Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-21 / 16. szám

1. Békés .... 2. Budapest . . . 3. Csurgó .... 4. Debreczen. . . 5. Gyönk .... 6. Hajdúböszörmény 7. Hajdúnánás . . 8. Hódmezővásárhely 9. Karczag . . . 10. Kecskemét . . 11. Kiskunhalas . . 12. Kisújszállás . . 13. Kolozsvár . . . 14. Kunszentmiklós . 15. Máramarossziget 16. Marosvásárhely . 17. Mezőtúr . . . 18. Miskolcz . . . 19. Nagyenyed . . 20. Nagykőrös . . 21. Pápa .... 22. Rimaszombat. . 23. Sárospatak . . 24. Sepsiszentgyörgy 25. Szászváros . . 26. Szatmárnémeti . Rendes tanárok száma 13 21 13 20 Külföldi vagy hazai tanulmánvútra 400 K 1 tanár részére Minden 5. évben 1000 K (de pap is kaphatja) 6 14 13 14 16 15 13 16 13 6 13 12 16 15 18 14 18 8 (ref.) 17 17 16 14 17 14 Esetről esetre intézkedik a fentartó testület 500 K 1 tanár részére 400 K 400 K 2 évenkint, 1 tanárnak Folyamatban a Hegediisalap, 20,000 K kamata 450 K 1 tanárnak Esetről esetre a folyamodó kap 100 -300 K-t 200 K 1 tanárnak 500 K 1 tanárnak 400 K 1 tanárnak Ref. tanáregyesület köz- Orsz. tanáregyesület közgyűlésére gyűlésére 20 K fejenkint Útiköltség és 8 K napidíj, 200 K-ig Útiköltség és napidíj, 200 K-ig A jelentkezők száma és az út hossza szerint 100— 400 K a jelenvoltak közt egyenlően 2 tanár 50—50 K 400 K a jelentkezők közt 200 K a megjelent tanárok közt 500 K a jelentkezők közt 100 K 2—4 tanár közt Utazási díj minden tanárnak 400 K a jelentkezők közt 100 K 2 tanár részére — 2 tanár költsége Minden megjelenő tanár költsége A résztvevő tanárok vas— úti költsége 1—3 tanár vasúti költ— sége és napidíj 300 K 5 tanárnak — Minden tanár a távolság szerint 15—25 K-át kap 2 tanár költsége — Jelentkezők költsége — 150 K 3 tanár részére — 120^K a jelentkezők közt — egyenlően A jelentkező tanárok úti— költsége és napidíja Vasúti költség, s ha jut, napidíj Más helyre A prot. irod. társulat gyűlésére útiköltség mindenkinek 27. Székelyudvarhely . 28. Zilah .... mégis megtörténik az, hogy míg pl. a karczagi szerződés megállapít tanulmányutazás czímén 400 K-t s csak az összeg teljes folyósításától függ életbelépése; vagy pl. Csurgó az évi költségvetésébe állít be ugyancsak tanulmányutazásra 400 K-t, addig többi iskolánk sem a szerződésben, sem költségvetésében nem vett fel e czélra külön fix összeget, hanem csak hivatalos utazások, kiküldetések stb. czímen vett fel kisebb-nagyobb számú K-t. Mintha nagyon is éreznék annak a kéznek a hiánya, melybe az ilyen kérdések végső fokon összefutnak. A szerződések azt mutatják, hogy melyik iskolának mily befolyású egyének intézik sorát s a nagyobb tekintély több előnyt tud lekötni iskolája javára. Azt hiszem, ha egy iskolánál nem kifogásolta a miniszter a tanulmányút tétel beállítását szerződésbe, vagy költségvetésbe, a többi is egész bátran megteheti. És kívánatos, hogy meg is tegye. A szerződések is állandóan pótlás alatt vannak, ilyenkor lehetne kiegészíteni. Az iskolai vagyon is-mindig csak 4% hajtó tőke gyanánt szerepel a normálköltségvetésekben, míg a valóságban 6% is gyümölcsözik. A különbségekből is lehetne és kellene e czélra gondolni. A direkt módszer elkerülhetetlenné teszi a külföld látogatását; de bármilyen szakú az a tanár, a tapasztalás, érintkezés, valamelyik nagy nemzet nyelvének s ez által szakirodalmának felújítása, frissítése, megismerése ott termi meg gyümölcseit, a hol legkívánatosabb: a jövendő nemzedék szellemi és lelki világában. Semmiféle más pályán levő egyének tanulmányútja nem lehet annyira produktív befektetés, * mint az élő lelkeket nevelő tanítóé. Ennek eleven érzete már is munkálkodik s meggyőződésem, hogy rövidesen még hathatósabban fogja a tanárok érdekeinek czíme alatt a nemzet és egyház érdekeit istápolni. Sárospatak. " Elekes Imre.'