Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-02-23 / 8. szám

lelkű férfiú halála után is maradandó emléket állított magának jótékonyságával. Bíztató levél a Kálvin-Szövetségnek, Kedves Titkár úr! Nevem már ott van az alakuló valkányi Kálvin-Szövetség kisded csoportjában, szívem egész melegével, lelkem teljes fellángolásával már régen a Kálvin-Szövetségé. Ismerem, tudom, érzem a Kálvin-Szövetség kettős irányú, vallás-szocziológiai áldásos működésének a már eddig elért gazdag eredményeit. Meg kell mozdulni a sivár ridegség palástjába öltözött magyar kálvinizmusnak, mert az őrületes haladás, a destruktív áramlatok csapkodják egyházunk hajóját s ha egyháztársadalmi úton valamiképen nem építgetünk mentő bástyákat a hajó előbb vagy utóbb elmerül vagy rettenetesen küzdeni fog az életet kioltó és pusztulását siettető mozdulatlanság átkos ördögével. Ilyen épitő, megmentő expedícziónak képzelem én a Kálvin-Szövetséget, ilyen életet adó bástyának gondolom én a Kálvin Szövetség által mozgásba hozott tényezőknek felhasználását és azoknak energikus munkásságát. Végtelen tudom sajnálni azokat a nagy, de mégis kicsiny embereket, kik a legsötétebb pesszimizmusban rémeket, árnyakat festenek s valami kétségbeejtő vészjóslatokat sikoltanak e Szövetség jövőjéről. Ne féltse ezt senki, ne siránkozzék ennek jövője felett senki, hiszen ott ragyog feliratán a Kálvin neve, ott lüktet szívében a Kálvin szelleme és ez nem engedi a félelmes szektarizmus karjaiba vinni a szíveket, sőt ebből kiragadja. Én hiszem, meg vagyok róla győződve, hogy a Kálvin-Szövetségnek még nem volt, nincs s nem is lesz baptista tagja. Kedves titkár úr, belső lényem telített szereletével, lelkesedésével, minden erejével a Kálvin-Szövetség katonája vagyok, ezért dolgozni, élni vagy halni, mindenkor egyik legdrágább kötelességemnek tartom. Boldog vagyok, hogy már teltem is valamit e szent czél érdekében, — engem semmi nem illet, egyedül az engem megsegítő én Istenemé a dicsőség! Én vagyok az, a ki Demjén tiszteletes úr által elejtett fonalat felvettem és Valkányban lelkesítettem, buzdítottam s 17 tagot össze is gyűjtöttem s a magam nevét is odajegyeztem. Elvittem az eszmét Nagyszentmiklósra is, ismertettem a Szövetség czélját s Lükő László főgondnok úrban rokonérzelmet is keltettem; ha a folyton változó hívek kevés száma és hidegsége miatt egy szövetséggé nem alakulhatunk, de örömmel jegyzem meg, hogy az öntudatos és gondolkodni tudó kis sereg csatlakozni fog a valkányi Kálvin-Szövetséghez. Február végén az apostoli lélekkel felruházott Fekete Gyula nagytiszteletű úrral kiszállunk Valkányba és a szervezésnek nagy munkáját elvégezzük és megkezdjük a munkálkodást. Nagykikinda, 1918.1.27. Réthy László, s.-lelkész. IRODALOM. A Protestáns Szemle 1. füzete érdekes tartalommal jelent meg. Én nem tudom, miért ócsárolják mindig ezt a folyóiratot? De hát mi olyan hamar beleununk mindenbe. íme, ebben a számban is a kisebb közlemények mellett négy igazán értékes czikk van. Payr Nándor ír érdekesen a hitehagyott Bévay Juditról. Dr. Germán Gyula, a keleti kereskedelmi akadémia tanára, a ki több évet töltött keleten, a balkáni dolgokról beszél érdekfeszítően. Rés László a Mária-kongregácziók ismertetése után reámutat arra, hogy nekünk hogyan kell ez ellen helyesen és eredményesen védekeznünk (e czikkre még bővebben reflektálunk !). Péter Mihály a hazai tót ref. egyházakat és ezek énekeskönyvét ismerteti. Csendes órák. Ilyen czírnen jelent meg most már II. évfolyamában az a kis evangélizáló folyóirat, a melyet Nagy István, kisújszállási lelkész szerkeszt épitő és bizonyára eredményesen segítő tartalommal. Megrendelhető a szerzőnél. Égy szám ára 10 fillér. