Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-10 / 45. szám

keresztül, mely a szaktudományok gazdagságával nem marad a mostani mögött, a világi tudományok szélesebb felkarolásával pedig meg is előzi. Az ő nagy czéljukat egy perezre sem szabad szem elől tévesztenünk, sikerük titkát: praktikus módszerüket pedig jó lesz megszívlelnünk. Akadémiánk, sőt az egész hazai theológiai képzés új korszak előtt áll. A hosszú apály után a dagály jelei mutatkoznak. Külső állapotunk rendbehozása után a szellemi fejlesztés magasztos feladata vár a főtiszteletü Egyházkerületre. A kor igénye nagy [és minden pálya emeli a színvonalát. A hazai theológiai főiskolák közül pedig egyik a közel jövőben egyetemi rangra fog emel­kedni, mely körülmény bizonyára örvendetes versenyre hívja a többit is. Ehhez erőszaporítás, új erőforrások keresése lesz szükséges, ha másként nem lehet, az alapítók módja szerint. Kérjük a főtiszteletü Egyház­kerület további buzgó áldozatkészségét és kívánjuk Istentől, hogy ehhez adja meg neki a kellő anyagi eszközöket! A jólelkű adakozókra és alapítókra is appel­lálunk. Nem halt még talán egészen ki az az áldozat­készség, mely protestáns egyházi intézményeinknek a múltban egyetlen erőforrása volt ?! És itt legyen szabad befejezésül egy reménységem­nek külön is kifejezést adni, melyet épen aktuálissá tesz ő méltóságának, a pesti egyház főgondnokának imént elhangzott Ígérete. — A pesti protestáns főiskola esz­méje együtt született és nőtt a pesti ref. egyházzal és ennek részleges megvalósulása a theológiai akadémia képében nem egyházkerület, nem püspök, hanem egy pesti pap műve volt. Ez azt mutatja, hogy a pesti egy­ház, mihelyt életre kelt, szükségét érezte ennek és mihelyt tehette, buzgó támogatással vett részt létre­hozásában. A kapcsolat köztük a jelen évig fennállt, most azonban megszakadt. Ez pedig nem felel meg sem tradiczióinknak, sem érdekeinknek. Nekünk továbbra is szükségünk van egymásra. A budapesti egyház megnőtt számban és erőben, ez intézet pedig szegényen maradt, de ennek az egyháznak lelki építésében : az igehirdetés­ben, a vallástanításban, a belmisszióban mindig ott volt és ott van ma is. Ez az egyház a vidék népének felvándorlásából nőtt meg, melyet a városokba hajt a szomorú gazdasági helyzet. A nemesség kötelez, a nagyság is; a gazdagság is. Tartozik azokkal a vidéki gyülekezetekkel szemben, melyekkel vérségi kötelékben van, melyekből erősödik, hogy viszont nekik a maga javaiból sáfárkodjék. Lelki, testi javaiból. „Tartozunk mi, erősek, hogy az erőtlenek erőtlenségeit hordozzuk", így szól a nagy apostol. (Róm. 15-i.) — Ha ide folyton erők áradnak be, nem méltó-e, hogy innen is erők áradjanak ki! És ez nem is képzel­hető méltóbb módon, mint a lelkészek képzése és ennek révén a vidéki egyházi élet irányítása által. Azon remé­nyem kifejezésével végzem tehát beszédemet, hogy a nagyhivatású budapesti egyház a lelkészképzés ügyének támogatásában és fejlesztésében továbbra is hű munka­társa marad az egyházkerületnek! Helyzetünk és teendőink. III. Teendőink. Quid nunc? Mit tegyünk hát? Mi a kötelességünk, mi a hivatásunk? Kétségtelen, hogy reformálnunk kell a társadalmat, az evangéliumi ker. világnézet és Kálvin szellemében! De minő eszközökkel? Állítsuk fel — először is — mindenütt a vasárnapi iskolákat, a vasárnapi gyermekistentiszteleteket! Szervezzük a konfirmándus-, ifjúsági-, leány- és nő­egyleteket ! Alkossunk református vagy keresztyén olvasóegy­leteket, a honnan kártya és szerencsejáték ki legyen küszöbölve! Tartsunk gyakran felvilágosító, művelő és vallásos előadásokat, létesítsünk dalosköröket, zeneegyleteket, hogy fogékonnyá legyen mindenki a fenséges és szép iránt! Tartsunk mindenütt gyűléseket a vasárnapi munka­szünet teljessége s a korcsmák ünnepnapi bezárása ér­dekében ! Sürgessük feliratokban a kormányt ennek keresztülvitelére! Küzdjünk a kivándorlás, a leánykereskedelem, a vadházasságok, a könnyelmű elválások, az egyke, a mértékletlenség, a fényűzés és divat s a halottkultusz túlkapásai ellen ! Utasítsuk vissza a gyűlölködő, a pornografikus és keresztyénellenes sajtótermékeket s azokat a lapokat, a melyek czikkeikben, tárczáikban, napihíreikben és kis­hirdetéseikben titkon és lassan csepegtetik be a lelkekbe a paráznaság gondolatát s a melyek libertinus elveket hirdetnek I Küszöböljük ki házunkból, a ref. olvasókörökből az ilyen és a ker. hit alapjait megingató, vagy a ker. világnézettel ellentétes sajtótermékeket s hassunk oda, hogy ezek a polgári olvasókörökből is kirekesztessenek! Küzdjünk oly színdarabok előadása ellen, a melyek által a nem gondolkozó lelkek a léha és könnyelmű fel­fogás martalékaivá lehetnek ! Terjesszük a protestáns jellegű, a ker. szellemű vallásos iratokat és lapokat! Hívjuk fel a figyelmet, hogy minő irodalmi termékeket olvashatnak fiaink és leányaink! Legyen minden kálvinista házban vallásos lap 1 A gazdasági ismeretek bővítésére legyen minden községben gazdakör, a mely — kontaktusban állva a Gazdaszövetséggel — a földmíves nép érdekeit is­tápolja ! A gazdasági erősödésre lépjünk érintkezésbe azok­kal a faktorokkal (Orsz. Közp. Hitelszövetkezet, Föld­mívelésügyi minisztérium, Gazdaszövetség, a ruthén és székelyföldi kirendeltség), a melyek segítségével a helyi viszonyok szükségei szerint hitel-, fogyasztási-, gép­beszerző-, föld- és legelőbérlő-, tej-, pincze- és gabona­raktár-szövetkezeteket létesíthetünk ! Vezessük be falunkban a háziipart, a selyemtenyész­tést, gyümölcstermelést stb., hogy népünk más munkára

Next

/
Thumbnails
Contents