Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-30 / 26. szám

hogy reggeli könyörgéseinket mennyire emelné, mennyi­vel áldásosabbá tenné egy-egy kisebb bibliai résznek felolvasása és utánna egy az igékhez alkalmazott utó­fohász, melyet, a mint Isten tudni adta nekünk, szabadon^ vagy pár sorban papírra vetve előbb, minden nagyobb megerőltetés nélkül elmondhatnánk. A mi munkáink eszközei, a mi hadakozásunk fegyverei: lelkiek, — nem szabad egytől sem, a mely így kínálkozik, „vonogatni magunk". És van nekünk egy másik kiaknázatlan kincses­bányánk — anyaszentegyházunk története. Igen jól írta erről egyik buzgó atyánkfia: „Drága kincs a biblia, de Isten azóta is munkálkodik, mióta a biblia utolsó betűjét megírták. Sok történeti előadás régi és jelen küzdelmek­ről hiterősítőbb lenne, mint sok virágos és villámos prédikáczió!" Ma gyermekeink csak épen hogy belekóstolnak a történeti ismeretekbe. Átsurrannak az óriási birodalom felett, hogy mielőbb elfeledjék annak legkiemelkedőbb pontjait is. Nem volna-e feltétlen szükséges, hogy ismét­lőseinkkel hetenkint vagy kéthetenkint egy-egy órában mi magunk vegyük át épen ezt az anyagot? A három év alatt kissé szélesebb mederben haladhatnánk — bizo­nyára érdekkel követnének tanítványaink és nem lenne sikertelen velük való foglalkozásunk. És felnőtteink — ha próbát teszünk, látni fogjuk — szinte szomjúhoznak e vizek után. A vallásos összejövete­lek — esték — rendezésétől nem szabad többé idegen­kednünk. Hatalmas és gyönyörű forrásmunkák állanak rendelkezésünkre ma már, melyekből előadásaink anya­gát bőséggel meríthetjük, csak munkára kész, kitartó buzgóság kell és gazdag áldással felhasználhatjuk azo­kat. Nem lehet, hogy tanítótestvéreink idegenkedjenek attól, hogy segítségünkre legyenek. Egy-egy szép ének, melyet előadnak vagy előadatnak, egy-egy remek költe­mény, melyet felolvasnak vagy elszavalnak, — milyen mély hatást tesznek a lelkekre! És ott vannak értelme­sebb és ügyesebb gyermekeink. Nekik is sok hasznukat vehetjük és rendkívül jó, ha őket is bevonjuk e mun­káinkba. A téli időszak, mikor a testi munkának dandárja megszűnik, önként kínálkozik, mint a lelki aratásnak alkalmatos ideje. A vallásos estélyek vagy összejövetelek rendezésé­nél pedig igen áldásosnak tartanám, ha egymás segítsé­gére jönnénk. A csereprédikálás külföldi eszméjét már többször vetették fel nálunk is. Ennek igazán ezer ok szól ellene. De alig hiszem, hogy kivihetetlen akadálya volna annak, hogy ilyen vallásos összejövetelek tartásá­ban, a mik egy-egy téli hétköznap délutánján is igen alkalmasan összehozhatok, egymást támogassuk. Közeli papok és tanítók meglátogatnák egymást és a látogatás folytán is végeznék azt a szent munkát, a mely nekünk olyan gyönyörűséges. Nemcsak akkor, mikor bizonyos belépődíjak és adakozásra való felhívások szoros tar­tozékai ennek a közreműködésnek. Egyébként is, mert egyszer már arra is gondot kellene fordítanunk, hadd lássa népünk, hogy nem felejtettük el mesterünknek azt az utasítását sem: „ingyen vettétek, ingyen adjátok!" * * A belmisszió az igaz hitből származó krisztusi sze­retet építő, megtartó, gyógyító munkája nem új dolog mi köztünk. Magyar protestáns egyházunk történetéből tudós feleink többször rámutattak már épen arra, hogy „sehol a belmisszió jobban nem virágzott, mint ép nálunk, a míg a presbitérium a maga hivatásának élt". A régi útak bemohosodtak, járhatlanná váltak talán; annál sürgősebb, hogy új útakat nyissunk. Mert egy bizonyos, az, hogy: „Pihenni nincs idő !" . . . Iváncsa. Ifj. Varga Sándor. Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal havi közle­ményei szerint mult évi október havában Magyarországon összesen 13,910 házasság köttetett. Ebből vegyesházas­ság 2042 (%-ban 14*72). Tiszta ev. házasság 591, ref. 1079. A gyermekek vallására összesen 611 megegyezés létesült, melyekből 260 esetben az apa, 350 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. A róni. kath. egyház javára 314, gör.-kath. 27, ref. 192, ág. h. ev. 55, gör.-kel. 21, az izr. hitfelekezet javára 2. Horvát-Szlavonországokban október havában 1449 házasság köttetett. Ebből vegyesházasság 52 (%-ban 3"59) Tiszta ág. h. ev. házasság 36, ref. 4. A gyermekek vallására összesen 22 megegyezés létesült, melyekből 10 esetben az apa, 12 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. A róm. kath. egyház javára 20, gör.-kel. 2. Az ág. h. ev. egyház vesztesége szemben a r. kath. egyházzal Magyarországon, a 325 vegyesházasságnál léte­sült 128 megegyezésnél (levonva a nyereség-veszteséget) 42. Horvát-Szlavonországokba a 10 vegyesházasságnál létesült 5 megegyezésnél vesztesége 5. Más hitfelekeze­tekkel szemben Magyarországon, a 138 vegyesházasságnál létesült 24 megegyezésnél, ugyanannyi a nyeresége, mint vesztesége, vagyis nyereség-vesztesége 0. Horvát-Szlavon­országokban 4 ilyen vegyesházasságnál megegyezés nem történt. A Magyar-birodalomban a róm. kath. és más hitfelekezetekkel szemben összes vesztesége október havá­ban 24. A református egyház vesztesége a róm. kath. egy­házzal szemben Magyarországon a 794 vegyesházasság­nál létesült 343 megegyezésnél (levonva a nyereség-vesz­teséget) 33. Horvát-Szlavonországokban a 9 vegyes­házasságnál létesült 7 megegyezésnél vesztesége 7. Más hitfelekezetekkel szemben Magyarországon a 246 vegyes­házasságnál létesült 57 megegyezésnél nyeresége 17. Horvát-Szlavonországokban a 3 ilyen vegyesházasságnál megegyezés nem létesült. A magyarbirodalomban a róm. kath. és más hitfelekezetekkel szemben összes vesztesége október havában 23.

Next

/
Thumbnails
Contents