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Az oldi (felsőbaranyai e.-m.) ref. gyülekezet K. Nagy József vaiszlói s.-lelkészt, — a szilágy-szentkirályi ref. gyülekezet Benkö Gyula feldobolyi s -lelkészt, —- a morvamogyoródi evang. egyház Zemann János királylehotai lelkészt, — a szilágy főkeresztúri ref. egyház Z. Nagy Lajos marosvásárhelyi s.-lelkészt választotta lelkipásztorának. A budapesti ref. egyház presbitériuma f. hó 19-én ülést tartott. Az egyházker. tanácsbírói állás betöltésénél 8 szavazatát gróf Ráday Gedeon peslmegyei főispánra adta. Tárgyalta Izsák Ferencznek, a tanonczotthon felügyelőjének jelentését ; ebből örömmel értesült a presbitérium, hogy a fasori líj, minden tekintetben megfelelő helyiségben mindenek ékesen és jó renddel folynak. Herényi János, az otthon gondnoka is éber szemekkel őrködik e 60 tanoncznak jó, ker. otthont nyújtó fontos szocziális intézményünk felett. A Vámossy Károly gondnok elhunytával megüresedett tisztségre a presbitérium egyháztanácsunk buzgó tagját, dr. Kosa Zsigmondot jelölte ; a választást a márczius 2-án tartandó közgyűlés fogja megejteni. A váczi prot, bizottság márczius hó elején tartja ülését. Mondanunk sem kell, mily fontos megbeszélni valók kertinek ezen szőnyegre. Márczius hó elején fognak összegyűlni a prot. sajtóorgánumok szerkesztői közös tanácskozásra. Mégis csak ébredünk, tömörülünk! Egyházmegyei választások. A felsőbaranyai egyházmegyében leik. tanácsbíróul Barsy Miklós héricsi lelkész, lelkészi aljegyzőül Nyáry Pál pécsi lelkész választatott meg. Tanítóképviselők lettek : Csikesz Sándor szaporani, Sütő Pál markoni, Takács Ferencz diósviszlói tanítót. Egyéb baranyai örvendetes mozgalmakról a jövő számban egy érdekes levél jön, melyet lapunk zártakor vettünk. Uj ref. egyház. Az érkörösi reformátusok anyaegyházzá alakultak s hitbeli ápolásukra nemsokára lelkészt is valasztanak. Az Úr áldása legyen az új gyülekezeten ! A miskolczi ev. egyház új felügyelőjének, Lichtenstein László takarékpénztári vezérigazgatónak ünnepélyes beiktatása f. hó 16-án volt Thuróczy Pál főesperes és Csók György lelkész közreműködésével. Orgonaavatás. A budapesti ref. egyház zuglói parókhiális köre folyó hó 16-án avatta fel a templomába építtetett új orgonát. A felavató istentisztelet alkalmából zsúfolásig megtelt a templom s a gyülekezel örömében, dr. Kovácsy Sándor főgondnokkal élükön, nagy számmal vettek részt az anyaegyház presbiterei és hitoktatói. Az orgonaavató imádságot, a mely megragadóan tolmácsolta az orgona hangjain Isten elé viendő érzelmeket, Petri Elek Kálvin-téri lelkész, egyházkerületi főjegyző mondotta. Utána az új orgonát Krausz Gusztáv ének- ós zenetanár szólaltatta meg hatalmas erővel és a különböző változatokat bemutató művészettel. Krausz Gusztávné Concha Mária úrnő szép szólóéneke után a zuglói zenede leánynövendékei énekeltek, Szabadi Aranka és Györy Margit zenetanárnők kísérete és vezetése mellett. Az alkalmi egyházi beszédet Haypál Benő budai