Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-11 / 6. szám

Ötvenötödik évfolyam. 6-ik szam. Budapest, 1912. február II. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLA] LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., Kövér Lajos-u. 15/B., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. Dr. Tari Imre. Sebestyén Jenő. Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Jézus a XX. században: II. Jézus és a világ. V. J. — Vezérczikk: A görög katholikus lelkészek kongruája Dr. K. I. — Iskolaügy: Barkóezy távozása. Danóczy Antal. — Könyvismertetés: Ágoston Sándor : Vasárnap délután. Öry Lajos. — Belföld: ^Külföldi hangok a Presbiteri Szövetség magyarországi útjáról. V. Beszámoló a budapesti konferencztáról. Dr. Matheivs G. D.—Kolosváry Lajosné. Az, ország 1909. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. Homola István. — Misszióügy : Képek a liverpooli diákgyűlésről. Ifj. Benkö István. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Jézus a XX. században. II. Jézus és a világ. „Azután monda nekik : Bizony mondom nektek, hogy vannak némelyek az itt állók között, a kik nem ízlelnek addig halált, a míg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal." Márk 9t

l A világ hirtelen való átalakulásának várása csendül ki Jézusnak ezekből a szavaiból. Az Isten országának közeli eljöveteléről szól lelkesült elragadtatással és megragadó erővel. Isten aina dicsőséges uralmának csodás megvalósulásáról, midőn az Ember-fia eljő az ég felhőin angyalok seregével Atyja dicsőségében s az elpusztuló régi világ fölött csodás isteni erővel fölépül a boldog, szent új világ, az Isten országa. Ezt az istenországát még kortársai, az akkor élő nemzedék közül sokan meglátják. Ennek a nagy reménységnek a lázával hevíti Jézus világátalakulásra szomjúhozó hallgatóit. A Jézusra vonatkozó történeti kutatás világossá tette előttünk, hogy Jézus egy ilyen csodás isteni erővel hirtelen eljövő istenországának volt a hirdetője. Ezt a közeli jövőt várta és készítette elő. Nem lassú fejlődésű istenországát hirdetett, mely az igehirdetés ós erkölcsi munka által fejlődik ki. Nem tiszta szellemi országról, nem is túlvilági mennyországról, nem is politikai birodalomról beszélt. O olyan országot várt, a melyet maga az Isten valósít meg csodatevő hatalommal. Ennek a csodatevő hatalomnak megnyilvánulásai az ő csodatételei és ördögűzései. Erre a világvégre ós világátalakulásra szegezi tekintetét és épen azért nem törődik ennek a világnak gazdasági, társadalmi és politikai berendezésével, egész közművelődési életével. A személyes istengyermeki élettel föléje áll ennek a világnak és várja az eljövő isteni világot. Már most hogy kövessük ezt a világ végét és új világot váró Jézust mi, a XX. század gyermekei? Előttünk ez a világ új képet nyert Kopernikusz és az újkori természettudomány által. Az óriási világegyetem kicsiny részévé, egy nagy múltú élet parányi hazájává lett, a mely vastörvények szerint járja életútját. Előttünk :ij világításba állította ezt a világot a történettudomány. A világtörténet óriási távlatában felmutatta az emberi életnek, a közművelődésnek hétezeréves történetet, mai állapotára való fejlődését. És ennek a tenger áldozatba került, rengeteg múltú közművelődésnek ós emberi életnek székhelye ez a világ. Óriási értékű ez a világ nekünk múltjáért és mai javaiért. Ez az emberi életnek hatalmas alapja és mindent körülvevő levegője. Ránk nézve nem közönyös ennek a gazdasági életrendje, mert ez az óriási vágány, T^elyen az emberi élet halad. Ránk nézve nem jelentéktelen a társadalmi élet berendezése, mert ennek végtelenül összetett hálózatában szövődik az emberi élet. Ránk nézve nem mellékes az állami élet és annak a politikája, mert ez szabja meg, tartja fenn és alakítja a köz-ós magánélet formáit, jogait és kötelességeit, szabadságait és biztosítékait. Ránk nézve nem közönbös az egész emberi közművelődés : egészség, gazdaság, jog, törvény, munka, oktatás, irodalom, tudomány, művészet, erkölcs, faj, nemzet, emberiség, mert ez a testi és szellemi életünk egyetemes levegője. Mi nem várjuk ennek a világnak hirtelen végét, a mely tíz millió éves természeti, háromszázezer éves emberi, hétezeréves történeti-művelődési életet és ezerhatszáz millió embert hordoz magán. Mi nem várjuk ennek a világnak isteni csodamunka által való hirtelen átalakulását. Mi ezt a világot a természet és a történelem és az ezek felett országié gondviselő Isten által adott létJ