Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-02-02 / 5. szám

MISSZIÓÜGY. A nővédelem két intézményé. Magyar társadalmunk nagy betegségeiről gyakorta hangzik el panasz úgy egyháziak, mint világiak részéről és sokszor halljuk : hiábavaló minden nemesczélú törekvés. A következőkből nemcsak az tűnik ki, hogy fáradhatatlan munkával, önzetlen buzgósággal gazdag eredményeket lehet elérni, hanem egyúttal egy nagy jövőjű munkamező is tárul fel előttünk : a keresztyén nővédelem. A társadalomnak egészségesebb alapokra való helyezése szinte alig kezdhető meg sikeresen más oldalról, mint a nők lelki életének egészséges irányú biztositásával. Ily czélú munkánknak sikere nem maradhat el, ha nem tévesztjük szem elől, hogy egy-egy nő lelkének a zülléstől való megmentésével, vagy a bűnből való kiragadásával családok erkölcsét mentettük meg. A két intézmény, melynek ismertetését alább veszi az olvasó, az ecseri leány szeretetház és a fővárosi Munkátkercsö Nők Otthona. A nyilvánosság elé ritkán kerültek ügyeik s a mi nyilvánosság elé kerül, az leginkább szenzácziót hajhászó újságírók rosszakaratú, vagy tájékozatlan híreszteléséből, avagy egyoldalú ismertetésekből származik. Bennünket annál inkább érdekelhetnek ez intézmények, mert alapításuk és vezetésük protestáns lelkek munkája. De meg kell jegyeznem, hogy általános emberi czélok szolgálatában állva, felekezeti szűkkeblűség sohasem zárta el a segítésre szorultak elől egyik intézetet sem. Az ecseri szeretetház az újabb keletű, ez 1909 szeptemberében nyílt meg. Alkalmassá Ecser faluját a nővédelem czéljaira Budapesthez való közelsége teszi, mert alig félórányi távolra van vonattal a fővárostól. A szeretetház épülete és a hozzátartozó föld a nővédelem egyik áldozatkész pártfogójának ajándékából az alapítónő közvetítésével az Országos Gyermekvédő Liga tulajdonába került. Egyszerű, falusi kényelmes kúria ez a ház, a hol 30 leány részére otthont rendezett be az Országos Gyermekvédő Liga. Az intézet vezetése kizárólagosan az alapítónő vállain nyugszik; intézkedése folytán a szeretetház élén az igazgatónő egy tanítónővel és két felügyelőnővel áll. Az intézet megnyitásától kezdve egy évig, 1910 augusztusáig a szeretetház növendékei az alapítónő gondjaira bízott leányok voltak, leginkább olyanok, a kiket a budapesti romlott erkölcsi környezetből a rendőrséghelyezett ki. Különösebb rendelkezés nélkül bízattak ezek a leányok a szeretetház kezelésére; az első évben több mint 50 növendéke volt az intézetnek. A változást az intézet életében a büntetőnovella (1908. évi XXXVI. törvényczikk) okozta, a mely a fiatalkorú bűnösökre új szellemű eljárást állapít meg, a mennyiben az elkövetett cselekményről a bűntettes egyénre helyezi át a figyelmet és a fiatalkorúakkal szemben új büntetésnek, a javítónevelésnek alkalmazását rendeli el. A bűnbe sodort leányok javító nevelésére szolgáló egyik első intézet, igazi Magdalenum, volt nálunk az ecseri szeretetház. 1910 augusztusától kezdve tehát az igazságszolgáltatás hatóságai látták el az ecseri szeretetházat növendékekkel. 25 helyet engedett át az intézet az igazságügyminisztériumnak, a mely minden befogadott leány ellátási költségéül kezdetben 400—400 koronát, utóbb 500 koronát utal ki. Öt helynek betöltése ezentúl is az alapítónő szabad belátására van bízva. Hogy milyen nagy szükség van erre az intézetre, az bizonyítja legjobban, hogy létszáma nemcsak állandóan be van töltve, hanem legtöbbször még a 30-on felül is helyet kell szorítani egy-egy eltévelyedett leánynak. Két év alatt körülbelül 80 leány részesült javító nevelésben. mtt A növendékek nevelési rendszerében a vezetők nem követnek megkövesedett szabályokat. A czél az, hogy a leányokat a helyes életre elég állhatatosaknak, munkára alkalmasaknak, a társadalom javára neveljék. A nevelésre váró anyag rossz, hiszen >á< leányoknak csaknem mindegyikét magával rántotta a bűn örvénye, olyan a helyzetük, mint az alámerüléshez közel állóké, xa kiket csak bátorsággal, lelki erővel és alkalmas eszközökkel lehet megmenteni. Ezért teljes odaadás, nemcsak szellemi készültség, hanem szilárd erővel párosult nagy lelki szeretet kell ezen egyik legnehezebb keresztyén munka végzéséhez. Természetes, hogy egyik legfőbb nevelő és fegyelmező eszköz: a munka; az összes házi dolgokat a leányok végzik: felváltva kerülnek a konyhára, takarítják a házat, ügyelnek fel a majorságra, szövik saját ruhájukat, kötik harisnyájukat, horgolnak és másféle kézimunkákat is elsajátítanak. .Olykor megrendelésre is végeznek munkákat: tollat fosztanak, csipkét és más dolgokat készítenek. Nyáron nemcsak a ház udvarának iri-jH) kertjét, hanem a bérelt két holdnyi konyhakertet is ők művelik. Rendszeres iskoláztatásban is részesülnek különkülön csoportokban szellemi előrehaladottságuk szerint. Sajnos, van közöttük elég sok analfabéta, — jelenleg is öt — a kikkel való foglalkozás terhes és eredményre alig vezethet, mert átlag egy-egy leány alig egy évig marad lakója az intézetnek. Ezért nagyon kívánatos volna az analfabéták javító nevelésére megállapítható időt legkevesebb két évben megszabni. Lelkiekről is történik gondoskodás, a mennyiben a róm. katholikusok vasárnaponként a helybeli templomba járnak, vallásoktatásukat az ecseri plébános végzi. A protestánsok részére, a kik az igazságügyminisztérium intézkedése folytán túlnyomó számban vannak, a szomszédos maglódi ref. lelkész tart házi istentiszteletet. Az intézet élén jelenleg özv. Katona Andrásné igazgatónő áll, a ki családja tagjainak segítségével minden idejét a gondjaira bízott leányok szeretetteljes nevelésére fordítja. „Béke és egészség" a jelszava, ezt tükrözi az egész intézet, az abban folyó csendes munkásság, a rend és tisztaság. Ilyen nemes lélek által áthatott környezetben meg kell változnia még a megj rögzött rossznak is!