Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-11-02 / 44. szám

zővé válik. E czél eléréséhez kérjük az iskola önképző­körének támogatását. Eötvös-emlékünnep. A budapesti középiskolák az összes középiskoláinak belevonásával gyönyörűen sikerült Eötvös-emlékünnepélyt tartottak f. évi októbér 26-án, va­sárnap, d. e. 11 órakor a Vigadóban. Gaál Mózesnek, mint a rendező-bizottság elnökének, mély hatású meg­nyitó beszéde után Néyyessy László méltatta Eötvöst, mint írót és költőt, azután az ifjúság közös nagy ének­karának igazán meglepően szép éneke után — Eötvös Búcsúját énekelték — Görög Imre tanár Eötvöst, mint államférfit méltatta és Sajó Sándor tanár magas szár­nyalású ódája után a Szózat hangjaival ért véget a lel­kes, szép ünnepély, a mely nemcsak a tanuló ifjúságra, hanem az összes jelenlevőkre és különösen a szülőkre igen felemelő, mély benyomást gyakorolt. Az ünnepély előtt az Eötvös szobra alapzatán elhelyezett emléktáblát leplezték le Gaál Mózes lelkes beszéde kíséretében. EGYESÜLET. Reflexiók. A M. P. I. T. lefolyt közgyűlését több­féleképen kommentálják egyházi lapjaink. Ez természe­tes. A különféle irányzatok képviselői más-más impresz­sziókkal távoztak a gyűlésről. A D. Pr. L. kommentárja a legérdekesebb. Szerinte a pestiek léptek fel kímélet­lenül a titkár ellen, a kit Baltazárnak kellett megvédenie furorjukkal szemben. Xo, most már értjük a dolgot. Az Orleisták jöttek, mint a D. Pr. L. mondja, a szélrózsa minden irányából, új tagok léptek be és mindez azért történt, hogy hízelgő bókokat mondjanak és elismerést szavazzanak a titkárnak és marasztalják őt. De mindegy, volt, a hogy volt, a fődolog a D. Pr. L. előtt, hogy a pestiek vereséget szenvedtek minden téren, még a tanár­választásnál is. A mit eddig debreczeni approbáczió nél­kül kezdeményeztek, csináltak ennek a „szerencsétlen irányzatnak" képviselői, az persze mind nem ér semmit a ü. Pr. Lap szerint. Majd ezután! Ex oriente lux! — Az erdélyi Éef. Szemle főszerkesztője még a közgyűlés előtt irta meg vezérczikkét. Nehézményezi, hogy lapunk krónikása kifejezést adott annak, hogy a M. P. I. T. a múltban egyik faktora volt az „ébresztésnek" vándor­gyűlései és kiadványai által. Hát nem így volt? Vagy nem volt jó, liogy ilyen missziót akart teljesíteni. Hát egyházi életünk összes faktorainak nem ebben kell fára­dozniok? — A mi pedig a „liberális theologiára" vonatkozó megjegyzésünket illeti, ebben hivatkoztunk a Prot. Egylet példájára és arra a tapasztalatra, hogy a liberális theologia legalább eddig még mindenütt csődöt mondott ott, a hol az ev. egyházi élet és igazi gyakorlati keresztyénség megvalósí­tását czélzó munkáról volt szó. A kik mertek és akartak valamit kezdeményezni ezen a téren, azok, mint a tudós szerkesztő is jól tudja, igazán nem vitatkoztak „nyomo­rult theol. irányok iskolai harcsáról". Ennek a harcznak a terén eleddig Kolozsvár is vezetett. Megnyugtató a szer­kesztő kijelentése, hogy a jövőben nem így lesz. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesiilet, mint a mult év­ben, úgy ebben is deczember 4-én karácsonyi vásárt rendez a ker. székház dísztermében. Hisszük, hogy a vásár most is szép jövedelmet fog hozni az egyesület nemes munkáinak támogatására. A Tanáregyesület budapesti köre okt. 24-én dél­után a IV. ker. főreáliskola dísztermében tartotta meg rendes közgyűlését. A közgyűlés első tárgya Fest Aladár kir. tanácsos előadása volt, a ki az olasz középiskolák tanítási tervéről értekezett. Az érdekes előadást tetszés­sel fogadta a hallgatóság, majd