Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-21 / 29. szám

történelem nagy eseményeinek ünneplésében. Mikor Genf városa, egész Svájcz, mikor Francziaország és az egész müveit világ ünnepli a nagy bölcsészt, akkor a genfi protestáns egyház se maradhat mozdulatlanul. Az Újtestamentum és Rousseau. A genfi ikonográfiái kiállításon látható volt az az újtestamentumi biblia is, melyet valamikor Rousseau forgatott kezében. A könyv fekete bőrbe van kötve és belül a czímlapon látható a filozófus névaláírása. Az Újtestamentum franczia fordítása ez és pedig katholikus kiadás. Két imprimatur van rajta, az egyik egy püspöké, a másik a franczia királyé. A könyv elején több, katholikusok számára írt imádságolvasható. Ezt a példányt Rousseau L'Ile de St-Pierreben hagyta és így került azután a berni kórház egyik lelkészének a kezébe és azóta a kórház birtokában van. Gróf Tisza István felolvasásáról. A genfi Le Signal de Genéve czímű társadalmi lap június 22-diki és 29-diki számában a tárczarovatban egész terjedelmében leközölte gróf Tisza Istvánnak Budapesten 1909-ben tartott: A protestáns hit és a tudományos haladás czímű felolvasását. Nevezett újság a „Krónika"-rovatban a következő sorokkal hívta fel az olvasó közönség figyelmét: Mai és következő lapszámunk tárczarovatában közreadunk egy felolvasást, mely 1909-ben Budapesten tartódott és melynek franczia fordítását megszereztük. Ez a felolvasás két szempontból érdekel bennünket. Először azért, mert a felolvasó gróf Tisza István volt, Magyarország egykori miniszterelnöke, a ki néhány héttel ezelőtt, rendkívüli nehéz körülmények közt a képviselőház elnökségére vállalkozott. Azoknak a fontos parlamenti eseményeknek közepette, a melyek legutóbb Budapesten történtek, feltűnik Tisza házelnök nagy energiája. Érdekes a felolvasás másodszor azért, mert megláthatjuk belőle azt, hogy miként gondolkozik ez az államférfiú a vallási kérdésekről, a ki az ő protestáns egyházának hű fia és a ki az ő egyházának folytonos fejlődését meleg szívvel óhajtja. Sőt még azért is figyelmet érdemel ez a felolvasás, mert annak megszerkesztésében gróf Tiszát a mi nemzeti protestáns egyházunk alkotmánya sok tekintetben inspirálta, a miről az olvasó is meggyőződhetik. Belgium. Egy vallásalapító halála. Jemeppeben a minap 66 éves korában meghalt egy csodadoktor és próféta, a ki magát „Antal, a gyógyító"-nak" nevezte és egy vallásfelekezetnek volt az alapítója, a melyet ő „antoinizmus"nak nevezett s a melyről nemrégiben már megemlékeztünk. Fiatalabb éveiben Oroszországban járt és nagy vagyont szerzett. A 90-es években azután Belgiumban telepedett le és nyilván Tolsztoj tanainak hatása alatt maga köré gyűjtött egy kis kolóniát, a melynek új tant hirdetett. Híveinek száma az utóbbi időben százezerre emelkedett. Dr. T. I. IRODALOM. Szerkesztőségi értesítés. Lapunk mai számának szerkesztéseért Veress Jenő . főmunkatársunk felelős. A következő számra vonatkozó dolgok szintén hozzá (II., Fő-utcza 4.) intézendők. Robertson Frigyes Vilmos: Egyházi beszédei. Fordította Gzeglédy Sándor nagysallói ref. lelkész, theol. magántanár. Pápa. Kiadja Kis Tivadar könyvkereskedő, 1912. (IX -(-352 1.) n. 8°. — Ára fűzve 6 K, vászonkötésben 750 K. Izsák Aladár (somogyjádi ref. lelkész): Békesség néktek! (Értekezések.) Budapest, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 1912 (139 1.) k. 8°. Ára fűzve 3 K; bérmentes ajánlott küldéssel 3'45 K. Gerely József: A katechezis az apostolok idejében. Előadás, melyet a magyar vallástanítók II. kurzusán 1910 július hó 3-án tartott a szerző. Különlenyomat a „Katholikus Nevelésiből. Budapest, 1911. (24 1.) 8°. Ágost. Hitv. Evang. Keresztyén Vallásoktatás a középfokú iskolákban. A magyarországi ágost. hitv. evangélikus keresztyén egyház 1911. évi egyetemes közgyűlésének megbízásából közzéteszi: az ág. hitv. evang. egyetemes tanügyi bizottság. Sopron, 1912. Röttig Gusztáv és fia könyvnyomdája (XXI -f-142 1.) n. 8°. Drunimond Henrik: A templom nélküli város. Fordította Forgács Gyula. Kiadja a Londoni Vallásos Traktátus-Társulat (Religions Tract Society). Budapest, V., Hold-u. 3. Nyomatott Hornyánszky Viktor könyvnyomdájában. (58 1.) k. 8°. Ára 1'20 K. Koller István: Darwin élete, tana és hatása. Különös tekintettel a modern világnézettel kapcsolatos bölcsészeti és társadalmi kérdésekre. — Nietzsche bölcselete. Két értekezés. Budapest, 1911. Stark Ferencz bizománya, I., Krisztina-tér 7. (45 1.) 8°. Ára 1 K. Erdős Károly: Az anglikán egyház ismertetése főbb vonásokban. Különlenyomat a „Lelkészegyesület" 1912. évfolyamából. Hoflfmann és Kronovitz könyvnyomdája, Debreczen, 1912 (83 1.) 8°. Ára : ?. Lénárd Ede Nótás kedve. Költemények. Szabadsajtó, Szatmár, 1912. (111 1.) 8°. Ára 2 K.'Tiszta jövedelme a „Kálvineum" javára. — A felsorolt munkákat ismertetni fogjuk. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A budapest-óbudai ref. egyházközség f. hó 14-én tartott presbiteri gyűlésén eddigi hitoktató-segédlelkészét, Tari Imre dr.-t egyhangúlag állandó vallástanító-lelkészül hívta meg. Lapunk főmunkatársát, ki Külföld rovatunkat már harmadik éve nagy odaadással és sikerrel vezeti, mi is örömmel köszöntjük biztos révbe jutása alkalmából. — Az öriszentpéteri ref. gyülekezet Szönyi Sándor terezovác-suhopoljei missziói lelkészt. — a csamahói (felsőzempléni e.-m.) ref. egyházközség Berecz Antal telkibányai segédlelkészt, — a felsőőri evang. egyházközség GeiszlingerViá harkai lelkészt, — a késmárki evang. egyház Hajcs János gyomai lelkészt választotta lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. Az óczfalvi ref. egyház június 30 án iktatta hivatalába új lelkészét, Kiss Ferenczet. A beiktatást esperesi megbízásból Bíró Sándor székelyudvarhelyi gimnáziumi vallástanár végezte. Egyházközségi felügyelöiktatás. A késmárki ev. egyházközség a mult hónapban iktatta hivatalába új felügyelőjét, Karátsony Zsigmondot. Az új felügyelő ennek