Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

szent népéről" is, mely előtte ép oly kedves. Arról a gyönyörűséges igáról, melyet ( i az egyházkerület vállaira tett, de a melynek viselését megkönnyítette azáltal, hogy oly kitűnő vezérférfiakat adott mellé munkatársakul. Arról az egyházmegyéről, melynek 50 év előtt itt talált papjait mind elsiratta, mellyel örömben és bánatban összeforrt. Arról a nagy és nemes vármegyéről, melyben míg olyan családok sarjai vezérkednek, mint a Rádayak és Tele­kiek, addig nem félti a közügyeket. Arról a tiszteletről, melyet más vallásfelekezetek meggyőződése és hagyo­mánya iránt érez, épen azért, mert ő is ragaszkodik a magáéhoz. Arról az áldásos tanítói hivatásról, melynek egykor Ő is munkása volt. Arról a népről, mely közt ő is kunná, arról a községről, melyben kunszentmiklósivá lett szívvel-lélekkel, úgy hogy, bár többször hívták más­hová, a Bak-ér partját elhagyni nem tudta soha. Köny­nyezve bólintottak rá a jelenlevő öregek. Megértettük őket, meg Püspök urunkat is. Itt a pásztor megértette nyájának s a nyáj pásztorának szavát. Es harmónia lett kint ós bent. És a pásztor, kinek érzékeny lelkében az evangélium békéje a régi bölcsek derűs harmóniájával egyesült, nem kivánt e körön kivül menni, hol esetleg díszharmóniával "találkozhatnék. Legyen továbbra is de­rűs és békés ez az ő szép életpályája, ez a „munkás, vidám öregség", melyet gyönyörűséggel és meghatott­sággal nézünk és kérünk számára Istentől! Lelkészbeiktatás. A Tcőröskisjenői ref. egyház] f. hó 7-én iktatta be hivatalába új lelkipásztorát, Horváth Sándort. Az iktató-tisztet mint esperesi megbízott Doma Gyula pusztaújlaki lelkész végezte. Egyházmegyei gondnokbeiktatás. A belsősomogyi ref. egyházmegye július 24-én tartott közgyűlésén iktatta be hivatalába Kovács-Sebestyén Gyula kaposmérői föld­birtokost, egyházmegyei gondnokot, a kit a lemondott Szabó Kálmán helyébe választottak meg. A beiktatási ünnepélyen részt vett Kacskovics Lajos somogymegyei alispán is, valamint a zágrábi, fiumei és eszéki reformá­tusok képviselői. Az új gondnok bejelentette, hogy a nap emlékére ezer koronás alapítványt tesz a csurgói főgimnázium javára, melynek kamatait két református pap vagy tanító jó előmenetelű gyermekei kapják meg. A beiktatás után közgyűlés volt, melynek végeztével az egyes bizottságok a megüresedett helyekre ejtették meg a választást. Majd bankett rekesztette be a lélek­emelő ünnepséget s ott sok és szép felköszöntő hangzott el. Lelkészválasztás. A kisgejőczi (Ungmegye) ref. gyülekezet meghívás útján Nagy Sándor ungvári segéd­lelkészt választotta lelkészévé. Egyházmegyei gondnokválasztás. Az érmelléki ref. egyházmegyei gondnoki hivatalra leadott szavazatok alap­ján szótöbbséggel dr. Babós János egyházmegyei világi tanácsbirói választották meg, a ki különben székelyhídi ügyvéd. Az újonnan megválasztott egyházmegyei gondnok mindig meleg érdeklődést tanúsított az egyházi közügyek iránt s ennek további tanúsítására a gondnoki állásban még tágabb mező kínálkozik. Egyházmegyei tisztviselők választása. A Vécsey Tamás elhunytával megüresült külsősomogyi egyház­megyei gondnoki állásra, mint lapunkat értesítik, nagy szótöbbséggel dr. Kiss Ernő, tolnavármegyei tiszti fő­ügyész, s az egyházmegyének jeles és buzgó tanácsbírája választatott meg, kit az augusztus 29-én tartandó egy­házmegyei közgyűlésen fognak hivatalába beiktatni. Világi tanácsbirákul választattak : dr. Vizsolyi Ákos volt tanács -biró és dr. Kálmán Jenő, az egyházmegye ügyésze és aljegyzője. Az egyházmegye közönsége kipróbált erőket tisztelt meg bizalmával. Egyházmegyei közgyűlés. A barsi ref. egyházmegye július 4. és 5-én