rátért a közgyűlés a miniszteri reformtervek megvitatására. Garda Samu a nemzetiségi iskolákról szólott és szükségesnek tartja, hogy a nemzetiségi vidékeken a magyar fiúkat a nem­zetiségi nyelvre tanítsák. Imre Sándor szólott azután a tárgyhoz. Nem tartotta lehetségesnek a középiskoláknak önmagában való reformálását s ezért indítványozta, hogy mondja ki a Budapesti Tanári Kör, hogy örömmel látja azt, hogy a középiskolai reform ügyében a legilletéke­sebb helyről a munkálatokat megindították, hangsúlyozza azonban, hogy a középiskola kérdésének megoldása csak gyökeres módon, az egész köznevelési szervezetre való tekintettel lehetséges. Az indítványt egyhangúlag elfogad­ták. Kemény Ferencz hangoztatta, hogy a legtökéletesebb reform is csak írott malaszt lesz, ha olyan tanárságra van bízva, a mely helyzetével nem lehet megelégedve. Székely István a zárszóban kifejtette, hogy a tanárok anyagi helyzetének rendezése összefügg az iskolával. A budapesti ker. ifjúsági evangelizáló munka jövő fejlődésére nézve nagyjelentőségű kedves össze­jövetel volt Szilassy Aladárék szalonjában. Ott voltak a családon és külföldi vendégeinken kívül az evagélikusok részéről: Baffay Sándor lelkész, Zsiymondy Jenő bányai egyházker., dr. Wagner Géza bpesti e. m.-iFbldváry Eleméi­pesti e. m.-i. felügyelők és Osztroluczky Miklós, a Luther-Társaság és dr. Kayser, az ev. belmissziói egyl. világi elnöke ; a reformátusok részéről: Petri Elek lelkész,Bernát István, a Kálvin-Szövetség elnöke, B. Pap István tanár, a BRIE. elnöke és Meyyercsy Béla országos titkár. Dr. Szilassy Béla külön ez alkalomra jött el Losonczról. Tea után Sautter Emánuel világszövetségi titkár szólott az ifj. egyesületek ker. jellemet képező egyház és nem­zetépítő feladatairól. Az előadást élénk eszmecsere kö­vette és a jelenlévők elhatározták, hogy a budapesti prot. közönség fokozottabb érdeklődésének felkeltése és a munka nagyobb arányokban való fellendítése czéljá­ból nagyobb közös akcziót indítanak. A nagyjelentőségű dologra még visszatérünk, most csak annyit, hogy a nemrég lefolyt nagygyűlés, annak minden részlete ez az összejövetel, az abban kelt eszmék és tervek méltóak voltak a budapesti ifjúsági evangelizáló munka megkez­désének 30 éves fordulójához. Mindnyájunk nagy örö­mére szolgál, hogy az a férfiú, a ki ennek kezdeménye­zője és három évtizeden át soha nem lankadó buzgalmú vezére volt, oly nagy munkakészséggel áll most is a mi ügyünknek élén. A Magyar Missziói Szövetség szeretetvendégsége alkalmával f. hó 27-én a skót missziói szövetség Vörös­marty-utczai nagyterme zsúfolásig megtelt dr. Fleischer Gyula és a szövetség tagjainak buzgólkodása folytán. Az estély főattrakcziója Kunst Irén előadása volt. Ezen­kívül a Bethánia énekkara remekelt két szép énekelő­adásával, énekeltek még Laubné és Gergelyné úrnők; Losonczy Lajos és Gyula vallástanárok nejeikkel szép zenekvartettet adtak elő, Marcsek ev. s. lelkész szavalt, Egyenessy Etelka k. a. zongorán játszott; végül Molnár Gyula bibliát magj^arázott. A minden tekintetben kitűnően sikerült estély nagyban hozzájárult a ktilmissziói munkát érintő érdeklődés felkeltésére. A B. R. I. E. cserkészdélutánja pompásan sike­rült; a Vörösmarty-u. nagytermet egészen megtöltötték a felvonuló cserkészcsapatok és az érdeklődő közönség. A B. R. I. E. és a Markó-u. állami főgimnázium újonnan szervezett csapatai tettek fogadalmat. Papp Gyula, Me­yyercsy Béla szólottak a nagy jövőjű munkáról és Patay Pál, a B. R. I. E. titkára tartott bibliamagyarázatot.

Next

/
Thumbnails
Contents