Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-09 / 45. szám

kásságának máris ékes jelei vannak. A gyülekezet szép új papházat építtetett 12,000 K költséggel, az egész udvart és nagy kertet új kerítéssel vétette körül, a nagy boltíves templomot belül feliérre meszelték, a toronyba új nagy harangot vettek; a lelkész egy még nagyobb harangra 24 mm. bronzot kért és kapott a közös hadügyminisztertől (értéke 2000 K). Most öntik a harangot, a mely F.-Baranyában a legnagyobb lesz. Es végül egy kegyes asszony, özv. Zsiga Jánosné orgonára egy fertály telket (6000 K) adományozott (az ünnepélyen szólalt meg először). Nemsokára a templom külsejének és az iskolának renoválására kerül a sor. Bizonyára azért tudott az ifjú lelkész rövid működése alatt ennyit elérni, mert eleitől kezdve nagy energiával látott hozzá gyülekezete belső építéséhez. Buzgón gyakorolja a cura pastoralist nagyok és kicsinyek között, megalakította a gyülekezetében is a Kálvin-Szövetséget és ennek lobogója alatt folyik ott az építő falusi belmisszió. Sokan jöttek el a közelből s távolból az egyházmegyei Kálvin-Szövetség tagjai tanácskozni és együtt örvendeni az ifjú lelkésszel. 31 lelkész (köztük Morvay Ferencz, Sógor E., Kiss József, Józan I., Szívós K., Fejér A., Borsos J., Szőllősy, Szalay F., Kovács B. stb.), 25 tanító (Sütő, Losonczy F. stb.), 28 világi (köztük Benkő Gyula gondnok, dr. Narancsik J. orsz. képv., dr. Berky Gyula siklósi gyáros, Morvay Ferencz és Dezső, Hitre Ödön, Csanády István, Uray Ferencz jegyzők, Nagy Miklós takarékpénztári titkár stb.) vonult be a leányok által virágokkal felékesített templomba, a melyet zsúfolásig megtöltött az ünnepi díszbe öltözött gyülekezet. Az asszonyok és leányok festői, eredeti ormánysági népviseletben jöttek. A környékbeli polgárok közül is sokan vettek részt az összejövetelen. A kezdő ének és a 70. dics. két versének éneklése után Bocsor László tereilegyei lelkész emelte szíveinket Istenhez buzgó imádságban. Az iskolás gyermekek éneke („Erős várunk") után e sorok írója prédikált a Máté ev. IX. 35—38. versei alapján az alkalom által is felkeltett mély meghatottsággal. Még egy kar- és gyülekezeti ének után a helyi lelkész, a Fb. K. Sz. elnöke, Csikesz Sándor mondott lelkesült elnöki megnyitóbeszédet és üdvözletet a megjelentekhez ; bejelentette azoknak áldáskívánatait, a kik nem jöhettek (Bernát István, Nagy Imre esperes, P. Horváth Z. Bocsor L. tengődi lelkész, dr. Kováts I. Szatmár stb.). Rövid szünet után kezdődött a gyűlés, a melynek lefolyását az egész gyülekezet nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérte. Szőllősy Antal drávacsepelyi lelkész Vallástanításunk reformjáról tartott előadást, a melyben sürgette, hogy azt a lelkészek vegyék kezükbe. Bús József sellyei lelkész Teendőink a téli idényben czímén terjesztette elő a Szövetség munkaprogrammját. A témáknak megbeszélése után a két fontos ügyet részletes kidolgozás végett a november 19-én Siklóson ülésező választmány elé utalta a közgyűlés. Ott majd a következő fontos dolgok felett is tanácskoznak: 1. A Szövetségi lap („Felsőbaranyai Kálvinista Lobogó") kiterjesztése A.-Baranyára és Szlavóniára. 2. Kétfilléres, baranyai viszonyokhoz alkalmazott traktátus-sorozat kiadása. 3. Mi legyen 20 bibliai óra tárgya. 4. 12 ifjúsági és 12 leányegyesületi összejövetel tárgya. 5. 12 fonódélután, 12 vallásos estély és 12 hétköznapi evangélizáló bibliamagyarázat tárgya. 5. Mit tegyünk a gazdakörökben. 6. Kálvin-Szövetségi irodalmi estély Pécsett és Siklóson. 7. Yetítőképes vándor vallásos-estélyek és csereprédikácziók beosztásának tárgya. 8. Önmagunk Önképzése és bibliai tudásunk mélyítése. — Valóban szép, időszerű programul, méltó ahhoz a lobogóhoz, a melyet ott lenn az új reformáczió szükségességének mély átérzéséből kitűztek. A közebéd az állami iskola (azelőtt korcsma volt!) szép nagy tantermében volt. Ebéd végén „gyufavásár" volt; egy nagy láda „Kálvineum-gyufát" vittek szét a megjelentek. Arának 570

