Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-23 / 25. szám

mirális, az Isten ügyének nagy harczosa, a Nassau— Orange-ház őse, mély hódolatom jeléül teszem le e babért szobrod lábához." A jelenvolt közönség kitörő lelkesedéssel fogadta a hódolat eme megindító jelenetét. A város kiváló vendégét a városházán ünnepelte. Mivel vasárnap volt, arra kérte a királynő a vendéglátókat, hogy az ünnepély — tekintettel a vasárnapra — minél egyszerűbb és zajtalanabb legyen. A katonai díszszemlét is e miatt hétfőre halasztották. A párisi klerikális lapok elítélték Vilma királynő eljárását, mert Coligny szobrát megkoszorúzta. Coligny-t ugyanis a klerikálisok hazaárulónak mondják. Az egyik lap azt írta, hogy ez az egész a franczia protestánsok műve volt, mely szenvedélyes visszaemlékezésből fakadt a mult időkre. A párisi lakosság túlnyomó része azonban örömmel vette a királynő hódolatát, mellyel nemcsak a szobrot, de egész Francziaországot megtisztelte. A királynő az Elysée-ben mondott ünnepi pohárköszöntőjében kiemelte, hogy nagyon büszke arra, hogy ereiben franczia vér is kering. Intoleránczia. Nancy városában a róm. katholikus' patronázs védelme és védnöksége alatt róm. katholikus ifjúsági gyűlés volt. A katonai hatóság megtiltotta a katonáknak, hogy ezen a gyűlésen megjelenjenek. Az ntczán, mikor áthaladt az ifjúság tömött sorokban, egy gyalogezredbeli káplár egyik ismerősének kézszorításra nyujtá kezét, a ki. mint gimnazista növendék szintén a menetben haladt. A káplárt feljelentették e miatt felettes hatóságának és 30 napra elzárták. A sajtó élesen támadta a katonai hatóságot e szigorú büntetésért és le is szállították a büntetését 15 napi áristomra. A nancy-i püspök Turinaz, átiratot intézett a katonai hadtestparancsnoksághoz, melyben kijelentette, hogy a katholikus patronázs-egyesület nem foglalkozik politikával és a vezető lelkészek felette állanak a politikai pártoknak. Bretagne evangelizácziója. Egyik protestáns missziói társaság tervbe vette a mult esztendőben, hogy Bretagneban megkezdi működését. A vállalat élére Bertrand Emil lelkész állott és szép eredményeket ért el rövid idő alatt. Sajnos, a lelkész nagybeteg lett és már attól lehetett tartani, hogy az evangelizáczió megakad. Most a baptisták vették kezükbe az ügyet, a kik Francziaország északi részein már eddig is nagy munkásságot fejtettek ki. Oroszország. Református egyházközségek. Egész Oroszországban — a lengyel területek kivételével — összesen kilencz református egyházközség van, a pétervári konzisztoriális kerületben hat, a moszkvai, liviandi és kurlandi kerületben egy-egy. Az egyházközségek ügyeit a kormány rendelete szerint a lutheránus főkonzisztórium intézte, mely konzisztóriumba a református egyházak is elkiildötték képviselőiket. Eddig még sohase szenvedett a református egyház rövidséget a lutheránusok részéről, de mégis jobban szerették volna a hivek, ha maguk intézik el egyházi ügyeiket. Ebben az ügyben az egyházak az országgyűléshez fordultak, hogy ezentúl maguk intézkedhessenek az egyház beléletében. A duma erre külön bizottságot küldött ki az ügy tanulmányozására. Hogy mi lesz a döntés, még persze nem tudni. Lutheránus diaspora. A moszkvai kormányzóság területén levő lutheránus diasporában egy lelkész végzi a teendőket. Községről községre jár. Ha nincs templom, vagy imaház, akkor privát házban tartja az istentiszteletet. 1905 előtt nem volt szabad privát házban gyülekezni a híveknek, de ebben az évben a belügyminisztérium megengedte, tekintettel arra, hogy a lutheránusok e nélkül nem élhetnének egyházi életet. Ugyanazt a lelkész most legújabban az a meglepetés érte, hogy a moszkvai kormányzóság feje betiltotta neki a privát házban tartandó istentiszteletet, mintha csak tudomása se volna az 1905-iki miniszteri rendeletről. A lutheránus főegyházhatóság nyomban lépéseket tett, hogy sérelmeik orvosoltassanak. Ázsia. A japán kormány és a vallás. A párisi evangélikus missziói lap legutóbbi füzetében jelenti, hogy a japán kormány a keresztyén vallásra vonatkozólag egészen új intézkedéseket tett, melyek megengedik, hogy az evangélikus missziók sokkal sikeresebben működjenek. A belügyminiszter a három fő vallásfelekezet vezető férfiait értekezletre hívta össze Tokio-ban. A buddhistákat 15 kiküldött, a sintoistákat 13, a keresztyéneket 6 képviselte. Sok hivatalos személy vett részt ezen a gyűlésen és valamennyi miniszter. A konferenczia több határozatot hozott egyhangú döntéssel. A határozatok hozatalára a keresztyén kiküldöttek nagy befolyással voltak. Elhatározta a kormány, hogy minden erejét az ország vallásos nevelésére fordítja. Felhívta a kormány a három felekezetet, hogy támogassa ezen feladata teljesítésében. Az a szándéka továbbá a kormánynak, hogy a vallásos nevelés mindenütt szem előtt tartsa a lakosság nemzeti érzésének az ápolását is. A kormány megígérte, hogy a felekezeteket nemes, népnevelő munkájában legnagyobb szeretettel támogatja. A gyűlés berekesztése előtt Tokonami belügyminiszteri államtitkár meleg szavakkal fejezte ki háláját a három felekezet kiküldöttei előtt és kérte az egész kormány nevében a vallások támogatását. A keresztyén misszionáriusok nagy lelkesedéssel beszélnek a kormány jóindulatáról és bíznak benne, hogy működésük ezentúl még eredményesebb lesz. A konferenczia arról tett tanúságot, hogy a keresztyén vallás is a bevett felekezetek közé fog ezentúl tartozni. Dr. T. I. IRODALOM. Kozma Andor Gyulai Pálról. Kozma Andor évek hosszú során át Gyulai Pál legbensőbb, legközelebbi környezetéhez tartozott. Ezért fokozott értékkel bírnak az ő följegyzései Gyulairól. Ezeket adta ki most Radó Antal népszerű vállalata, a „Magyar Könyvtár" legújabb sorozatában. Két külön, de együtt egységbe kapcsolódó