Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-05 / 18. szám

közepe előtt. A megerősítésre szánt hártyadaraboknak egyike Dániel I. 17. és 18. verse kézirati följegyzését mutatja. V. S. • BELFÖLD. A konvent döntése a gyönki gimnázium áthelyezési ügyében. Az egyetemes konvent, az egyet, tanügyi bizottság javaslatára a következőleg határozott a gyönki gimnázium áthelyezése ügyében: Tárgyaltatott a dunamelléki egyházkerületi közgyűlésnek 1911. évi október 24-én, 139. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozata alapján a gyönki algimnázium Dunaföldvárra leendő áthelyezésének ügye. Az algimnázium fenntartó testülete hosszantartó, igen részletes és gondos előtanulmányozás és helyszíni szemlék után, a teljesen pártatlan és elfogulatlan fenntartó testületi elnök, Szilassy Aladár elnöklete alatt 1911. évi márczius 16-án tartott ülésében magáévá tette a gyönki algimnázium tanári testületének három emlékiratban kifejtett álláspontját s 6., 7. és 8. jegyzőkönyvi számok alatt kelt határozataival kimondotta, hogy a gyönki ref. algimnázium Dunaföldvárra áthelyeztessék. Az egyházkerületi közgyűlés egész terjedelmében elfogadta az egyházkerületi tanügyi bizottság középiskolai szakosztályának 1Ó11. évi október 23-án kelt előterjesztését s eszerint annak indokolása alapján kimondotta, hogy a fenntartó testület május 16-án hozott határozatát nem pártolja, hanem az egyetemes konventhez azt a felterjesztést teszi, hogy az algimnázium Gyönkön továbbra is meghagyassék. Minthogy a határozatok mellett indokolások nincsenek, úgy tekinthető, hogy a fenntartó testület a tanári testület emlékirataiban foglalt indokolás, az egyházkerületi közgyűlés pedig a tanügyi bizottság középiskolai szakosztályának indokolása alapján határozott. Ámde a két indokolás adatai között eltérések vannak s nincs véglegesen tisztázva minden olyan kérdés, mely döntő befolyással lehet az ügyben való végleges határozathozatalnál. 1. A szakosztály nem tesz említést javaslatában arról, hogy Dunaföldvár a 300,000 korona egyszersmindenkori hozzájáruláson kivlil 1911. évi április 19-én tartott képviselőtestületi közgyűlésében „a magas tanügyi kormány által kijelölt feltételeknek és kívánalmaknak" teljesen megfelelő telket ajánlott fel az áthelyezendő gimnázium czéljaira, akár a nagyközség meglevő telkei közül, akár, ha ezek megfelelők nem volnának, „ebben az esetben Dunaföldvár község már ezúttal kötelezi magát, hogy a hozzá intézett felhívásra a kívánalmaknak mindenben megfelelő telket azonnal beszerzi ós a gimnáziumot fenntartó testületnek rendelkezésére fogja bocsátani". 2. Ha a gyönki algimnáziumnak vannak olyan alaítványai, minthogy vannak is, a melyeket elvesztene az átköltözködő algimnázium, de mindazok az alapítványok megmaradnának az egyházkerület többi gimnáziumai javára, tehát az áthelyezés esetében az egyházkerület s az egyház egyeteme tisztán megnyeri a maga köznevelési czéljaira a Dunaföldvár 300 ezer koronás alapítványát és a gimnázium czéljaira felajánlott telket. De ezenkívül áthelyezés esetében erőgyarapodás volna még egyházunkra nézve az a beruházási államsegély, melyre biztosan számítani lehet Dunaföldváron, a hol megvolnának az új gimnáziumépítés lehetőségének a feltételei, továbbá a fenntartási államsegélynek az a gyarapodása, melyre bizton számíthat a fejlődésre képes gimnázium. 3. A gyönki algimnázium jelenlegi telke alig vehető számításba, akár 30 ezer, akár 60 ezer koronával, mert a mélyen fekvő, sötét, nedves és szűk épület teljesen alkalmatlan az iskola czéljaira, s ebben az épületben nem hogy az iskola fejlődésére lehetne számítani, hanem a visszafejlődés tagadhatatlan tünetei részben éppen a telek egészségtelen és alkalmatlan voltára vezethetők vissza ; a telek pedig kedvezőtlen fekvésénél és kicsinységénél fogva teljesen alkalmatlan új gimnáziumi épület emelésére. Semmi bizonyíték nincs a beterjesztett iratok között szakosztálynak — a közgyűlés előtt bizonyára nyomatékos — amaz állítására, hogy Gyönk az intézet mai telkéhez még más telket is ajánlott volna fel, s a kettő együtt 1000 négyszögöl terjedelmű volna. Ha azonban ez valóra válnék is, mégis, a szakosztály elismerése szerint sem volna czélszerű az intézet elhelyezésére. 4. Figyelmen kivül maradt a szakosztály előterjesztésében, hogy a gyönki algimnázium helyzete hovatovább teljesen tarthatatlan, tanulóinak száma csekély, az anyag sem megfelelő a statisztikai adatok szerint, s ezután nem fejlődésre, hanem visszafejlődésre van kilátás, mert hogy a dombóvári új gimnázium elvonja jelenlegi tanulóinak is egy részét, kétségtelen. Ha tehát az egyházkerület a gimnáziumnak Gyönkön való megtartását kívánja, s ha az egyetemes konvent nem dönt az áthelyezés mellett, feltétlenül hosszú időre számító tervet kell megállapítni, mely szerint a lehetőségek számbavételével a gyönki gimnázium megfelelő helyiségekbe s telekre helyeztessék s megnyerje azokat a feltételeket, melyek a mai eredménytelennek és czéltalannak látszó működése helyébe életet öntsenek s a jövőre fejlődést biztosítsanak. Osztályonként átlag 6—7 református vallású s a vallásfelekezettől eltekintve, osztályonkint átlag 15—20 tanulóért, akiket részint csak rábeszéléssel lehet az intézet kötelékeiben megtartani, kár nagy anyagi áldozattal fenntartani az intézetet. Hogy Dunaföldváron kedvezőbbé válnék önmagától is a helyzet, az teszi valószínűvé, hogy a magas tandíjjal fenntartott polgári iskola osztályai inkább túlnépesek, mint néptelenek. 5. Figyelemre méltatható az a körülmény, hogy a mai költségvetés feleslegét tekintve, ha a normális költségvetésnek nincs is feleslege, a Dunaföldvárra áthelyezés esetében meg van az a lehetőség, hogy a fenntartás1 államsegély megfelelő felemelésével már az új épület