Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-05-25 / 21. szám

a községre nézve még nagyobbak lesznek I A könyvtártípusok ügye volt az utolsó pont. Ez is kedvetlenséget okoz. Az egyházak fele sem teljesíti a megrendelés kötelezettségét. Az egyházkerület utasítást ad a szerződés szerinti kötelesség pontos teljesítésére. Szentendre és a konvent között létrejött egyességet dr. Kiss Ernő előterjesztése alapján az elnökség csak abban az esetben ratifikálja, ha biztosítékot nyer az iránt, hogy a konvent által fizetendő 1200 K évenkénti „egyszersmindenkori" segély megadása által a kerület többi egyházai rövidséget nem szenvednek. Az ülés a főgondnok köszönő szavai és püspökünk klasszikus imája után d. u. V2

3 órakor ért véget. - ... D. u. bírósági tárgyalások voltak a tanácsban. A szentendrei ügy szerencsés kiegyenlítéssel, kölcsönös perletétellel véget ért. A czeczei ügyben hozott e. m. ítélet lényeges módosítást szenvedett. Vájjon lesz-e ott ezután békesség? A szekszárdi gondnokválasztás ügyében az e. m. ítélet változatlan maradt. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Híveink biztosítása. Mind világosabbá lesz előttünk, hogy az igehirdetéssel egyenlő kötelességünk a néppel, híveinkkel foglalkozni. Valóra váltani azokat a szocziális erőket, a melyek már az első keresztyén egyházak berendezésében érvényesültek. Ezen foglalkozás feladatai között van híveinkkel megkedveltetni a biztosítás gondolatát. Mert a magyar nép meglehetősen könnyelműen gondolkozik jövőjéről. A holnapi nappal nem törődik, nem ugyan Jézus szavai szerint, hanem könnyelműségből, s ha megszerzi a mindennapi kenyeret, számítás nélkül elkölti megtakarítható pénzét. Öregsége és rokkantsága idején aztán nem mondhatja, hogy sok évre eltett javai vannak. Több külföldi államban megvalósították vagy próbálták megvalósítani az általános kötelező munkásbiztosítást. Nálunk erre -még nem gondolt az állam. Nem is szükséges, mert van olyan intézményünk, a mely olcsón megoldja a munkásbiztosítást. Ez a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj egylete. Ezt az egyesületet a fenti okon jónak látom ismertetni. Az egyesület azon a nemes állásponton van, hogy a ki dolgozik: munkás. Tehát tagjai közé felvesz mindenkit, a kinek rendes, élethivatásul folytatott foglalkozása van. így felvesz önálló iparosokat, kereskedőket, tisztviselőket, sőt házi teendőkkel foglalkozó férjes nőket is. Az egyesület csekély díjt szed a biztosításért. A belépő tag 3 korona beiratási díjat fizet és tetszése szerint heti 20—24—30 fillér tagdíjat. Ezt az összeget lehet hetenkint fizetni, de egyszerre több heti vagy hónapi járulék is fizethető. A hosszabb ideig beteg, munka nélkül való, katonasághoz behívott tagokról humánusan intézkednek az alapszabályok. Megengedik, hogy bejelentett betegség vagy munkanélküliség esetén a tagdíjakat az akadályok elmúlása után fizessék. A katonáknál pedig a szolgálat idejére felfüggesztik a jogokat és kötelességeket, de az előbb fizetett esztendőket beszámítják, sőt beszámítják a katonaságnál eltöltött időt is, ha a szolgálat után egy év alatt megfizeti a járulékokat heti egy fillér késedelmi kamattal együtt. A csekély befizetéssel szemben magas nyugdíjat és rokkantsegélyt ad. Negyven évi tagság után a heti járulék arányában heti 12—14—17 korona nyugdíjat, Es pedig posta útján küldi meg, úgy hogy senki más nem veheti át, csak az arra jogosított. Rokkantaknak 10 évi tagság után ad segélyt, még pedig a teljes nyugdíj 70% -át, £LZ£LZ 8 korona 40 fillér; 9 korona 80 fillér; 11 korona 90 fillér segélyt. Ez a Összeg minden évben 1%-al növekszik. Rokkantnak azt tekinti az egyesület, a ki nem tudja folytatni azt a foglalkozást, a melyet folytatott, a mikor beiratkozott, még ha más foglalkozást űz is. így például az a lelkész, a ki valami betegség miatt nem végezheti a lelkészi teendőket, megkapja a segélyt, ha valami más hivatalt vállal is. Van a segélyezettek között egy kazánkovács, a ki elhízott és fullad a kazánban, tehát rokkant. Egyébként semmi baja sincs. Tíz év előtt senki sem kaphat segélyt. Azonban végkielégítést szokott azoknak adni, a kik ötévi pontos fizetés után maguk hibáján kívül jutnak nyomorba. A végkielégítés befizetett járulékainak 50%-át nem haladhatja meg. Árva- és özvegyi segélyt is ad az egyesület. Segélyre jogosult tag (10 év után) özvegye a befizetett tagdíjak kamat nélkül számított 30%-át kapja végkielégítésül, ha árvák nem maradtak. Ha árvák maradtak, az Özvegy nem kap végkielégítést, hanem a meghalt tagot megillető segélyt felosztja hat részre és egy-egy résszel egy-egy árvát részesít neveltetési segélyben 14 éves korukig. Nekünk, kik a lelkészi nyugdíjintézet horribilis járulékait fizetjük, lehetetlennek látszik ez a biztosítás. Érthetővé teszi azonban a tagok nagy száma, meg a kezelési költségek csekélysége. Rendes díjazást csak a központi tisztviselők kapnak, a vidékiek részint nagyon kicsi osztalékért, nagyobbrészt ingyen végzik a munkát, különben a kezelés kimondott elve: egyszerűség, rövidség, felesleges irkálások mellőzése, pontosság. Egyébként az egyesület megbízhatóságáról beszéljenek a számok. Az egyesület 20 év óta áll fenn ós 10 óv óta ad segélyt. Vagyona 9.931,125 korona 44 fillér. Fizető tagjainak száma 164,946. Tíz óv óta 1791 tagjának adott rokkantsegélyt és nyugdíjat, 475 árvának neveltetési segélyt. Az elmúlt évben kifizetett rokkantsegélyre 718,535 korona 24 fillért; neveltetési segélyre 31,428 korona 3 fillért; özvegyek végkielégítésére 2404 korona 18 fillért; tagok végkielégítésére 385 korona 8 fillért. Tíz óv alatt mindenre kifizetett 2.420,029 korona 64 fillért. Vidéki fiókpénztárak száma 465. (Központi vezetés Budapesten van az egyesület épületében: VIII., József-utcza 23. alatt.)