Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-01-12 / 2. szám

inkább ki vannak téve annak a veszélynek, hogy nem engedik parira szállani Ma már nemcsak a hatóságok, de a szakszervezetek is ellenőrzik a bevándorlókat, mert a kereset megosztását féltik s méltán tartanak attól, hogy a munkások beözönlése eddigi keresetüket csökkenti. Daczára annak, hogy a kormány is betiltotta egy évre a védkötelesek kivándorlását, mégis hihetetlen garázdálkodás folyik a kivándorlásra csábitás terén az országban. Hiszen most már automobilon szöktetik ki különösen a katonakötelezetteket, persze útlevél nélkül és egész a terrorizmusig merészkednek az ügynökök, úgy, hogy a falukban ezek bosszújától is kezdenek félni. Fel kell keltenünk újra és újra a hazafias érzést a falu népében, rá kell mutatnunk nemcsak a kivándorlás veszélyeire, de arra is, hogy a kivándorlók hűtlenné válnak a haza iránt, a mely mind fokozottabban képes őket már eltartani; fel kell hívni a figyelmet, hogy mindenütt munkás- és gazdasági cselédhiány van, hogy itthon jobb keresethez juthatnak, mint Amerikában, a hol az izomerőt hamarosan kihasználják és ezen kihasználással nincs arányban a kereset, mert hamarosan rokkantakká válnak. A magyar földet lassankint idegenek veszik hatalmukba s kénytelenek idegen munkásokkal műveltetni és majd ezek fognak megtelepedni, a kikre az itthonmaradottak igazán nem vágynak. Ébredjünk az újévben e téren is már öntudatra, fogjunk lelkesen és kitartóan ehhez a fontos munkához: véreink itthontartásához! Kálvinista. IRODALOM. A karácsonyi hírlapirodalomról. Napilapjaink az általánossá vált szokás szerint, testes ünnepi számokat adtak olvasóközönségüknek. Ezekben az ünnepi számokban bizonyos mértékig visszatükröződik napisajtónk, irodalmunk és közönségünk szellemi képe is. A sajtó munkásainak gondolkozását, az irodalom színtáját és a közönségnek ezekkel szemben támasztott szellemi igényeit is láthatjuk ezekben. Némileg meglátszik bennük a világnézet is. Közelebbről a keresztyénséggel szemben való magatartás is. Talán ez érdekel bennünket legközelebbről, hogy túlnyomóan zsidó kézben levő sajtónk mennyi érzéket tanúsít azzal a keresztyén kultúrával szemben, a melyikben él. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy ebben a kis körültekintésünkben elintéztük a kérdést, csupán megragadjuk az alkalmat, hogy az ezen a téren fölmerült legfontosabb mozzanatokra rámutassunk, — a mennyiben ezek megfigyelésünk körébe estek. Legtöbb lapunknak a vezérczikke a karácsony gondolatával kapcsolódó politikai kérdést tárgyal. Ezenkívül a hírrovata elején csaknem mindenik karácsonyi elmélkedések közöl. A Budapesti Hirlap ,, A karácsonyest"-rol, a Magyarország „Békesség az embereknek" czímen, a Pesti Hirlap az Esti levélben a „Szuronyos karácsony"róí, a Pesti Napló „A játékosok karácsonya°-ról, a Magyar Hirlap „Karácsonykor a magányosokhoz" ír, a Népszava „Egy az Isten ! A háború és a vallás" kérdéséről mond el súlyos dolgokat. Valamennyit felülmúlja komolyságban és mélységben az Az Újság elmélkedése, melyet Bíró Lajos írt „Karácsonyi strófák" czímen. A Jézus nélkül való élet lehetetlenségéről, a bennünk levő mennyországról és a Jézushoz való vágyakozásról rapszodikus prózai strófákban ír oly szépen, a hogy napilapokban, talán még egyházi lapokban sem igen szoktak írni. S hozzá az író tudomásunk szerint zsidó. Ha Jézust ilyen komolyan vennék azok, a kik nála nélkül élnek, sokan megtalálnák őt. Az ünnepi költemények közül megemlítjük Kozma Andor Assisi"-jét (Az Újság), melyben Assziszi Ferencz önzéstelen szegénysége és a mai szocziálizmus között az utóbbi kárára szóló összehasonlítást tesz és Szabolcska Mihály „Koldusok ünnepén" cz. költeményét (Magyarország). Az Az Újság 10, a Népszava 40 éves jubileuma alkalmából a maga és kora történetét ismerteti. Különösen figyelemreméltó a magyar munkásmozgalom történetének a Népszavában való ismertetése. A többi czikkek közül megemlítjük a Népszavának „Egyházi vélemények a bázeli kongresszusról" cz. czikkét, melyben a novemberi nemzetközi szocziálista kongreszszusról, annak a bázeli ref. nagytemplomban való tartásáról, az egyházaknak a szocziálizmussal, a háborúval és a békével szemben való magatartásáról szóló lapvéleményeket, közli. Közelről érdekel és tanít minket ez az eset! A Pesti Hirlap dr. Sebestyén Gyulának „A karácsony eredetéről szóló ismeretterjesztő előadását ismerteti. A B. H. a világbékére vonatkozó fontos véleményeket közöl, a trónörökös világ köriil való utazásának naplóját s abban a Vöröstengeren eltöltött karácsonyát ismerteti, Platz Bonifácznak Betlehemről szóló útirajzát és Bükkösnek „A legszebb karácsonyfa" cz. szép elbeszélését közli. A M—g a „Jézus gyöngyei" cz. legendát és Koncz Ákos „Egy élet tévedése" cz. XVI. századbeli megkapó elbeszélését közli. A Népszava „A kereszténység Krisztus előtt" czímmel részletet közöl Blatschford angol író kalandos munkájából és egy szoczialista átírású „Betlehemi történet"-et. Az Az ÚjságLagerlőfZelmának „Ingmar Ingmársson karácsonya" czímű gyönyörű elbeszélését közli Antal Sándor csinos fordításában. Végül Garami Béla dr. a karácsonnyal kapcsolatba tudja hozni a kozmetikát is és a bibliai race-ról, Jézus, Mária és Magdolna szépségéről ír. Általában véve nem hiányzik a keresztyén szellem lapjainkból, csak még sokszor gyenge, egyenetlen ós sokszor bizonytalan. Ezen a téren sok tennivalót rónak ránk karácsonyi ós keresztyén eszményeink. V, J. A Nemzeti Iskola czímű politikai tanügyi lap most lépett XX. évfolyamába. Ez évi első számában ünnepli ezt a jubileumot a magyar nevelésügy több kiváló munkásának közreműködésével. A lapot, mely általános érdekű tartalmánál fogva vezetőszerepet játszik a hasonló. irányban szerkesztett újságok között, Háda Jó-