Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-11 / 6. szám

könnyű és gyönyörűséges igáját is, mennek, — nyomról nyomra Utána! * * * A liverpooli gyűlés hivatalos czíme; „Diákok konferencziája a külmisszió és szocziális problémák felől". Tehát nem evangélizáló összejövetel, hanem keresztyén és pedig nem névleges, hanem valóban keresztyén életet élő diákok kongresszusa. De honnan kerül elő ennyi ifjú tanítványa Krisztusnak ? S talán sokan még folytatják a kérdést: mért épen a világ legmodernebb államában, a legmagasabban álló egyetemeken ? — Nos, hogy a szél honnan jő és hová megyen, — bár a zúgása hatalmas — nem tudom. Ott láttam körülöttem a százakat és ezreket, a kik Lélektől születtek — de, hogy Isten milyen hatalmas erővel ragadta meg őket s hogyan férkőzött a lelkükhöz, — az az 0 titkos útjai közé tartozik. Egy óriási egyesület foglalja őket magába: a Keresztyén Diákok Világszövetsége (World-Student-Christian-Federation), mely bár nem egészen ismeretlen nálunk sem — egy két mondatban meg kell emlékeznem róla. A W. St. Ch. F. nemzeti diákszövetségek egyesülése. Tizenkét nagy csoportot foglal magában: Észak-Amerika—Asztrália—Belgium, Hollandia és Svájcz—Kína és Korea—Francziaország és Itália—Németország—Nágy-Britannia és Írország—India és Ceylon—Japán—Skandinávia—Dólafrika és más diákmozgalmak, melyek még nem fejlődtek a nemzeti szervezet fokáig. (Pl. a Magyar Ev. Ker. Diákszövetség.) A Világszövetség utazótitkára dr. Mott János a férfi és Miss Ruth Rouse a női diákok részére. A tagok száma 150,000 hivő keresztyén diák. Alapvető munkájuk: 7—8 tagból álló bibliatanulmányozó körök vezetése a világ csaknem összes keresztyén egyetemein. A nemzeti mozgalmak vezetői kétévenként közös gyűlést tartanak (a legutóbbi: 1911 áprilisban volt Konstantinápolyban). A Világszövetség tagjai közt említettem Nagybritannia és Írország nemzeti diákszövetségét. E mozgalom három részre oszlik : 1. Egyetemi szakosztály. 2. Theológiai kollégiumok szakosztálya. 3. Önkéntes diákok missziói egyesülete. (Student Volunteer Missionary Union.) Ez utóbbi czélja, hogy fokozza a missziói érdeklődést a brit egyetemeken s önkénteseket gyűjtsön a diákok közül, kik aláírják az elhatározó nyilatkozatot: „Szándékozom — ha Isten úgy akarja, — hogy misszionárius legyek". Ez egyesület nem küld ki misszionáriusokat, hanem Önkénteseit. Az egyházak missziói társaságainak rendelkezésére bocsájtja. 1892-ben alakult s azóta 3,910 önkéntes diákot gyűjtött, kik közül 1676 már a missziói mezőkön működik, 1150 készül a kiutazásra, a többit otthoni 'szükség, betegség, halál gátolja Ígéretük beváltásában egy időre, vagy örökre. — A szövetség jelszava: „A világ evangélizálása ebben a nemzedékben". Tagjai: férfi és női diákok. Gyűléseit négyévenként tartja: 1896 Liverpool, 1900 London, 1904 Edinburgh, 1908 Liverpool (melyet e lap hasábjairól ismerünk) s 1912 Liverpool, mely mai tárgyunkat képezi. * * * A gyűlés előkészítése két irányban történt. Fontos dolog volt, hogy a résztvevők az előkerülő tárgyakra előzetesen készüljenek s a tanulmány irányáról tájékozva legyenek, de fontosabb volt, hogy az Úrnak lelke lebegjen felettük. Már két hónappal a konferenczia előtt füzetek jelentek meg, ismertetve azokat a tényeket, melyek Isten országa szempontjából a jelent jellemzik. Deczember második felében pedig megjelent a konferenczia kézikönyve, mely egyenesen odairányította a figyelmet a tanulmány két fénypontjára: 1. Elég erös-e Krisztus arra, hogy a maga útján vezesse a jelen történetét a nagy pogány népek evolucziójában, — 2. kielégítő felelet-e O korunk szocziális problémáira. Másrészről e füzetek első lapjai erős felhívást vittek mindenfelé az imádkozásra. Liverpoolban egy csoport állandó imaórákat tartott. Az egyetemek bibliaolvasó körei nem szűntek meg kérni az Atyát, hogy tegye ezt a gyűlést a maga eszközévé s hatalmasan bocsássa ki a Lelket a résztvevőkre mind. És tényleg a Szent Lélek munkája volt az, a mi e gyűlésnek olyan óriási jelentőséget adott. Mi tett képessé arra, hogy egy rövid óra előadásából nemcsak megértsük, hanem megérezzük a mi világunk kínos szenvedését, meghalljuk a nagy emberiség jajgatását és megfájult, nyugtalan, Istenországa után százszor jobban sóvárgó lélekkel térjünk haza szállásainkra. — Két jellemző tényt szeretnék kiemelni: nem voltam még olyan gyűlésen, a hol az előadók személye annyira elveszett volna s a hol az előadó helyébe olyan könnyű lett volna oda képzelni Jézus Krisztust — s másodszor: a hol a Szentlélek jelenléte annyira finommá, érzékennyé tette volna a lelkeket Isten dolgai iránt, mint itt. (Folyt.' köv.) Edinburgh. Ifj. Benkö István. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A viski (Mármaros-m.) ref. gyülekezet Mikó Imre hajdúnánási segédlelkészt; — a magyaralmási ref. gyülekezet Kelemen Béla ácsi segédlelkószt; — a búzás-besenyői ref. egyház Benke Andor nagyvátyi segédlelkészt; — a kaposszekcsöi ev. gyülekezet ifj. Beichert Gyula paksi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. Soós Lászlót, a szolnoki ref. egyház új lelkészét a mult vasárnap iktatták be. A beiktatáson a szomszédos egyházközségek lelkészi kara és a város egész intelligeucziája megjelent. A beiktató beszédet Haypál Benő budai ref. lelkész mondotta. Lelkészkinevezés. A daruvári ref. missziói anyaegyház lelkészévé dr. Antal Gábor dunántúli püspök Eöri Szabó Dezső kazsoki helyettes-lelkészt nevezte ki. A kisújszállási ref. emberbaráti szövetség ismertetése. Ezzel a czímmel írt tájékoztatást Nagy István kisújszállási ref. lelkész arról a nemes és szép munkáról, mely vezetése alatt néhány év óta Kisújszálláson folyik. Á szövetségnek, melynek már eddig is 244 tágja