Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-10-12 / 41. szám

IRODALOM. A „Nouvelles de Hongrie", Claparéde Sándor már ismertetett újságjának 2. száma is megjelent. A vezér­czikket Claparéde Sándor írja „Belmisszió" czímen. Egy­házi elmaradottságunk történeti és lelki okairól szól itt, de aztán reménységgel festi jelen belmissziói érdek­lődésünket és ébredésünket. Nagyon érdekes e számban Denkinger genfi lelkész czikke, a ki a nyár folyamán Claparéde Sándorral járt nálunk és „pesti imperisszióit" adja. Feltűnt neki elsősorban az a rombolási és épít­kezési láz, mely fővárosunkat elfogta és a melynek a Kálvin-téri templom is majdnem áldozatul esett. Elmondja, hogy mily jól esett szemének megpihenni a méltóság­teljes, puritán kálvinista templomon, annyi fárasztóan túlterhelt, banális új palota között. Nagyon élénken ír azután az új ref. templomról, az unitárius-lutheránus templomokról, a ref. főgimnáziumokról. Elragadtatással szól az új theol. épületről, az internátusról, a Ráday­könyytárról . . . Volt a Bethesda-kórházban is. Ennek evangéliumi szelleme és csendje meghatotta . . . Czikke végén a magyarországi vallásos türelemről szól. A feleke­zetek hasonló békéjét, a különféle vallásfelekezetek lelké­szeinek barátkozását náluk hiába keressük. Egy könyv­ismertetés és a „kis krónika" teszik még érdekessé és változatossá a nagy szeretettel megírt kedves mellékletet „A fecske." Ily czímen jelent meg a Vasárnapi Iskolai Szövetség Közlönye id. Vidor János szerkesztésé­ben. Igazán hézagot pótló ez a lap, a melyre az a nagy hivatás vár, hogy propagandát csináljon a legfontosabb és legnépszerűbb belmissziói munkának és hasznos taní­tásokat adjon, a kik ebben forgolódnak. Melegen ajánl­juk lelkészek, tanítók és a nemes ügy iránt érdeklődők figyelmébe. Az érdemes szerkesztő megérdemli, hogy vállalatában támogassuk. Adja Isten, hogy sokan meg­keressék a kedves és nagy gonddal szerkesztett lap útján azt a munkát, a melyet id. Victor az Úrért a ki­csinyek között sok éven olyan hűségesen teljesített. Szer­kesztőség és kiadóhivatal IX., Mester-u. 123. Előfizetés egész évre 4 kor,, a V. I. Sz. tagjainak 3 kor. EGYHÁZ. Képünkhöz. E mai számban, a melyben Török Pálról, a nagy alapítóról és vele kapcsolatban a buda­pesti egyházközség küzdelmes múltjáról' emlékezünk, egy képet közlünk a jövőből. A Kálvin-téri nagy épít­kezés terve ez. Közepén a templom, a mely mégis csak megmarad a nagy mult emlékéül; jobbról az egyházi, balról a városi épületek tervezete. Adja Isten, hogy e „második ház" dicsősége nagyobb legyen az elsőénél! Török Pál-emlékünnep. Mélyen megható szép em­lékünnep folyt le a Ráday-utczai kerületi székház gyűlés -termében folyó hó 7-én Török Pál püspök halála napjá­nak 30-ik évfordulóján. A két tanintézet és a fenntartó testületek, az egyházkerület és a budapesti egyházközség, a theol. akadémia és a főgimnázium évről évre meg­szoktak emlékezni a nagy alapítókról. Most a legnagyobb­ról emlékezett. És az ünnepély ez alkalomból kifolyólag kiemelkedett a szokásosak kereteiből. A férfiakból, nők­ből, tanuló ifjúságból álló ünneplő sereg teljesen meg­töltötte a nagy termet. Ott voltak: Petri Elek, dr. Szabó Aladár, Haypál Benő, Keresztesi Samu budapesti lelké­szek, Lévay Lajos esperes, Szilassy Aladár, Kovácsy Sándor, Kósa Zsigmond, Szabó Albert, Ilosvay Lajos, Végh József, Török Árpád, Takách László a dunamelléki egyház­ker., illetőleg az egyházközség képviseletében, Erdélyi Sán­dor volt igazságügy