Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-05-11 / 19. szám
Nem lehetne-e egy-egy kirándulást szervezni erdőbe, csalitba s ott szólani közvetlenül sablónmentesen ? Jézusnak és az apostoloknak nem derogált! Az apostolok utódainak sem! Igaz, hogy ők nem kalapot hordtak! Annál kevésbé „vaskalapot!" Vagy jót tesz a lelkek durva humuszának ez a nyári ugarolás ! ? Szüksége van a népnek az egyháztól elszokásra, hogy télen legyen mihez hozzá szokni ?! Vagy hogy ezt a klima hozza! ? Az északi népnek: angol, skót, svéd, norvég, finn, dán, holland, német azért vallásosabbak, mert tovább tart a téli szezon ?! Ezer és egy kérdés ! Támad-e visszhangja? Kérdés visszhangja is kérdés, de az érdeklődés jele is. Sok kérdésre majd támad egyszer felelet is. Az előszóra az utolsó szó! Pünkösd. Mostoha ünnepe a magyar népnek. Szinte jelentéktelenné törpül Húsvét zsolozsmája és Karácsony kitörő öröme mellett. Igaz, hogy a búza a fejét se hányta ki, a kenyér meg fogytán, a kalács pedig dölyfös: ilyenkor már csak a gazdagabbaknál vizitel. (Akárcsak a legátus pátense!) Kétségtelen, hogy ez a hidegség még annak a durva materializmusnak, barbárságnak a maradványa, mely a feltámadást a böjt megszűntéről húsvétnak, a mennybemenetelt a tömeges áldozásról áldozó csütörtöknek és az Egyház megszületését az ötvenedik napról Pünkösdnek nevezte. De az ünnep lanyhaságának legfőbb oka: a Szentlélek. Illetőleg ennek az a homályos, hibás lemezre vetített képe, mely sok-sok igehirdető szívében ott él. Néha nem is annyira él, mint halódik ! A mult század theológiai harczai tüzében ott izzott-forrott a Szentlélek-tana is. Tudja Isten hány tüzes nyelv parázslott körülötte, a mit rája öltöttek. Hej ! mi lett a Szentlélekről szóló tételből! A „baloldaliak" hanghullámmá desztillálták, az orthodoxok pedig . . . majdnem . . . anyaggá párolták. Nem tudni melyik ártott többet. Változtatni kell ezen! Sok Szentlélek kell ahoz, hogy beszédeink méltóan szólhassanak a Szentlélekről! A Szentlelket nem lehet sem monopolizálni, sem gyengébb erejű pilulákba gyúrni. A Szentlélek dynamis. Erő, mely kész, kíméletlen, diadalmas. Merészség, mely az ajkat hadi dalnak ereszti, a csontokba tiizet rekeszt, az agyba vérhullámot önt, a szívbe villámos energiá kat sűrít. Hatalom mely rabul ejt. hogy rabul ejtsünk, függetlenít, hogy szolgái legyünk; mardos, sarkal, fedd, vígasztal, ölel és ápol, mert gyermekei vagyunk! Isten! Mert gőgiínk semmivé, kevélységünk, egoizmusunk izzé-porrá lesz legyen szavára. Egy új szava kell csak: s új világ áll elő! „Új teremtés"-sé válunk! Az övéi leszünk. Csányi Sándor. Táviratmegváltási lapok sére a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szövetség irodájában (IV. ker., Molnár-utcza M. szám). ^ & j* jt jt SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Törvénytelen gyermekek védelme. A gyermeknap szocziális gondolattá vált s a Gyermekvédő Liga valóságos ünnepnapjává. Mindenki igyekszik filléreit letenni az utczai urnákba és a hölgyek perselyébe, mert köztudattá vált, hogy az elhagyott gyermekek megtartása, felnevelése és jó környezetbe juttatása által a jobb jövő alapjait rakjuk le. Ez azonban az éremnek csak egyik szemmellátható oldala. Vájjon nem épen olyan fontos-e a törvénytelen gyermekek jogi helyzetének javítása, sorsuknak olyan módon való rendezése, hogy a törvényes gyermekekkel egyenlő erkölcsi és jogi elbírálás alá essenek. Nem e czikk keretébe tartozik az örökjogi és családjogi fejtegetés, de szocziális kérdés az, hogy a társadalom jusson már arra az érett felfogásra, hogy a gyermek, bármily viszony szülötte is, a polgárság egyenjogú tagja és semmi körülmények között kisebbséget nem szenvedhet. Ideje már, hogy a társadalmi életben ne lehessen szó többé a származás minőségéről, mert örülnünk kell, mint a hogy Krisztus mondá, hogy „ember született". Az anya fájdalmát és szégyenét nem szabad tetőznünk a házasságon kívül születés megbélyegzésével. Ember született! Nekünk kötelességünk arról gondoskodni, hogy csakugyan ember, igaz keresztyén fejlődjék belőle. Az állam helyes szocziálpolitikai útra tért akkor, a mikor az elhagyott gyermekeknek 14 éves korukig való ellátási és nevelési gondjait magára vállalta az esetben, ha a gyermekről nincs kinek gondoskodni. Ez évenként tizennégy millióba kerül, de hasznos befektetés. Félszáznál több gyermekotthon és ötvenezernél több gyermek gondozása tesz tanúbizonyságot arról, hogy megértettük a krisztusi világnézetet. De itt nem állhatunk meg. Schopf Kálmán, Krassószörénv vármegye árvaszéki elnöke jelölte meg a helyes utat, a mikor „A hivatásos gyámság és a törvénytelen gyermek védelme" czímű művében valódi keresztyén szellemben veti fel az eszmét, hogy oly védelmezőről (patrónusról) is kell gondoskodni, a ki akar is, tud is az ilyen gyermek sorsának javításáról gondoskodni. Ez a hivatásos gyám feladata lenne. Teendője pedig elsősorban a gyermektartás kieszközlése a természetes apával szemben, egyezség, szükség esetén per útján is; megszüntetése oly vadházasságoknak, a melyekben kiskorú van érdekelve; közreműködés a gyermek törvényesítése iránt, utóházasság, elismerés vagy örökbefogadás által. A hivatásos gyámot az árvaszék kérné fel az értelmiség köréből: ügyvédek, tisztviselők, jegyzők közül. Hogy mit lehet elérni egy ilyen intézménnyel, bizonyítja Hamburg, a hol a hivatásos gyámok rendszeresítését követő négy év múlva a törvénytelen születésűek halálozási arányszáma 39%-ról 26°/<rr a csökkent. Berlinben 5"6, Brandenburgban 8'2, Poroszországban 5*7%"a ^
