Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-10 / 45. szám

A templomból a szeretetházba vonult a közönség. A szép, új téli ruhájukba öltözött fiúk elénekelték a himnuszt és bemenve, a munkateremben Ráday gróf mondta el rövid megnyitóbeszédét, melyben megemlékezve a nagy alapítóról, Kerkápoly Károlyról, különös köszönetét nyilvánította az igazságügyminisztérium kiküldötteinek, elsősorban Kun Béla min. tanácsosnak, kinek bőkezű és hathatós támogatása eredményezte, hogy a szeretetház ilyen hamar kiépülhetett. Dr. Lázár Andor főtitkár ismertette az intézmény történetét. Rámutatott a tanulságokra, kiemelte a nevelés vezérelveit az önfegyelem s bizalom kifejtését és a gondos munkáltatást. A vendégek nevében Rickl Gyula, min. tanácsos, a patronage-egyletek orsz. szövetségének elnöke, köszönte meg a meghívást és legnagyobb elismerését fejezte ki a látottak és hallottak felett. E rövid ünnepség befejeződvén, érdeklődéssel nézte végig a társaság az új épület két nagy hálótermét, fürdő- és mosdóhelyiségeit, szép nagy munkatermét, iskoláját, a magánzárkákat s a teljesen elkülönített betegszobát. Azután a régi épület egyszerű hálótermeit, konyháját, munkatermét — s a mi szinte nem utolsó dolog — az istállókat, melynek lóállománya és szép tehenei a szakértők legteljesebb elismerését aratták. Jó hangulatban és ünneplő kedvben folyt le ezután a helybeli vendéglő szépen feldíszített helyiségeiben a társasebód. Az ebéd során Ráday Gedeon gróf éltette a királyt, ki a drága gyöngyhöz hasonlított nemzetet szívén hordja és kérte az Istent, hogy mindig ilyen szerető jó szívet adjon a magyar nemzetnek. Antal Gábor püspök megemlekezett a m. kir. kormányról, mely teljes mértékben felfogva á nemes ügy fontosságát, nem sajnál áldozatokat hozni a gyermekvédelem s a fiatalkorúak védelme érdekében, a minek fényes példája a dunaalmási szeretetház. Majd Ráday gróf indítványára Balogh Jenő dr. államtitkárt, mint a szeretetház és a patronage-munka leghatalmasabb pártfogóját, táviratilag üdvözölték. Elismerés illeti a szép ünnepség rendezésért Nagy Kornélt, a szeretetház igazgatóját, kit hathatósan támogatott Barcza Gyula eh. gondnok és Álmády Károly jegyző, továbbá Fáy István, a tatai járás főszolgabírája, ki szóval és tettel mindig szívesen áll az egyesület szolgálatára. Adja Isten, hogy a Kerkápoly-Bodor szeretetház az Orsz. Protestáns Patronage-Egyesület vezetése alatt beváltsa azokat a szép reményeket, a melyeket jövőjéhez eddigi, érdemes működése után joggal fűzhetünk. Dr. Lázár Andor. bronzból vert, igen sikerült plakettje öt korona árban megrendelhető a Kálvin-Szövetség titkári irodájában (IV. ker,, Molnárutcza 17. szám). Kálvin SZOCZIALIS ÜGYEK. Elégett és elhervadó százezrek. Elhunyt szeretteinkről való megemlékezés kegyeletes dolog, ha egy pár szál virágot teszünk azok sírjára s ha buzgó imával és bízó hittel állunk meg a néma hant felett bizonyára megnyugvást is szerzünk szomorkodó szivünknek. De ha látjuk halottak estéjén a részvétlen és közönyös szívvel, puszta megszokásból, divatból való pazarló és fényűző sírdiszítést, a síroknál érdektelenül ácsorgó cselédeket, meg a fekete díszruhás „pompes funébres" embereket, a díszes koszorúk halmazát, a látványos kivilágítást és a pompázó síremlékeket: lehetetlen, hogy el ne szomorodjunk az embeiek pogányságán. Jézusnak a zsidó nép előkelőihez, a feltámadást tagadó, epikureista sadduczeusokhoz intézett szavai önkénytelenül válnak alkalmazhatóvá, hogy hiszen az Isten nem a holtak, de az élők Istene! A gyertyák milliói hasztalanul égnek el, a mint hiába égtek el a pogányok és zsidók égő áldozatai, mert a szívben kell áldoznunk' és szívben kell emlékeznünk, ha vigasztalást és megnyugvást is akarunk keresni. Millió gyertyalángja sem segít annak az elhunytnak az üdvözülésben, a ki vétekben élt, viszont él az, a ki mellett ott állott, a mikor földi életének végén mindenki elhagyta, a Krisztus s a kit 0 átvitt a halálból az örök élet dicsőségébe. Mire szükséges hát a halottak estéjének fényűzése és pazarlása? Emlékezzünk Kálvinra, a ki nem engedett jelt sem tenni sírjára, úgy hogy ma sem tudja senki nyugvó helyét. Kálvin nem akarta, hogy sírja felett bálványozás és halottkultusz támadjon. Ez az egyszerűség meg is volt eddig a kálvinistáknál, de ma már a mi népünk is kezdi átvenni ezt a babonából eredt szokást is s kivilágít halottak estéjén azért is, nehogy szomszédjai megszólják. Eröss Lajos dr. volt tiszántúli püspök felelevenítette az egyszerű kálvinista temetés példáját saját temetésén. Ideje, hogy egyházunk vezetői megakadályozzák a halottkultusz eme túlzásait is és törekedjenek arra, hogy népünk e babonás szokásból kiragadtassék s arra, hogy az elhunytak sírján elégetett gyertyákra és túlzott koszorúkra pazarolt összeg az élő árvák, elhagyottak, szegények és betegek javára fordíttassék. A mikor évenkint 80,000 tüdővészes pusztul el hazánkban, van-e jussunk elhervadó és elégő százezreket kidobni halottkultuszra? A temetői parádékra dobunk ki annyit egy estén, a mennyivel letörölhetnénk a nyomorultak százainak könynyeit! És végül van-e szebb emlék, mint a szív igaz emlékezete vagy ha már külsőséges síremlékről beszélünk, van-e meghatóbb és igazabb síremlék, mint ama keresztyéné Edinburgban, kinek sírján egy kis köemlékre csak ennyi van íra: János V. 24. Könnyelmű elválások. Hihetetlen és elkeserítő adatokat tár elénk az egyéb részeiben fényes eredményeket feltűntető porosz statisztika. Nem kevesebb, mint 14,600 válás mondatott ki egy év alatt, a melynek legnagyobb része Berlinre esik. Túlnyomólag a nők fényűzése, pazarlása, hiúsága, unalma, a férj részéről való elhanyagolása s a nő megúnása az ok. íme egy gazdag, hatalmas főváros társadalmi képe: a nő saját értékénék önleszállítása s a férfi és nő erkölcsi világnézetének sülyedése. A mi helyzetünk azonban aligha fest másképen. Nálunk is rohamosan nő a könnyelmű elválások száma s a jobb sorsra étdemes gyermekek sínylik az apák és anyák szeretetlensegét s a VII. parancsolat megszegését.