Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-13 / 41. szám

érhetjük el. Kájel Endre Kálvin példájára és saját tapasztalatára hivatkozva sürgeti a munkát. Szalay József azt mondja, hogy hite egyezik a Varghánééval. Krisztus által megváltott emberek saját hitbizonyosságukból kifolyólag kell, hogy dolgozzanak. A melyik lelkipásztor nem dolgozik, nem méltó a palástra. Neki, bár ő az atyja nálunk a mozgalomnak, nem sikerült a Szövetség útján való munka. Az a fő, hogy a belmissziói munka terén dolgozzunk. BenJcö Viktor az evangéliumnak saját lelki átalakulásánál való hatásáról szólt. Takaró Géza arra utal, hogy ez a munka külföldön a lelkész jobb keze, nálunk pedig fegyveres kéz ellene. Gondolkozzunk rajta, vájjon miért? Barsi Sándor a budapesti munkák körül tett tapasztalatai alapján sürgeti a munkát, különben a kuruzslók megelőznek minket. Csikesz Sándor szerint a név adiaforon. A hitvallások által való megkötés ellen szól. Az imaórákat, a térdelést és a hozsánnaéneklést kifogásolja. Vargha Gyuláné a nevet fontosnak tartja. A többi név is bánt. A krisztusi életről való bizonyosságot hangsúlyozza, A lelkész úgy oldja meg a kérdést, hogy álljon élére a munkának. A biblia magyarázásához keresztyén s kálvini elvek szerint — úgymond —mindenkinek van joga, Ekszkluzivitásuk csak a belépésre való kényszerítés kerülése. Az élő-keresztyén-szövetségi munka szabadságának és erejének lelkes védelmével végezte zárószavát. Baltazár elnök az „élő" nevet alázatosságával összeegyeztethetetlennek tartja. A lelkes apológiáért köszönetet mond. A nevet nem fogadjuk el, csak a keresztyén életre vezető munkát. Ezzel az elnöki zárószóval végződött esti hét óra után a kurzus első szakasza. Ez volt a tanfolyam lélekmozgató bevezetése, a belmissziói munkára indulás lendületes nyitánya. (Vége köv.) V. J. KÜLFÖLD. Németország. Ifjak otthona. Berlin városában már nemsokára állani fog az a hatalmas épület, melyet a keresztyén fiatal emberek számára rendeznek be barátságos otthonul. Ilyen intézmény még nem volt a birodalmi fővárosban. Az egész a városi belmisszió műve. Az otthon élén Le Seur lelkész fog állani. Különösen a magánosan álló fiatalok lelnek majd olcsó áron tartózkodási helyet. Van az épületben tornaterem, könyvtár, nagy előadási terem, hol felolvasásokat és ünnepélyeket tartanak, társalgó, hatalmas ebédlő. A palota teteje lapos és kertté van átalakítva, a hol, különösen a nyári napokon, igen kellemes tartózkodni. A kilátás gyönyörű. Gőz- és kádfürdők állanak a lakók rendelkezésére. A pinczehelyiségben tekepálya. Az épületet nemsokára átadják rendeltetésének. A német baptisták. A német baptista egyházközségek szövetsége Berlinben tartotta ezidei konferencziáját. A baptista szabadegyházhoz jelenleg 209 egyházközség tartozik 43 ezer felnőtt taggal. Hamburg városában a baptisták szemináriumot tartanak fenn, a hol négy évi tanfolyam alatt papjaikat kiképzik. Gieselbusch berlini prédikátor „Elő egyházközségek" czímen tartott előadást. A mai németországi vallási forrongásból ő azt látja, hogy az emberek nagyon is óhajtják az intenzív vallásos életet. A hivatalos egyház keretén belül kisebb egyházakat; helyesebben egyházközségeket kell teremteni, melyekben az evangéliumi élet igazán erős legyen. „Ecclesiolae in ecclesia" — ez a jelszava Gieselbusch-n&k. Össze kell gyűjteni ugyanis azokat, a kik egész komolyan keresztyéni életet akarnak élni. A németországi egyház csak akkor fog békességre jutni, hogy ha azt az államtól elválasztják. Az államnak nem szabad egyes eg\ házakat vagy csak egy egyházat különösen pártfogolni a többiek rovására. A baptizmus az ősi egyház mintájára szabadon él, szabadon fejlődik, külön egyházat nem alkot, hanem csak élő egyházközségeket. Ez a régi, kipróbált mód, mely mostanában már kezd egyszersmind modernné válni. Ez menti meg Németországot is az evangéliumi élet számára. Frá n czia o rsság. Belmisszió. Franczia országban a protestáns belmiszszió erősen dolgozik. Egyik ága a belmissziónak faluról falura jár és automobilon hordja sátorát, mely alatt az evangéliumot hirdeti. A nép szereti az újfajta igehir"detőket hallgatni, a kik az egész nyári idény alatt szakadatlanul dolgoznak. Lángoló beszédük és főképen evangéliumi életük mődja nagy vonzóerővel hatnak. A községekben vallásos egyesületeket alapítanak, hogy a megnyert híveket összetartsák. Az úgynevezett népmissziónak Párisban 13 gyülekezeti terme van már és a vidéken mintegy 30. Vannak hithirdetők, a kik hajókon járják be az országot a folyók és csatornák vizein. Két hajójuk van: a Le bon Messager és a La Bonne Nouvelle. Az evangelizátorok szeretik különösen a vásárokat felhasználni az ige hirdetésére. Tavaly az egész országban körülbelül 9000 összejövetelt rendeztek, melyeken átlag 80—80 személy volt jelen. Meglátogatják az igehirdetők az egyes családokat is és ugyancsak az elmúlt évben 20 ezer családban tettek látogatást. Eladtak 6000 példány szentírást és mintegy 200 ezer traktátust. Dr. T. I. IRODALOM, Helyreigazítás. A mult számban a Kálvin-Szövetség közgyűléséről való tudósításba Gonda Béla min. tanácsos neve elé a „nyűg." jelző tévedésből csúszott be. Szerkesztöváltozás. Bartha Pált, a Nemzeti Iskola volt szerkesztőjét, a nyári tanítógyűléseken a kolozsvári Tanítók Háza gondnokának választották még s e miatt megvált a Nemzeti Iskola szerkesztésétől. A szerkesztés-