Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-05-18 / 20. szám

igen vegyes közönsége (utczaseprőtől fel a királyi tanácsosig) feszült figyelemmel képes végighallgatni egyfolytában három súlyos, kemény beszédet, a melyek közben dr. Kováts Lajos művészi szerzeményeinek (Himnusz, Örök ifjúság, Esti dal), valamint Tinódy S. egyik énekének előadásával s egy duó-val együtt kerek két órát tettek ki. Forgács Gyula péczeli lelkész felavató beszédében arra mutatott reá, hogy a nagyterem felépítésében régi reménység valósult meg, és hogy e reménység alapja a jövőre is Isten, a kiben egyedül érdemes bízni, hinni, reménykedni és munkálkodni. Vargha Gyuláné itt-ott megrázó gondolatokkal bizonyította, hogy minden munkának nemcsak messzelátszó és csillogó tetővel, hanem főként azzal a fundamentummal kell bírnia, a mely egyszer vettetett, különben hamar elfújja az egész alkotmányt a csüggedésnek, csalódásnak egy kis szele is, előbb-utóbb pedig bizonyosan nagy romlás lesz a nagy tündöklés helyén. E sorok írója a gazdag ifjú történetéről tartott bibliamagyarázatot. Az ünnepély végén az „Igaz Gyöngyök" czímű evangéliumi képes családi lapot osztották ki a megjelentek között. A ki a nagyterem stb. építési költségeiről, berendezéséről s felhasználásáról részletesebben akar tájékozódni, forduljon e sorok írójához, a ki különben minden érdeklődőt szívesen fogad személyesen is. Takaró Géza. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. A Főváros ssocsiális munkája. Első helyen kell említenünk a népházat, a mely az V. kerületben állíttatott fel s e kerületi közjótékonysági egyesület vezetése alatt áll. Az étkező termekben önköltségi áron juthat itt mindenki tápláló meleg ételhez, az igazolt szegények pedig ingyen étkezhetnek. A munkanélküliség enyhítésére foglalkoztató műhelyek szolgálnak, a gyermekotthonban pedig a munkába járó szülők gyermekei gondoztatnak. Fel van szerelve társalgó-, fürdő-, fertőtlenítőhelyiséggel és alvótermekkel. Kulturális tekintetben sincsen hiány, mert az olvasótermekkel ellátott könyvtárból jó olvasmányokat adnak ki s előadásokat tartanak gyermekeknek és felnőtteknek, a felnőtt analfabéták pedig írni és olvasni tanulhatnak. De kiterjed a figyelem az ingyenes jogi- és közigazgatási tanácsadásra. Micsoda eredményeket tudnánk mi elérni, ha ilyen református munkásotthonunk lehetne?! Aztán itt van a népszálló, a hol 60 fillér napiár mellett szállással szolgálnak és a mellett 60 fillérből mindenki fedezheti reggelijét, ebédjét és vacsoráját. Kissé túlmentek az egyszerűség határain a népszálló berendezésénél és kiállításánál, de ott, a hol annyi ágyrajáró tengődik, ez az egy szálló amúgy sem elegendő s ha újabb szállót fognak felállítani, majd olcsóbbat és egyszerűbbet állítanak ki, mert nem drága előállítású, de sok ilyen szállóra van szükség. A központi városházán 300 személyre alkoholmentes városházi étkezőt terveznek, a hol 80 filléres ebédeket fognak kiszolgáltatni. A kamaraerdőben 2500 szegény részére szegényházat létesítenek, mert a meglevő szegényház oly zsufolt, hogy a kéregető és kolduló szegények egész ellepték a fővárost. Terveznek menedékhelyet is olyan sínylődök részére, a kiket más gyógyító intézetben elhelyezni a családok anyagi körülménye folytán nem lehet s a hol csekély díj ellenében a beteg családtagok elhelyezést nyerhetnek. A kamaraerdőben megszerzett villákat 200 szegény számára már átalakították és átadták a rendeltetésnek. Ide akarnak községi szeretetházat is felállítani, s az oda javítás czéljából felvett növendékeket kertészettel foglalkoztatni. A József fiúárvaházat és Erzsébet leányárvaházat szintén ki akarják telepíteni s a mostaniak helyén épülő paloták jövedelméből gyarapítani az árvaházi alapot és a gondozott árvák számát szaporítani. Az árvaházból kikerülő inasok részére külön otthont létesítenek. Nem lehetne ezekből a fiúkból a mi református tanonczotthonunkba is elhelyezni? A nagyobb szabású foglalkoztató műhelyeken kívül tervbe vették még, hogy a középosztályból származó elszegényedett nők elhelyezésére otthont létesítenek. Ha mindezekhez hozzávesszük a folyton épülő olcsó kis fővárosi kislakásokat, műhely telepeket és ha látjuk, hogy a közjótékonyságra másfél milliót áldoz évenként a főváros, úgy örülnünk kell, hogy a fővárosban czéltudatos komoly szocziális munka folyik; de kell is erőteljesebb dologtéves, a mikor a szegényügyi nyilvántartó 12000 szegényt mutatott ki s a mikor lépten-nyomon ujságárúlás, kintornázás s egyéb éktelen hangszerekkel való lármázással folyik i\ koldidás. Erkölcsileg pedig legnagyobb bajt és legnagyobb veszélyt okoz, közbiztonsági szempontból is legveszedelmesebb az ágyrajárók tömege (mintegy 100000) s ez az a társadalmi baj, a mit első sorban kötelessége kiirtani a fővárosi tanácsnak, ha az elégületlen és veszedelmes elemeket a társadalom munkás és hasznos tagjaivá akarja átalakítani! Kálvinista. A MI ÜGYÜNK. Az előfizetőket kérjük, hogy a hátralékos, valamint az április 1-én kezdődött évnegyedre szóló előfizetési díjat szíveskedjenek beküldeni. Bizalommal kérjük azokat, a kik m ég nem előfizetőink, de a lapot kapják, szíveskedjenek az előfizetők sorába belépni s az április végén elküldött utalványlapokon előfizetni, ellenkező esetben kérjük a lap visszaküldését, hogy lapunkat újabb czimekre küldhessük. Az aberdeeni útra összesen 30-an jelentkeztek ; és pedig Ádám Imre kölkedi, Andrássy Kálmán buji, Dömötör Endre szóládi, Gaál Ferencz poroszlói, Glöckner Károly újszivaczi, Hettesheimer Henrik ószivaczi, Kátay Endre esperes dunaszentgyörgyi, dr. Kováts István theol. in. tanár, szatmári, Kovács Lajos fehérvárcsurgói, Kutassy