Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-03-09 / 10. szám

PROTESTÁNS HAZIESISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KALVIN-SZÖVETSEG. Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő: pálóczi Horváth Zoltán dr. Belső munkatársak : Bőszörményi Jenő, Kováts István dr., Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: IS kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Legyünk jó munkások! Marjay Károly. — Vezérczikk: A nagy hét. P. — Krónika: . Hatalmi kérdés." Egy közelgő évforduló. Az új elnök. Régi nóta. — Iskolaügy: Szülői értekezletek. Üszástanítás. A tanulók eltiltása a felnőttek sportklubjaitól, iskolai szövetkezetek. Tanyai tanítók földpótléka. Iskolamulasztás meg­gátlása. Iskolakerülők (phz.) — Tárcza: Bod Péter és munkái. XV1I1. Dr. Pruzsinszky Pál. — Az anyaföld, phz. — Belföld: Jelentés az 1912-ik évről. Faludi. — Külföld: Kiihler Márton emlékezete. Dr. Szlámk Mátyás. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Az Elet Könyvéből. Legyünk jó munnkások! „Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megáll j, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall." II. Tim. 2.1 5 Pál apostol nagy mérték alá állította Timotheust: Isten előtt állj meg becsületesen, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall! Ez alá a mérték alá állítjuk-e mi is magunkat, cselekedeteinket, munkánkat, szerete­tünket? Ha nem, hát mi a mértéke a mi hűségünknek, fáradságunknak ? Emberek tetszését, tapsait nézzük és várjuk? Kinek a képében jáiunk követségben? Olyan divatos most belmisszióról, belmissziói egye­sületekről; azok munkájáról írni és beszélni. Meggondol­jnk-e a sok kritizálás közepette, hogy addig mondogatjuk : ez se jó, ezt sem így kell végezni, ez nem nekiink való stb. . . , hogy a munka végzéséről el is feledkeztünk s mi magunk tétlenül állunk e sok bírálat közben s ke­zünket nem tesszük az eke szarvára. Elfelejtettük Pál szavait? Vájjon nem vallunk-e szégyent az Isten előtt? Annyi az aratni való, oly kevés a munkás! Ne feledjük el, nekünk mindenütt, lehet és kell jó munkát, keresztyén munkát végeznünk. Ne csak másokat, ma­gunkat is kritizáljuk meg s kérdezzük meg: Atyámfia, ha szenvedőt látsz, támad-e szivedben részvét iránta? Tettél-e valamit, hogy szenvedéseit enyhítsed ? Csak a testi szenvedésein segítettél? Lelkének kínjain nem? Rámutattál-e Arra, a ki a lélek szenvedéseit is meg tudja gyógyítani, a ki a bűnöket megbocsáthatja? Próbáljuk őszintén megadni a feleletet a kérdésre. Ne szóval, hanem élettel, cselekedetekkel! Ilyen mun­kások vagyunk-e, ezekben is megállhatunk becsülettel Isten színe előtt ? Nem vallunk szégyent ? Az ige szól: „Munkálkodjatok nemcsak az eledelért, mely elvész, hanem az eledelért, mely megmarad az örök életre, melyet az embernek Fia ád nektek." Végül még csak azt ismerjük el őszinte lélekkel, hogy ezt a munkát csak azok tudják becsülettel elvé­gezni, a kiknek találkozásuk volt a Feltámadottal, mint Pálnak a damaszkusi úton. Hányan megpróbálkoznak a keresztyén munkákkal 1 De elfáradnak, megállják, ked­vüket vesztik, a sikertelenség láttára abbahagyják. Oh mert nem kurzusokon tanulható ez meg! Csak Attól, a kitől imádkozó lelked mindennapon új erőt, új segedel­met, bátorítást, áldást nyer. Nevezzük bármilyen névvel, az bizonyos, hogy mindaddig, míg át nem megy arra az új életre, mely az 0 akarata szerint való élet, jó mun­kása nem leszel. De ha lelked odatapadt Hozzá, akár­hogy hívnak is, akármilyen sorsban élsz is, akármilyen törékeny cserépedény vagy is: a nagy felelősségérzet mellett azt is érzed, tudod, tapasztalod, hogy 0 általa mindenre van elégséges erőd, mert munkatársa vagy az élő Istennek! Ide iparkodjunk hát mindnyájan eljutni. így nem fáradunk el, tudunk repülni, mint a sasíiak, mert a Lé­leknek szárnyai visznek. Tiszta, boldog, örvendező, szol­gálatkész élet: ez az Isten gyermekeinek az élete ! Van egy példabeszéd, mely ezt mondja: Két domb van a világon; a nagyobb —^gondok, a bajok dombja. A másik, a kisebb — a boldogság halma. A keresztyén embernek az a kötelessége, hogy mindennap igyekezzék amazt kisebbíteni, emezt nagyobbítani. Úgy legyen! Ak­kor becsülettel megállhatunk Isten előtt, mint oly mun­kások, a kik szégyent nem vallunk. Marjay Károly. Távíratmegváltási lapok é s Í^e z f. sére a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szö­vetség irodájában (IV. ker., Molnár-utcza 17. szám), ^t jt ^t £ jt

Next

/
Thumbnails
Contents