbitériumával stb. Az ünnepély két részletben és két nyelven folyt le. Az emléktábla előtt a 90. zs. első versének éneklése után Arany Gusztáv pacséri lelkész mondott magyar és az „Erős várunk" (német nyelven) éneklése után Olöckner Károly ujsziváczi lelkész tartott rövid német beszédet. A templomban magyar kezdő- és német közének után Petri Elek imádkozott és Póth József ujsóvéi lelkész prédikált; Keck Zsigmond imája és a 84. zs. 2. versének éneklése után Tóth Sándor bácsfeketehegyi lelkész esketett és Szabó Péter esperes kért áldást a gyülekezetre. A szép ünnepély rendezésében Geyer Péter és Geyer Henrik, az egyházközség áldozatkész gondnokai fáradoztak nagy szeretettel és buzgalommal. Az utóbbi egyháza iránti szeretetének azzal is kifejezést adott, hogy résztvett úgy a genfi, mint -az aberdeeni zarándoklásban. Az irsai-alberti ref. egyház a budapesti ref. theol. akad. ifjúsága közreműködésével szépen sikerült vallásos estélyt rendezett november 9-én a beszerzendő orgona alapja javára. Az estélyt megelőző délutáni istentiszteleten Marjcoy Károly budapesti s. lelkész prédikált. A közönség, soraiban az irsai-albertii és környékbeli intelligenczia színe-javával, zsúfolásig megtöltötte az estély helyiségét és élvezettel hallgatta Marjay Károly bibliamagyarázatát, ifj. Tiktor János előadását amerikai emlékeiről, az énekkart, a vonósnégyest, Muraközy Gyula novelláját, Bertha Imre szavalatát stb. Utána társasvacsora következett a helyi intelligenczia részvételével, melyen a theplogus ifjúság az irsai-albertii egyháznak és annak fáradhatatlan, buzgó főgondnokának vendéglátását élvezte. Az estély és a kellemes kirándulás sikerében nagy része volt Perjessy Károlynak, a távozó nyáregyházi lelkésznek, ki ezzel a szép ünnepséggel mondott búcsút kicsiny, de lelkes, most anyásított egyházának. Az erdélyi ref. egyházkerület f. hó 8-án tartotta közgyűlését Zeyk Dániel főgondnok elnöklése mellett. A közgyűlésnek mintegy 200 tagja van és mégis csak két napig tartott, a minek oka az, hogy az igazgatótanács nemcsak jól előkészíti, hanem jórészt el is intézi ott az ügyek legnagyobb részét és a közgyűlés működése jóformán nem áll egyébből, mint a tanács jelentésének tárgyalásából, illetőleg tudomásulvételéből. Az igazgató-tanács jelentését Nagy Károly főjegyző ismerteti a Ref. Szemle mult számának vezetőhelyén. Kiemeljük ebből különösen azt, hogy Erdélyben a ref. iskolák nagy része államosítva lett, „nekünk csak a nyomorékja maradt, mondja Nagy Károly, az erőseket soha eléggé meg nem bánható bűnös könnyelműséggel eldobtuk magunktól. Sok helyt siratják — késő bánattal." Mi is nem egy helyen cselekedtünk azonképen 1 Kiemeli a nagyenyedi továbbképző-intézet nagy haladását, a mostani buzgó igazgató, Fejes Áron vezetése mellett. A jelentés szerint a kerület népessége 457,371. Sürgeti Nagy K. referádájával kapcsolatban egy földhitelintézet felállítását, a leánynevelés felkarolását (reverzális I) és az erőteljes belmissziói munkásságot. — A közgyűlést dr. Kenessey Béla püspök imája után a theol. fakultás dísztermében Zeyk főgondnok nyitotta meg, a mely után a püspök olvasta fel jelentését, a melyben kemény kritikát mondott a mai középiskolai oktatás eredménytelensége felett. „Sülyed a középiskola színvonala és karaktere, mondotta, mióta a kapkodó, ötletszerű és minden rendszeres kiépítést nélkülöző középiskolai törvény letaszította a. régi ref. kollégiumokat arról a nemzeti talajról, a melyen ezek a nemzetnevelés nagy munkáját úgy végezték, hogy a ref. iskolák adták a nemzetfentartó erők gerinczét, józan világnézletet. a komoly karaktert, a műveltséget és mindenekfelett a megbízhatóságot és hűséget. A középiskolai törvényben nem kellene több szakasz, csak tanárok kellenének." Majd referált püspöklátogatási kőrútjában a székelyföldön tett szomorú tapasztalatairól. „Tűzcsóvát szeretnék gyújtani a székelyeknek, így szólt, hogy meglássák, hogy veszedelemben van a haza és megértsék,