Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-10 / 10. szám

gatók közül e népnek kiválasztot véneivel köz igazgatást esmérnek, ő kegyelnie pedig csupán püspöki hatalommal való Igazgatást akarna felállítani és így ha maga törvényes Püspökjével megbékéllenék is, mégis azon értelem kovászával 0 kegyelmét a zsinatba bébocsátani nem lehetne. 12-szer. Tétetett ollyau kérdés is, ha vallyon nem lehetne-é Sinai Uramat a Debreczeni kollégium részérül mint oda való Professort bébocsátani, minthogy edjik Püspökség azt végezte, hogy a maga kebelében fekvő Pataki Collégium részérül egy Professor itten jelenjen meg, a minthogy Tiszt. Öri Fülöp Gábor Uram a Pataki collégium részérül itten is vagyon. De erre feleletül adatott .* 13-szor. Hogy ez nemcsak azért nem lehet, mivel ő kegyelnie, a mint már fellyebb illetve vagyon, a Királyi Felség eleibe feladott csalárd Írásáért zsinati követnek nem választható személy, hanem azért is, mert tanítói vagy is Professori hivatalátúl is fel vagyon függesztve és így mint most azon hivatalt nem viselő ember, jelen itt nem lehet, egyébb aránt is : 14-szer. Magának a Püspöki széknek tetszésétől függ, akar-e Professor követet a zsinatra küldeni, vagy nem, s valamint az edjiknek szabadságában volt, hogy a maga kebelébül egy Professort hozzon, úgy a másiknak, ha a nem teszett, szabadságában volt elmulatni, annyival is inkább, hogy 15-ször. A Professori hivatal nem ád senkinek just a zsinatba való ülésre ; kiilömben a következnék, hogy minden Oskolából ide kellene a Professorokat hozni, és így a Professorok a más egyházi rendet kiszorítanák. Ezeket és több ehhez hasonló okokat mind az Egyházi, mind a Külső rendben lévő személyek hosszasan előhordván, végre közönséges akarattal végeztetelt: Hogy Sinai Miklós Urain mentő okai az ő kegyelmének küldettetése helyes voltának megmutatására elégségesek nem lévén, ő " kegyelme tovább is a Zsinati ülésekben bé ne bocsáttassék, és ezen végezés a Jegyző könyv, vagy is Protocolum e dolgot néző Részeinek valamelyik zsinati jegyző nevének aláírásával erősítendő kiírása által ő kegyelmének tudtára adassék". Eddig van a jegyzőkönyvnek e tárgyra vonatkozó része. Láthatjuk ebből, hogy ha voltak is jelen a zsinaton olyanok, a kik Sinai nézeteit helyeselték, — a mint mindenesetre voltak -— a zsinat túlnyomó többségének hangulata annyira Sinai-ellenes volt, hogy az illetők nem csak hogy az egyház kormányzására vonatkozó elveinek helyes voltát nem kísérlették megvitatni, de személyének is nagyon gyengén mertek védelmére kelni, s ezzel Sinai sorsa meg volt pecsételve. Benkó Imre. IRODALOM. A Debreczeni Lelkészi Tár 9-dik kötete, S. Szabó József szerkesztésében, megjelent. A kötet, a melynek ára 10 korona, Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatalában, Debreczenben kapható. Ismertetésére visszatérünk. Az egyházi szónoklat gesztuselmélete. Ez alatt a czím alatt írt és adott ki egy 60 oldalas kötetecskét Sölymosi Elek, a Népszínház nyugalomba vonult színművésze. A munka, az előszó és a bevezetés után, a szavalás és a szónoklás viszonyát, a régi módi beszédet és gesztust, az új gesztuselméletet, a kar használatát és a testformákat fejtegeti; majd tanácsokat ad az elméletet alkalmazó szinész-korrepetitornak; továbbá kérdésekbe és feleletekbe foglalja az új gesztuselméletet. Végül a függelékben az új gesztuselmélet gyakorlati alkalmazására vonatkozó bírálatokat közli. A művecskét haszonnal forgathatja minden lelkész, s figyelmes átolvasásával jó tanulságokat vonhat el belőle a beszéd és a taglejtés és testtartás szükséges harmóniáját illetőleg. Kívánatos volna azonban, ha a szerző egy másik kötetében, lehetőleg ábrákkal illusztrálva, gyakorlati alkalmazását is felmutatná helyes elméletének, miután a gyakorló lelkészeknek már nem igen van módjuk arra, hogy akár Solymosi mester, akár más korrepetitor gyakorló iskoláját végig tanulják. Solymosi új gesztuselméletének helyes voltát bizonyítja az, hogy 1909-ben Debreczenben egy gyakorlati kurzuson is alkalmazta azt és pedig a legmeglepőbb sikerrel. A munkát jóindulattal ajánljuk a theológusok és lelkészek figyelmébe. Kapható szerzőnél (Budapest, VIII., Magdolna-u. 10/b.) és Kókai Lajosnál. Ára 2 korona. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A nagyszőllösi ref. egyház meghívás útján Biki Ferencz máramaros-ugocsai esperest választotta meg lelkipásztorává. — A bánki (Nógrád-m.) evang. egyházközség elhunyt lelkésze, Zatkalik Mihály utódjául egyhangúlag annak fiát, Zatkalik Károlyt választotta meg, kit Frenyó Gyula főesperes már hivatalába be is iktatott. — A hodrusbányai (Hont-m.) evang. egyházközség Csicsmanecz Iván nagylaki segédlelkészt választotta lelkipásztorául. Az új lelkész beiktatása február hónapban már meg is történt. — A nagylibercsi (Nógrád-in.) evang. missziói lelkészi állásra dr. Baltik Frigyes püspök ( sémák Oszkár nógrádi esperesi segédlelkészt nevezte ki. Egyházmegyei választások. A külső-somogyi ref. egyházmegyében Vasváry Sándor nagycsepelyi lelkészt tanácsbíróvá választották. — A horvát-szlavon evang, egyházmegyében az előljárósági választások eredménye a következő: főesperessé Abaffy Miklóst, felügyelővé Weiss Mihályt, alesperessé Gretzmacher Jánost és alfelügyelővé Dollinay Simont választották meg. Állami ösztöndíjjal külföldre menő lelkész. Dr. Varga Zsigmond kolozsvári helyetteslelkész, theológiai magántanár 2000 korona állami ösztöndíjat nyert s a tanév második felére Berlinbe megy a keleti nyelvek további tanulmányozására. Varga a theológia és az egyetem végzése után három évig volt külföldön, Németországban, Hollandiában, Angliában, Francziaországban és Svájczban. Legtöbb idejét Berlinben töltötte a keleti nyelveknek és a biblia összehasonlító vallástörténeti kutatásának a tanulmányozásával. „Az őskeresztyénség pró-