"a

a szegény papárváké. Egymás hite által felbuzdulva, lelkünkben a felejthetlen szép nap emlékével és azzal a kívánsággal vettünk búcsút egymástól, hogy a felsőbaranyai Kálvin-Szövetség nemes egyházépítő munkáját kísérje Istenünknek a kicsinyt is ezerre növelni tudó áldása! P. A rákosligeti Iíálvin-Szövetség, a mely dr. Bogáti Hajdú József buzgólkodása folytán alakult, okt. 31-én este tartotta első ünnepélyét az egyházközség imatermében. Az imaterem különben az egyházközség nagy áldozatkészsége folytán felépült lelkészlakban van a templom felépüléséig. Megelőzőleg gyülekezeti istentisztelet volt, a melyen sorrend szerint ebben az évben az ev. fiókegyházközség lelkészét Noszkó István rákoskeresztúri ev. lelkészt, szerkesztőtársunkat illette az igehirdetés joga. Helyette és felkérésére az épen itt időző dr. Obál Béla eperjesi theol. tanár mondta e lap szerkesztőjének imádsága és bibliaolvasása után az ünnepi beszédet. A K. Sz. ünnepélyén az egész gyülekezet részt vett. Ott volt az egyházközség főgondnoka, Kovács Elek főszámtan., Kondorossy Emil gondnok, a presbiterek és előkelő szép közön • ség. A gyülekezet lelkésze, dr. Harsányi P. szabadságon volt. Az egyházközség védőasszonya, Bogáti Hajdú Imréné sajnálatunkra, gyengélkedése miatt, nem jöhetett el. — Az ünnepélyen B. Pap István theol. tanár ismertette a Kálvin-Szövetség czélját és egyházépítő működését. Batta Árpád IV. éves theol., a ki ott a hitoktatást végzi, élénk figyelemmel meghallgatott előadást tartott a magyar reformácziónak a múltban teljesített, nemzetet konzerváló munkájáról. Biro Mariska a „Gályarabot" szavalta el mély érzéssel. Az ünnepély elején és végén a rákosligeti énekkar Borbély Ferencz állami tanító vezetése mellett, szép énekekkel gyönyörködtette a mindvégig figyelmesen résztvevő közönségét. A Szövetség a tél folyamán néhány nagyobbszabású vallásos estély rendezését tervezi, a melyre a budapesti tagok is szíves közreműködést ajánltak fel. Székesfehérváron tartalmas reformácziói ünnep előzte meg a Kálvin-Szövetség megalakulását október 31-én. Meglepő volt az előkelő közönség nagy száma, a mely ez alkalommal a templomban összegyülekezett. Miklós Géza alkalmi imája után Erdélyi Lajos Szabolcska M. „Kálvin" cz. ódáját szavalta el, majd Kenessey Kálmánné csengő szopránjával ihlettea énekelte orgonakiséret mellett Grenzner „Mi Atyánk"-ját. Sebestyén Jenő theol. m. tanár, a Kálvin-Szövetség titkára, magas szempontokból, széles látkörrel ismertette ünnepi beszédében a kálvinizmust, mint diadalmas világnézetet, kidomborítva, hogy épen azért világnézet és nemcsak egyszerű vallási rendszer, mert új szabású emberi jellemeket nevelt, átalakította az embereket s így a magán-, családi és társadalmi életet s a lelkiismereti és nemzeti szabadság érzetét oltotta az emberekbe az öntudatos vallásosság és a bibliának az élet központjába állítása által. Megkapóan jellemezte Kálvin egyéniségét és a kálvinizmus szellemét, a melyet a destruktív irányzatok és a modern idők egyház- és nemzetellenes tanai meg nem dönthetnek s a mely épen azért diadalmas világnézet, mert az idők, korok és eszmék változásai között is rendíthetetlenül megáll. Gerö Paulina Kozma Andor „Krisztus mindenütt" czímü vallásos költeményét lelkesen adta elő és Bózsa s.-lelkész szép imája fejezte be a templomi