Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-27 / 17. szám

BELFÖLD. A pesti ref. egyházmegye közgyűlése. A dunamelléki egyházkerület székházában f. hó '21-én folyt le a pesti református egyházmegye tavaszi közgyűlése, Nagy Ferencz esperes és gróf Teleky József gondnok elnöklete alatt. A tanácskozást az esperesnek megható imádsága előzte meg s emelte fel a lelkeket Ahhoz, „ki a szív mozdulásit, mint a vizeknek folyásit, szabadon hajtja ide s tova", ki egyedül adhatja „a szeretetnek, igazságnak és bölcseségnek lelkét". A legjobb hangulatban üdvözöltük Benedek Sándort, az új államtitkárt s gróf Ráday Gedeont a kerületi új tanácsbírót, kik az egyházmegyének eddig is díszei, ékességei voltak. A sokrendbéli jelentés és felterjesztés között különös figyelmet érdemelnek azok, melyek egy-egy jócselekedetről, „emberek előtt fénylő világosság"-ról beszélnek. Bókay Árpádné a pestszentlőrinczi egyháznak templomhelyül értékes telket ajándékozott. Takács Lajos és felesége, Kémery Eszter a budapesti egyháznál 30,000 K, Tarnay Endre és felesége a péczeli egyháznál 1000 K alapítványt tettek. „Fény nevükre, áldás életükre!" Pilisen a református és a magyar evangélikus hívekből protestáns fiókegyház alakult. Itt Luther és Kálvin követői megértik egymást. Az isaszegi egyesült fiókegyház fejlődését azonban hátráltatja a hiábavaló féltékenykedés. Az evangélikus egyháztagoknak nem elég a református egyházmegye, mint felettes hatóság. Az egyezséglevélben az evangélikus egyházmegyét is kívánják ilyenül, a mi képtelenség. Két felettes hatóság nem lehet. De hát nincs semmi szabályozó ereje már a „nagygeresdi egyezség" - nek ? A vecsési reformátusok egyházukat anyásíttatni akarják, de a szükséges kongruasegélyért eleddig hiába zörgettek. Pedig nyolczszáz lélekről van szó. Az egyházmegye ez ügyben újra akczióba lépett. Lesz-e eredmény ? vagy azok a „különös állami tekintetek" még mindig „nem kívánják" e kérés teljesítését? A budapesti katecheták is kíváncsiak, hogy van-e valami „különös állami tekintet", a mely miatt ők s általában a vallástanítólelkészek a korpótléktól elesnek? Jól megindokolt kérésüket a közgyűlés meleg ajánlással küldte további útjára. A telekkönyvi, adásvételi, kölcsönszerzési ügyletek tárgyalásainak egyhangúságába szövődtek be érdeklődést keltő más dolgok is. Az egyházmegyei tanfelügyelői állás szervezése a kellő előkészítés és megfelelő fedezet hiányában elmaradt, de — remélhetőleg — csak egyelőre. Az állami iskolalátogatói intézményt egyházmegyénk feleslegesnek, sőt autonómiánkba ütközőnek tartja s e véleményét a kerületre felterjeszteni határozta. Kimondta a közgyűlés azt is, hogy az iskolai végbizonyítványok az illetékes lelkész által mindig aláirandók. Bizottságot választottak a zsinati törvények előmunkálataira. Az egyházmegyei statutum némely pontját pedig a közgyűlés módosította. E módosítás következtében az egyházmegyei építési bizottságba ezentúl minden nagyobb építkezésnél egy szakértő is meghívandó; a tanítóképviselők száma eggyel emelkedik, tehát három lesz. Meglepetést keltett dr. Szabó József ügyész lemondása, kinek helyébe dr. Weresmarthy Miklós választatott meg. A választás ellen azonban lényegtelen formai okok miatt felebbezés jelentetett be. Egyházmegyei pénzkezelő Sáfár Béla, őrszentmiklósi lelkész lett. Felette örvendetes, hogy a gyűlést olyan ügyek is foglalkoztatták, melyek kiemelkednek az adminisztráczió szoros kereteiből. Egyelőre csak biztató jelekről beszélhetünk ugyan, de hihető, hogy e jelek nem csalnak s a pesti egyházmegye tanácstermében és bizonyára egyebütt is a sablonos adminisztratív teendők mellett tekintélyes helyet foglalhatnak hovatovább az egyháztársadalmi kérdések is. Az alsóborsódi egyházmegye átiratára a közgyűlés kimondta, hogy felír az országgyűléshez a vasárnapi teljes munkaszünet, a vasárnapi vásárok eltörlése és korcsmák e napi bezárása, szóval a vasárnap megszentelhetése érdekében; egyszersmind ugyanilyen állásfoglalásra hívja fel az egyházmegye egyházközségeit is. Az egyház jövője, az ifjúság érdekében, de általában minden evangéliumi munka irányítása és támogatása czéljából pedig egy belmissziói bizottság alakítását határozta el az egyházmegye s kimondta, hogy külső kötelezés nélkül ugyan, de teljes bizalommal elvárja minden lelkésztől a konfirmált ifjak lelki gondozását, vezetését, hogy aztán az ifjúsági egyletek keresztyéni szellemben irányított egyénekből alakulhassanak meg. Délután két órára járt már az idő, midőn esperesünk hálaadó fohásza után tanácskozásunk véget ért. Jobb sorsra érdemes tanácsbiráink délután s egész este bírósági ügyeket tárgyaltak. Épen tíz ügyben kellett törvényt tenni. Milyen jó is, hogy olyan olcsó az egyházi bíráskodás! Custodius. A református konvent ülése. A református egyház egyetemes konventje, a bizottságoknak előkészítő munkája után, folyó hó 23-án, szerdán délelőtt 10 órakor kezdte meg a tavaszi ülését budapesti székházában. A lelkészi és világi vezetőemberek nagy számmal jöttek össze a gyűlésre. A püspökök közül csupán Fejes István tiszáninneni püspök hiányzott. Antal Gábor püspök több ideig tartott gyengélkedése után ismét munkában van. A főgondnokok is mind megjelentek. Antal Gábor dr. püspök imádsággal nyitotta meg az ülést ós a fontosabb tárgyakra való rámutatással vezette be annak a munkáját. Dégenfeld József gróf ült a világi elnöki székben. Sass Béla ideiglenes jegyző bejelentette Nagy Dezső dr. konventi ügyész elhunytát. A gyűlés részvétét fejezte ki a veszteség fölött és jegyzőkönyvében örökíti meg az elhúnytnak és becses