tartotta évi rendes 'közgyűlését a bíró­sági gyűléssel kapcsolatosan Léván, az egyházmegye kiváló vezetősége: Patay Károly esperes és Kovács-Sebestény Endre gondnok elnöklete mellett. Az egyházak lelkészei, tanítói, valamint képviselői is majdnem teljes számban megjelentek. Az elnöki megnyitó beszéd után Czeglédy Sándor tanácsbiró napirend előtt szót kért és felemlítette Tóth Istvánnak, a barsmegyei tanítóegyesület elnökének azon megnyitó beszédét, melyet nevezett a június hó 12-én tartott tanítóegyesületi közgyűlésen mondott. Ebben a beszédben Tóth István a papságot támadta, az istenségről pedig kicsinylőleg nyilatkozott. A tanácsbiró felhívta az egyházmegyei elnökséget, váj­jon van e tudomása a dologról és ha van, tett-e erre vonatkozólag valami intézkedést. Az esperes szavai után többen hozzászólottak a dologhoz és erős vita keletkezett. Szabó Zsigmond bajkai lelkész fegyelmit kért Tóth István ellen, Végh István tanító-képviselő pedig arra kérte a közgyűlést, hogy ne ítéljen Tóth felett, azt majd a Tanító-egyesület érdemlegesen meg fogja cselekedni. A hosszas szóharcznak az lett az ered­ménye, hogy napirendre tértek a dolog felett, mit azon­ban Bihary Kálmán főjegyző megfellebbezett. Sorra került azután az esperesi jelentés, melyet a közgyűlés elfoga­dott. A missziói bizottság azzal a javaslattal járult az egyházmegyei közgyűlés elé, hogy Zsarnócza központtal új missziói egyház szerveztessék a körös-körül lakó hí­vek lelki gondozása czéljából. A javaslatot a közgyűlés magáévá tette. Több apró ügy elintézése után Czeglédy Sándor tanácsbiró azt indítványozta, hogy az egyház­megye írjon fel a kerületre, az pedig a konventre az egyházi összes törvények és szabályrendeletek, az isko­lákra vonatkozó törvények és szabályrendeletek, valamint az anyakönyvekre vonatkozó törvények és rendeletek együttes kiadása tárgyában. Az indítványt a közgyűlés elfogadta. Másnap a bírósági ügyek kerültek tárgyalás alá. — A szilágy-szolnoki ref. egyházmegye július 17-én Zilahon, a vármegyeház dísztermében az esperesi, gond­noki és lelkészi főjegyzői állások kivételével megüresedett összes többi egyházmegyei tisztviselői állásoknak újabb 5 évre történő betöltése czéljából igen látogatott, rend­kívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tagjai K. Nagy Elek esperes és Kaizler György dr. gondnok elnöklete alatt mintegy kilenczvenen voltak jelen. Az elnöki meg­nyitó után megejtették a választásokat. A választások megejtése után még csak egyetlenegy tárggyal foglalko­zott a közgyűlés. Kimondta, hogy feliratot intéz a kerü­leti főhatóság útján az egyetemes konventhez az iránt, hogy az egyházi I. t.-cz. 114. §-ában megállapított mini­mális fizetés biztosítása érdekében a kormány tervbe vett javaslatának az őszre kilátásba helyezett beterjesztése előtt még hathatósan járjon el, hogy az 1848. évi XX. t.-cz. alapján oly régen várt gondoskodás kötelezettségét az államkormány végre teljesítse s erre nézve már oly sok­szor tett igéretét váltsa valóra. — A marosi ref. egyház­magye július 3-án tartotta meg közgyűlését Marosvásár­helyt, a ref. kollégium dísztermében, Ravasz János esperes elnökletével. A gyűlés megnyitása és a tagok számba­vétele után az esperes bejelentette, hogy az egyházmegye marosvásárhelyi házastelkének 28 ezer koronáért való eladása már befejezett ténnyé vált. Kapcsolatban ezzel azt is bejelentette, hogy a helybeli ref. kollégium elöl­járósága a legnagyobb készséggel ajánlotta fel az új díszes kollégiumi épület egyik termét állandó tanács­teremnek és levéltárnak való használatra, dísztermét pedig közgyűlések tartására. Névszerinti szavazással meg-

Next

/
Thumbnails
Contents