Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-01-12 / 2. szám
sok, de én hiszem, hogy nem a miniszter jóindulatán mult az, hogy nagyobb összeg fordittassék erre a czélra. Középiskoláink tekintélyes összeget kapnak ezen a czimen. A nagyenyedi internátás öt-, a kolozsvári négy-, a hajdúböszörményi három-, a halasi kétszázezer és a marosvásárhelyi 57 ezer koronát. A mi kerületünkben tehát eleddig csak Halas kap ezen a czímen államsegélyt; tudjuk, hogy Nagy-Kőrös is komolyan mozgolódik. Majd jönnek itt és ott a többiek is és igyekeznek rövid idő alatt a mostani alkalmatos időben gondoskodni ezen intézmény létesítése felől; és nem feledkeznek meg arról sem, hogy ezt minden ízében a legnemesebb czélokért küzdő magyar ref. anyaszentegyház megerősítésének szolgálatába állítsák. Egyházunk újjászületésének reménysége nem kis mértékben fűződik ehhez az ügyhöz, a mellett, hogy jó, internátusok felállítása által sok család nehéz aggodalma könnyebbedik. Az ifjúság igazi, gerinczes protestáns szellemben való lelkigondozásának egyik lényeges feltétele és eszköze a mai társadalmi viszonyok között a jó internátus. Egész életre szóló impressziókat kell itt nyerniök az ifjaknak; találkozniok kell ebben azzal az Élettel, a mely teljes volt szeretettel és igazsággal. Ennek erejével kell onnan távozniok. Mert a mi fiainkra nézve is sok tekintetben áll az, hogy elbocsáttatnak a farkasok közé. P. „Legy résen!" A cserkészfiúk (Boy Scout, Pfadfinder) jelszava ez a rövid, de tartalmas mondat. Ez a jelszó tömöríti zászlaja alá manapság az egész művelt világ serdülő ifjúságát. Anglia, Amerika, Németország, Skandinávia, Délafrika fiainak ajkán hangzik: „Légy résen!" „Légy résen lélekben: fegyelmezd úgy gondolataidat és eszedet, hogy tudj engedelmeskedni minden rendeletnek. S légy úgy résen, hogy akármilyen szerencsétlenség következik be, vagy bármily helyzet áll is elő, tudjad előre, hogy mikor mit kell tenned, hogy helyesen cse lekedj és ezt akard is megcselekedni." „Légy résen testben — erőssé ós tevékennyé edzve magadat —, hogy alkalmas időben és módon meg is tudd tenni azt, a mit kell és akarsz." Ez a bevezető része a „cserkésztörvénynek", annak a 10 pontból álló szabálynak, melynek megtartását a cserkész „becsületére igéri". Ez a tíz pont szinte szórúl szóra azonos minden nemzetbeli cserkészek számára. A magyar „cserkésztörvényt" egy 1912 deczember 28-án tartott közös konferenczia szövegezte meg. E tanácskozást e czikk írója hivta össze s hivatalosak voltak mindazok, a kikről azt a hírt vettük, hogy komolyan foglalkoznak ezzel az üggyel. A tíz pont a következő: 1. A cserkész becsületében mindenkor bízni kell. 2. A cserkész hü koronás királyához és hazájához. 3. A cserkész kötelessége, hogy hasznossá tegye magát ós segítsen másokon. 4. A cserkész mindenkinek barátja és testvére minden más cserkésznek, bármely nemzethez, társadalmi osztályhoz, vagy vallásfelekezethez tartozzék is az. 5. A cserkész lovagias mindenkivel szemben. 6. A cserkész barátja az állatoknak is. 7. A cserkész feljebbvalói parancsának kérdezés nélkül feltétlenül engedelmeskedik. 8. A cserkész mindig vidám. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész tiszta gondolatában, szavában és tettében. Ez csak a „törvény-szöveg", a hozzáfűződő „hivatalos magyarázat" nélkül. De már ennek és a bevezető résznek ismerete is elég ahhoz, hogy habozás nélkül megállapíthassuk azt, hogy a cserkészfiúk mozgalma igenigen komoly ügy. Nem hiába nevezi a mozgalom lánglelkű megalapítója és apostola, Baden Powell angol tábornok: „A jó polgárság kézikönyvéinek híres vezérfonalát a „Scouting for Boys"-t. S a mozgalom jogosultságának alapja is épen ebben a komoly czéljában gyökeredzik. Nem óhajtok most kitérni a mozgalom külső formáinak : szervezetének, módszereinek stb. ismertetésére, nem méltatom azt az érdemét sem, hogy megtalálta a lélek és test harmonikus nevelésének mindmáig legszerencsésebb formáiát — ezekről hallhatunk és hallani is fogunk eleget más oldalról. Csak néhány gondolatot és tényt szeretnék itt figyelmébe ajánlani az olvasóknak. Gondoljuk meg, hogy milyen dicső jövőt remélhet az az ország, melynek serdülő ifjúsága úgy nő fel, hogy serdülő éveinek folyása alatt állandóan ott van szeme előtt — és szívében is — a jelszó: „Légy résen!", „Teljesítsd kötelességedet!u Gondoljuk meg azt is, hogy milyen égetően komoly kérdés, hogy kik a vezetői a serdülőknek ezen a nagy úton? Végül vegyük fontolóra azt a tényt, hogy a cserkészfiúk mozgalma a legtöbb helyen — ép ott, a hol a legerőteljesebb, a legelevenebb, a legtipikusabb — kapcsolatban áll az evangéliumi, a belmissziói mozgalmakkal. Baden Powell is első helyen említi könyvében az Ifjúsági Keresztyén Egyesület „serdülő alosztályát", mint olyan intézményt, mely a fiúk számára való környezetet nyújtja. Németország legnagyobb Pfadfinder csapatai (pl. a stuttgarti is) az ifjúsági egyesületek serdülő alosztályaiból kerülnek, ki. Magyarországon is a Budapesti Ref. Ifjúsági Keresztyén Egyesület foglalkozott először b. e. ifj. Szilassy Aladár biztatására az üggyel s a csapattervezés munkáját is már hónapokkal ezelőtt megkezdte. S mindez nem ok nélkül, nem esetlegesen történt, hanem czéltudatosan. Abban a meggyőződésben hogy az ifjak egyetlen valódi vezetője a „jó polgárság" útján csak Isten igéje lehet. Vagy „mi módon őrizheti meg az ifjú tisztán az ő útját, ha nem a Te beszédednek megtartása által ?" Ma sok szó esik a cserkészfiúkról, különösen a hazai mozgalom megindításának módjáról. Hallunk arról, hogy a kultuszminisztérium alá kell beosztani az egé-