Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-10-26 / 43. szám

világi rendes tagságra beadandó szavazatokat gyűjti. A milyen nagy a tolongás és izgalom az első bizottságnál, olyan elhagyatottan ülnek a második bizottság tagjai. De nem csoda: mindig rendkívüli fontossággal bírt egy theologiai tanszék betöltése s talán kétszeresen azzá lett ezekben az években. A választás eredménye azonban már előre biztosnak látszott s a beavatottak, előtt nem volt kétséges, hogy kié lesz a győzelem. Úgy is történt. A mikor Kálmán Gyula, a szavazatszedő-bizottság elnöke, bejelentette, hogy a leadott 71 szavazatból dr. Kováts István szatmári lelkész 46 szavazatot, dr. Kováts Lajos budapesti hitoktatási felügyelő pedig 25-öt ;kapott s az elnökség ennek alapján dr. Kováts Istvánt a hatodik theologiai tanszékre megválasztott rendes tanárnak nyilvánította, mindenki elismerte, hogy a kerület hangulatára támaszkodó előzetes számításoknak ez alkalommal nagyon is reális alapja volt. A konventi tagságra beadott szavazatok egyhangúlag Bagossy Károly egyházmegyei gondnokra estek. A további tanácskozások már a megszokott mederben folytak. Igen fontos volt Szilassy Aladárnak az egyházkerületi székház építéséről szóló jelentése, a mely, miután az összes számadások le vannak már zárva, tiszta képét adja az egész építkezés és berendezés költségének. E szerint az építési költségek 437,965 K 63 fill.-t tesznek ki, a mi 107,365 K-val több az előirányzott öszszegnél. Ennek a tekintélyes kiadási többletnek a magyarázatát részben az építés közben emelkedett munkabérek, részben a tervbevettnél kényelmesebb berendezés, valamint a bennlakók számának emelkedése folytán szükségessé vált bővítések adják. Az épület felszerelésének költsége 104,284 K 77 fill. Az egész épület mindenféle költsége pedig összesen 544,220 K 10 fül.-re rúg. Ha most tekintetbe vesszük, hogy 30 év múlva az egész épületet és telket 380,000 K-ért megváltjuk, az egész épület, nem számítva az időközben felmerült kiadásokat, 924,220 K 10 fíll.-be fog kerülni. Óriási összeg, de elfogadható, ha tekintetbe vesszük, hogy az egész épület értéke már a mai árak szerint is 1.216,000 K-t tesz ki. A jelentést az egyházkerület örömmel vette tudomásul. Kovácsy Sándor őszinte köszönetét fejezte ki Darányi főgondnoknak a megegyezés körüli fáradozásáért és Szilassy Aladárnak fáradhatatlan gondoskodásáért. A közigazgatási bizottság jelentését Simon Ferencz adta elő. Ennek kapcsán örömmel látja az egyházkerület, hogy a gyülekezetek mind nagyobb számmal fognak hozzá a gyülekezeti tartaléktőke létesítéséhez, így pl. Alsónémedi nagyszerű elhatározással egy 5000 K-ás alapítványát száz évig tőkésíti. Megelégedéssel veszi a kerület tudomásul, hogy a közigazgatási törvénytárt a konvent a parókhiális könyvtárral adatja ki. Hozzájárul, hogy az egyházak állami dotácziójának törvényhozási biztosítását a közös protestáns bizottság tárgyalja. Figyelmezteti a lelkészeket, hogy a postai portómentesség jogával a törvény előírása szerint éljenek s ne névre, hanem az illető hivatalra czímezzék a leveleket. A lelkész-özvegyek kegyeleti idejének megállapítása tekintetében magáévá teszi a konvent ama javaslatát, hogy a míg a zsinat erre vonatkozólag törvényt nem hoz, minden kerület a maga döntvényéhez ragaszkodjék. Nagyobb vitát okozott a beikorü tűzbiztosítás eszméje. Petri Elek nagyon pártolja a gondolatot, főleg azért, mert így a lelkészek családi pótlékát erre alapozva, a dunántúli kerület mintájára, a legjobban lehetne megvalósítani. Ezért statisztikai' összeírást óhajt s a számszéket kívánja megbízatni a szükséges előmunkálatok végzésével. Lévay Lajos esperes a számszék helyett ad hoc-bizottságot szeretne választatni. Elnöklő főgondnok nem kíván jelenleg elvi álláspontot elfoglalni, de szívesen látná, ha egy ad hoc-bizottság összegyűjtené a tájékoztató adatokat. Az állami menhelyes gyermekek elhelyezése tekintetében az egyházkerület felterjesztéssel él a belügyminiszterhez, melyben azt kéri, hogy a r. kath. részről tapasztalt visszaélések meggátlására a jövőben református gyermek csak olyan községben helyeztessék el, a hol ref. egyházközség is van. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban kimondja, hogy menhelyes gyermekek, katonák, rabok után nem fizetendő közalapi járulék. Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása ügyében felterjesztett kérdőívekből kitűnt, hogy több, mint 200 millió lenne a „szükséglet". Bizonyára kellő felvilágosítás hiánya is közreműködött arra nézve, hogy most valószínűleg „újra kell majd gombolkozni" ebben az ügyben, bár a kérdőíveknek az az utasítása, a mely minden 3000 lélek után (helyesen) egy templomot számít, nagyon megsokszorosította a milliók sorát. Az egyezséglevelek tárgyalása után az anyásításért folyamodó egyházak egyéb díjlevelek, szabályzatok tárgyalására került a sor. Végül örömmel fogadta a vértesaljai egyházmegye egyházi értekezletének Kálvin-Szövetséggé való alakulását. Kájel Endre balatonendrédi lelkésznek pedig külföldi tanulmányút czéljából egy évi szabadságot engedélyezett. Különös örömmel jegyezzük fel ezt a tényt, mert egy oly korszak elkövetkezését jelzi, a mikor a rendes lelkészek számára is biztosítva lesz az állandó továbbképzés lehetősége. Majd talán elérkezik valamikor az a korszak is, midőn a theol. tanárokra is sor kerül e tekintetben. A keddi ülésnek felemelő nyitánya volt. Ott ültek főgondnokunk jobb keze felől Claparéde Sándor és Sautter Emánuel az I. K. E. világszövetségének titkára. Mindketten az Ifj. Ker. Egyesület nagygyűlésére érkeztek. Főgondnokunk mutatta be és üdvözölte őket s ugyancsak az ő tolmácsolása útján értettük meg mindnyájan mindkét férfiúnak a nagy ügy felkarolására buzdító válaszát. Az ő jelenlétükben tette le dr. Kováts J. István az esküt, a mely után a főgondnok üdvözölte nagyon melegen az új tanárt ós kérte őt, hogy tanártársaival együtt leendő tanítványait akként tanítsa és olyan szeretettel nevelje, hogy ezek egyházunkat élő hittel, Kálvin szellemében, apostoli hivatásérzettel és buzgalommal szol-