Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-02 / 22. szám

Nehéz küzdelem ez, mely titokban elkeseredetten folyik. A hosszas folyamatot táplálják titkos erecskék: a szülők zúgolódása, a társadalom lármás elégedetlensége, az avatatlanok léha bírálata, a nagyobbaknak kísértő emlékezésektől támadó biztatásai. Egyig sötétben bujkáló, szemben mosolygó felek, melyek rövidlátásukban nem átallják hitvány czéljaikért folytatott küzdelmeikben ár­tatlan gyermeki lelkekkel lárvázni és fedni gyávaságu­kat. A javítást meg sem próbálván, segítő szolgálataikat kereken megtagadva, az építést gátolni, a nappal mun­káját a sötétben lerombolni, vagy lehetetlenné tenni akarják. Az erők csak addig veszedelmesek, mig a jó ér­dekében lekötve nem kényszerülnek az emberiségnek szolgálni. Ha azt a sok kártékony energiát, mely ma az iskola ellen tör, az iskola érdekében felhasználni tudjuk, bizonyos, hogy nagy lépéssel megy előre az iskola mun­kája. Megkezdeni azt a munkát, melyeknek előbb-utóbb valósulnia kell, hogy megszüntesse az ellentéteket az iskola és társadalom közt. Az iskola nem különálló valami, melynek egyedi érdekei, saját czéljai vannak. Az iskola a társadalom előkészítője, a mindenkori tár­sadalom lelkének tükre. A tegnap és a ma érzelmeinek, gondolatainak, törekvéseinek átadása a kis embereknek, hogy a holnapot azon úton munkálhassák, fejleszthessék. Mint a hogy birtokunkat átadjuk utódainknak felszere­léseivel, terheivel, megkezdett munkáival, művelési ágai­val ós módjaival, hogy valami biztos kiinduló pontja legyen. Ez lehet minden továbbfejlődésnek alapja és feltétele. Nem lehet elmaradozni, nem lehet előre ro­hanni. A ki velem nincs, ellenem van, mondja az Id­vezítő. Eddig is történtek lépések ez irányban, s azt hiszem, nem tévedek, ha ilyenirányú gondolkodásra vezetem vissza azokat az intézményeket, melyek a közönség és iskola közeledését akarták biztosítani. Gondoljunk az iskolaszék, igazgatótanács, szülei értekezlet, nyilvános vizsgálatok s talán még egy-két másra. Azonban egy részük egészen elhajlott eredeti czélzatától s jóformán a bürokratikus tanító-ellenőrzés és a fejlődési menetben a kerékkötés nem igen díszes szerepkörére zsugorodott össze; vagy a személyi motívumok kiélezésével közönséges hatalmi kérdéssé sűlyedt és a huzalkodásban merült ki egész tevékenysége; vagy ki sem fejlődött külső-belső okokból, mint pld. a szülei értekezlet nem tud túlnőni csecsemő korán. Pedig kár érette s legalább ott, hol az iskola népessége helybeli, a kölcsönös bizalmatlanság megszün­tetése kívánatos és sok jóval kecsegtet. A hol pedig messzi vidékekről gyűl össze a diákság, ott a lakás­adókkal való értekezés volna fontos a gyerekek érdeké­ben, de hogy ez mily képtelen idea, arról mindenki beszélhet, a ki a tanulólakások látogatása alkalmával megkísértette velük a beszélgetést a fiúk érdekében. Az okosan szerető szülő nem riad vissza, sőt épen gyer­meke jövője érdekében igen sokszor egészen nyílt, őszinte rajzot ad, mert meggyőződósévé lett a közeledés­ből, hogy nem kíváncsiság, nem is megrovás, csúffátétel, hanem egy élet, egy erkölcsi valóság miatt történik mindez. A lakásadó ritkán emelkedik ily magaslatra, s ha őszinte, valami boszusságot kell a háttérben keres­nünk, míg máskor gondosan ápolgatja, takargatja kicsi­nyes üzleti érdekeit. Ezt felismerie a protestántizmus. mindjárt felléptekor s internátusokkal biztosította magát. Hogy a tanügy csak napjainkban vette át s népszerűsí­tette ez intézményt, azon sem csodálkozni, sem boszan­kodni nincs okunk, hanem örülni annak, hogy egy­általában elismerték, hogy Názáretből is jöhet valami jó. (Folyt, köv.) Elekes Imre. BELFÖLD. A belmissziói munka eredményei Budapesten. E rövid kis czikk keretében nem akarunk most áttekintést adni a budapesti ref. egyház egész életéről. Hanem csak azokról a legújabb eredményekről, melyek a tetteklen nyilatkozó keresztyén szeretet beszélő bizony­ságai. Ebből láthatja mindenki, hogy mire képes egy oly egyház, a mely nem elégszik meg a vasárnapi pré­dikácziókkal, a hivatalos és előírt adminisztratív teendők végzésével, hanem a modern kornak megfelelő modern eszközökkel felfegyverkezve, a pozitív alkotások terére lép s a kebelében fennálló egyesületek segítségével a keresztyénség hatalmas szellemi erejét társadalmi és gazdasági téren is érvényesíteni törekszik. Ama szocziális intézmények közül, melyeknek meg­valósítása, a budapesti ref. egyház kebelében tervbe vé­tetett, nagy jelentőségű volt már a Ref. lanonezotthon megnyitása is az elmúlt év folyamán. Ennek betetőzése és mintegy folytatása lett a Református munkásotthon, a melynek megalapítása a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület érdeme. Ez a végtelen nagy jelentőségű szo­cziális intézmény f. é. május 5-én nyílt meg s előrelát­hatólag gazdag virágzásnak indul. Ugyanezt jósolhatjuk a Ref. főiskolai internátusnak is, mely az új ref. theológiával kapcsolatban szintén az ősszel nyílik meg Budapesten a dunamelléki ref. egyház­kerület jóvoltából. Hasonló fontosságú végül az a nagyszerű terv is, melynek megvalósítása a Lorántffy Zsuzsanna-Egyesület áldozatkészsége által máris biztosítva van. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület ugyanis, mely már eddig is több keresztyén szocziális intézményt létesített és tart fenn, a folyó évi szeptember hó 1-én megnyitja a maga keresztyén Otthonát, melyet főleg magánosan élő leányok számára alapít. Korunkban ugyanis mindig több és több pálya nyílik meg a nők előtt. Ez az oka annak, hogy a vidékről csak úgy özönlik a sok fiatal leány a fővárosba, hol egyetem és más magasabb iskolák vannak. így aztán mindenfelé

Next

/
Thumbnails
Contents