Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-16 / 46. szám

múltjához s felszínen tartani azokat a kérdéseket, a melyek a magyar kálvinista egyházat legközelebbről érdeklik s igyekeztünk egyetemes jelleget is adni a lapnak. Úgy véljük, hogy így jó nyomon járunk! Köszönettel kell adóznunk a főszerkesztőnek, bílkei Pap Istvánnak, a ki meleg szívvel, nagy körültekintéssel tudással és mély belátással lendületes, változatos és a világiakat is érdeklő tartalmat vitte bele a lapba és ennek köszönhetjük, hogy annyi jő barátot szerezhettünk lapunknak és Szövetségünknek. Úgy látszik, hogy az első év nem egészen fogja fedni a költségvetést, azonban ez természetes, mert nemcsak hogy a nyomdaárak emelkedtek, hanem a munkatársakat is lehetőleg oly mértékben dotáljuk, hogy szellemi munkájuk ellenszolgáltatást nyerjen. Végül pedig épen az előfizetők és hirdetők gyűjtése szempontjából a lapot eleinte 400, később 200 példánnyal a szükségletnél nagyobb számban nyomtattuk, hogy azoknak, a kik az egyházi ügyek iránt érdeklődnek, mutatványképen küldhessük; de ezzel az akczióval sikerült elérnünk az előfizetők számának 220 al való szaporodását. Ennek a lapnak a révén gyűjtöttünk 1700 K segítséget az árvízkárosult testvéreinknek s négy oly legjobban sújtott egyházközséget segélyezhettünk, a hol az egyházi épületek is károsodtak. Lehetetlen az adakozók névsorából ki nem emelni Orth Ambrusnét, a ki lelkes felhívással szolgált az ügynek adományán kívül és gróf Festetich Gyulánónak, a ki annyi jó ref. ügyekre adakozott eddig is s e czélra 1000 koronát juttatott. De legyen hála azoknak is, a kik kisebb-nagyobb adományokkal, a mit évkönyvünkben is ki fogunk mutatni, hozzájárultak a nyomor enyhítésére. Egyik munkatere volt Szövetségünknek a fővárosban való összejövetelek rendezése. Az elsőt a kálvintéri templomban tartottuk 1912 deczember 1-én, vallásos estély alakjában, a melyen Nagy Ferencz esperes tartott előadást a kálvinizmusnak az eyyénre való hatásáról, Gyökössy Endre „A Mester "czímű Krisztus triológiáját adta elő, Krausz Ervin pedig gyönyörködtetett orgonajátékával. Deczember 15-én irodalmi ülést tartottunk, a melyen Varga Bálint dr., főgimn. tanár, Marót Kelemen zsoltárfordítóról és költőről tartott színes előadást, Maday Gyula dr., főgimn. tanár pedig készülő ^Jób" czímű vallásos színművéből olvasott fel. A folyó évi január 26-án a theologia dísztermében Sebestyén Jenő a r

Kálvinizmus és demokráczia'í

czímű értékes tanulmányát olvasta fel és Lampérth Géza néhány kedves költeményét ismertette meg velünk. Május hó 16-án a Kálvin-téri templomban Livingstone Dávid születésének századik évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendeztünk, a melyen dr. Kovács Lajos tartott nagy tudással összeállított előadást a világhírű tudós, kutató és hitterjesztőről. Gergely Dezsőné éneke és Krausz K. Ervin orgonajátéka gyönyörködtette a közönséget közbeeső számokkal. Ezen emlékünnepélyt a Magyar Missziói Szövetséggel együttesen tartottuk a Kálvin-téri templomban s örömmel jelenthetjük, hogy az zsúfolásig telt meg a közönség érdeklődésének jeléül. A Földrajzi Társaság is képviseltette magát. A kerületi székház dísztermében április 8-án dr. Pethö István főgimn. tanár Mélius-Juhász Péterről, a magyar Kálvinról írt tanulmányát adta elő, Jakab Ödön pedig a Pásztói pap czímű egyháztörténeti drámájából olvasott fel részleteket. Végül dr. Versényi György meleghangú költeményeiből olvasott fel néhányat. A Heidelbergi Káté 350 éves emlékére április 23-án rendeztünk ünnepélyt, a melyen Veress Jenő theol. magántanár imádkozott, Kenessey Béla püspök-elnökünk mélytűzű elnöki megnyitója után Miklós Elemér dr. hatalmas szárnyalású alkalmi költeményét olvasta fel, dr. Pruzsinszky Pál theol. tanár pedig mély 'tudással összeállított emlékezését adta elő a Heidelbergi Kátéról. Ezenkívül a Zuglóban is tartottunk az ottani fiókszövetség keretében összejövetelt május 4-én, a melyen a titkár tartott előadást a nőnek a családi, egyházi és társadalmi életben való fontos missziójáról. (phz.) KRÓNIKA. Előkéssületek a rejormácsió négyszázéves jubileumára. Alig négy év választ el a reformáczió világtörténelmi jelentőségű kézdetének négyszázadik évfordulójától. Folynak is már javában az előkészületek a jubileumi ünnepre külföldön is és részben idehaza is. A genfi reformácziói emlékmű, melynek alapkövét Kálvin születésének négyszázadik évfordulója alkalmával (1909 július) tették le, élénk ütemben készül. A szoborbizottságnak legutóbbi jelentése szerint 1915-re elkészül s akkor (nem sokkal 1917 okt. 31 előtt) megtörténhetik az ünnepies leleplezés. Strassburg a nagy évre kiváló reformátorának, Bucernek (Butzer) szobrot akar állítani. Nürnberg Luther-szobrot óhajt emelni. Kóburg szintén Luther-szobrot különösen annak az emlékére, hogy a reformátor ott alkotta „Erős várunk nékünk az Isten" kezdetű, hatalmas reformácziói énekét. Az előkészítő-bizottság 100,000 márkát szán a szoborra, 17,000 márkát a pályaművek díjazására. Zürich Zwingli munkái melló ki akarja adni Bullinger levelezését. Általában Német-Svájcz, sőt egész Svájcz azzal foglalkozik, hogy együtt ünnepeljen-e Németországgal vagy a reformácziónak helyi dátumaik (1519, 1528) külön ünnepeljen. Mindinkább egész Svájcznak együttes és a német s az egész protestáns világgal való együttiinneplés gondolata jut előtérbe. Amerikában az Egyesült Államokban előkészítő-bizottság alakult, mely a jövő év tavaszán teszi meg javaslatait. Nálunk szintén történtek előkészületek, elsősorban az evangélikus egyházban, de több helyütt már a reformátusság körében is. Amott az egyházmegyék, egyházkerületek és az egyetemes gyűlés foglalkoztak a kérdéssel. Felvetődött egy egyetemes menháznak vagy országos szeretetháznak, az egyetemes ev. theol. karnak,