min., B.affay Sándor ev. leik. A közelebb lakó lelkészek közül: Mády Lajos, Benedek Antal, Benke István s még többen és a család tagjai, a theologia és főgimnázium tanárai ós tanulóifjúsága, a Baár-Madas­intézet igazgatónője és növendékei. A 90-ik zs. 1. versé­nek éneklése és dr. Szabó Aladár imája után dr. Pru­zsinszky Pál mondotta el lapunkban is közölt emlék­beszédét, a mely által mély bepillantást vettek Török Pál életébe és nagy jellemébe azok is, a kik őt nem ismer­ték. A theol. énekkar szép éneke, Fiers Elek theologus megragadó szavalata után záradékul a nagyközönség a 179. dics. 10. versének éneklése által dicsőítette Istent, a ki nekünk Török Pált adta. Egy másik megható emlékünnep. Nem itt Buda­pesten, Kunszentmiklósan volt az ottani templomban. Nem sokan vettek részt benne. Csak ketten. [Okt. 4-én volt 50 esztendeje, hogy Könyves Tóth Kálmán debre­czeni lelkész Kunszentmiklóson elfoglalta lelkészi állását, a melyre mint Utrechtben tanuló s.-lelkészt hívták meg a Szabadszállásra távozó Szász Károly utódjául. A jó egészségnek örvendő jubiláns, a ki 20 éven át szolgált a mi kerületünkben (17 éven át mint kiskunlaczházai lelkész) és a kitől csak a napokban kaptunk kedves „Emlékül" egy kötet verset (a 30. kötet, a mit kiadott!), ebből az alkalomból elment Kunszentmiklósra és ott hivatali utódjával, a mi szeretett püspökünkkel, dr. Baksay Sándorral bement a templomba. És ott együtt imádkoz­tak . . . Csak ketten voltak, de bizonyára ott volt a Harmadik is, az, a ki az Első. — Egykor egy alkalommal öten voltak együtt azok, a kik Kunszentmiklóson állot­tak szolgálatban: Könyves Tóth Mihály ós Kálmán, För­dős Lajos, Szász Károly és az, a ki most is ott szolgál. Maradjanak még sokáig velünk azok, a kik ezek közül még itt vannak! A dunamelléki ref. egyházkerületi egyházi érte­kezlet október 18-án d. u. 5 órakor fog megtartatni a theologia dísztermében (IX., Ráday-utcza 28.) Szöts Far­kas dr. és Bernát István elnöklése alatt. B. Pap István az egyházi törvények módosítására vonatkozó elvi szem­pontokat, P. Horváth Zoltán dr. a Kálvin-Szövetség gyü­lekezeti és egyházmegyei szervezését fogják ismertetni. A pozsonyi ref. templomot október hó 5-én avat­ták fel ós szentelte fel Antal G-ábor dr. dunántúli ref. püspök a dunántúli egyházkerület közgyűlése keretében. Gróf Tisza István főgondnokon kívül Balogh Jenő dr. igazságügyi miniszter, Benedek Sándor államtitkár, Ko­vács-Sebestyén Endre, Sárközy Aurél és Kálmán Rudolf főispánok és az egész egyházkerület papsága vett részt ezen nemzeti szempontból is fontos ünnepélyen. A kö­zönség soraiban ott voltak még Bartal Aurél pozsonyi főispán, Brolly Tivadar polgármester, az ág. hitv. ev. theol. tanári kara és az egyházközség képviseletében dr. Dob­rovics Mátyás felügyelő és Schmidt lelkész, dr. Löwin­ger Vilmos ügyvéd az izr. hitközség elnöke, és a hely­beli katonaság minden fegyvernemének képviselői. — Pozsony legszebb terén, a Lajos-téren, emelkedett ponton épült a régi sóház helyén a bpesti fasori ref. templomhoz hasonló stílben, az egész teret domináló templom, a mely­nek kulcsát Forray Béla a pozsonyi egyház főgondnoka átadván a püspöknek, ő nyitotta fel először a templom ajtaját s a kulcsát átadta Balogh Elemér pozsonyi lel­késznek, a ki a templom létesíilésében nagy érdemeket szerzett a lelkes és áldozatkész főgondnokkal együtt. A Szózat hangjai mellett vonult be a közönség a temp­lomba, a hol a „Jövel Szentlélek Úristen" eléneklése

Next

/
Thumbnails
Contents