Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1913-03-02 / 9. szám
1900-ban 1905-ben 1910-ben Erkölcstelen élet megátalkodott folytatása (80. § c) 15-0 6-2 2-2 80. § á) és 80. § c) együttes előfordulása 7-1 5-6 4-0 Házasságtörés (76. §) 0*5 0-2 01 Egyéb okok 8-5 1-8 0-9 Feltűnő, hogy mily rohamosan emelkedik a 77. § a) szakasza alapján megszűnt házasságok száma. A törvény czélzata e szakasz megalkotásánál az volt, hogy szabályozza azokat az eseteket, a midőn a házasfelek egyike házastársát az életközösség állandó megszakítására irányuló czélzattal valamely különösebb ok folytán elhagyta. A gyakorlatban azonban a hűtlen elhagyás leplezett válóokká vált, mert tulajdonképen ma már az esetek legnagyobb részében nem egyéb, mint a házasságnak rejtett módon s kölcsönös beleegyezés mellett való megszüntetése, a mit pedig házasságjogi törvényhozásunk egész határozottsággal el akart kerülni. Az esetek nagyobb részében, vagyis szám szerint 4266-ban (57'7%) a férj adta be a keresetet s 6880 felbontó ítélet közül 3086 a férjet, 3645 a feleséget, 145 mindkét felet mondotta ki vétkesnek, míg 4 esetben egyik fél vétkessége sem állapíttatott meg. A mi a felbontott házasságok tartamára vonatkozó adatokat illeti, a szokásos tanulsággal szolgálnak, hogy tudniillik főként a rövidebb tartamú házasságok és a gyermektelen házasságok (100 felbontásból volt a házasságok aránya, melyben nem született gyermek 56'6) képezik a legnagyobb hányadát a felbontott házasságoknak. A birói ítéletek a kiskorú gyermekek túlnyomó részét, számszerint 941 esetben az anyánál helyezték el, az apánál csak 227 esetben, míg 105 esetben részben az anya, részben az apa gondozására bízattak a gyermekek. Gyermek- és nőtartást az ítéletek, miután ezek a per gyorsítása érdekében peren kívül intéztetnek el, minél ritkábban állapítanak meg. így 1910-ben a jogerős felbontó ítéletek közül határozott összegű havi gyermektartási díjat csak 147 ítélet állapított meg, nőtartási díj fizetése pedig 197 esetben mondatott ki és pedig 88 esetben havi 20 koronán aluli, 80 esetben 20—50 koronáig, 26 esetben 50—100 koronáig és 5 esetben 100 koronát meghaladó összegben. Felette nagy az elválások aránya a magyarok között, 62'2%> majd az oláhok következnek 21"5, német 91%, tót 2-0°/ 0 , a mi annak következménye, hogy a magyarok közt sok a református, az oláhok közt pedig a gör. kel. vallást követők száma, a mely két vallás tudvalevőleg a felbontást főként megengedő felekezetek, a mint az különben élénken kiviláglik a kis összeállításból, melynek adatai szerint: R. k. G. k. Ref. Ev. G. k. Unit. Izr. Egyéb Az 1910. évben házasságra lépők közt . 47 4 11-8 14*7 7'0 14"1 0*4 4*5 0-1 Az 1910., évben elváltak közt . . . 30-9 5-8 24 8 9 5 212 1*0 6-7 0-1 Homola István. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Az állami kirendeltségek eredményei. Az erdélyi kirendeltség 9 vármegye területén 986 községben 287 hitel-, 162 fogyasztási, 49 tej- és 173 állatbiztosító szövetkezet létesítésében működött közre. A hitelszövetkezeti tagok száma 70,500, a kik több mint 5 millió üzletrésszel rendelkeznek és 87i millió K betétet raktak össze. A tartalék Va millió K-ra rúg. A fogyasztási szövetkezetek 1V2 millió K üzletrészszel 5 millió K forgalmat értek el. Á tej szövetkezetek közel 3 millió liter tejet 453 ezer K-val értékesítettek. Az állatbiztosítás 16,807 állatra terjed ki, 4 239,710 K értékben. Fontos missziót teljesített a népházak létesítésével. Ma 44 népház áll fenn, a melyre az érdekeltek 170,000 K-jához a kirendeltség 70.000 K segítséget adott. A hegyvidéki kirendeltség 7 vármegye területén munkálkodik. (Bereg-, Máramaros-, Ugocsa-, Sáros-, Zemplén-, Szatmár- és Ungmegyében). Itt alakítottak 144 hitelszövetkezetet 1.650,728 K üzletrésszel s ma már 2.781,936 K a betét. Folyósítottak e szövetkezetek hasznos befektetésekre, uzsoratartozásokból kiváltásra és birtokszerzésre 9 millió K-át. Fogyasztási szövetkezetek itt nincsenek, hanem 98 árúraktár fejt ki áldásos működést, a melyeknek forgalma 2.437,646 K volt. Van ezenkívül 4 állatbiztosító-, 2 legélöbérlö- és egy tejszövetkezet is. A nép kiuzsorázásából élősködők által kolportált lekicsinylő híreknek ezek az adatok legfényesebb czáfolatai s önbizalmat nyerhetünk mi is, a mikor e népmentő akczió munkálkodásáról szemmellátható eredményeket látunk. Papok szövetkezeti munkája. Az alábbi eredmények felséges bizonyítékai annak, hogy mily szép missziót tölthetnek be lelkészeink a szövetkezeti mozgalmakban. A szövetkezeti élet a falu élete. Itt konczentrálódik minden gazdasági erő, a melyet a lelkiek szolgálatába állítani a papnak eminens kötelessége és érdeke. Nem azt mondjuk, hogy a pap legyen okvetlenül a szövetkezet igazgatója, sőt mondhatnánk, hogy ne legyen az, ha van rá más alkalmas egyén. De legyen a szövetkezeteknek életrekeltője és mozgatója. Turkevén például, a nagykúnság áldott városában, a színmagyar lakosság már negyedik fogyasztási szövetkezetét nyitotta meg. Bázsó János ref. lelkész tartotta a megnyitó beszédet, de nem ő a szövetkezet elnöke, hanem Debreczenyi János, a ki szép példát mutatott azzal, hogy 25,000 K, a nyereségből visszafizetendő kölcsönt bocsátott az új szövetkezet rendelkezésére. Hosszúpályiban Csighy Andor ref. lelkész áll a szövetkezet élén s íme, nagy elismeréssel szólnak arról, hogy az ő ügyvezetése kifogástalan, a szövetkezet viszonyai rendezettek és hogy az önzetlen buzgalom itt a folytonos fejlődés biztos alapja. A szöv. forgalma 70,000 K, tőkéje 12,000 K, ingatlana pedig 10,000 K ért. Törökszmiklóson Kutas Bálint ref. lelkész hosszú idő óta áll a szövetkezetek élén; nagy szocziális érzékével messze kimagaslik a nép anyagi és erkölcsi boldogulása körüli munkában a szövetkezeti emberek közül is. Itt a fogyasztási szövetkezetnek 33,840 K már a tőkéje, van 7400 K értékű ingatlansága s a forgalom 110,000 K. A szövetkezet áldásos kontaktusban van az egyházzal is s az egyházközséget szívesen támogatja, sőt kölcsönt is folyósított részére. A buji fogyasztási szövetkezetnek tőkéje 7327 K, forgalma 40 000 K. A vezér Andrássy Kálmán közismert alakja, önzetlenebb munkása nincs a szövet-