Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

bízást kértem a nyugati osztálytól, valamint saját moderátorunktól. . . . Mind a prágai, mind a budapesti konferenczia czéljául tűzte ki, hogy mind Csehország, mind Magyarország ref. egyházainak külső és belső helyzetét megismerjék, másrészt pedig, hogy beszámoljanak az angol egyházak tapasztalatairól, eljárásáról és felfogásáról, hogy ekként segítségére legyenek a kontinensen élő hitsorsosaiknak. A megállapított terv szerint az előadások felváltva tartattak: Prágában csehül és angolul, Budapesten pedig magyarul és angolul. Azok a férfiak, a kik hosszabb vagy rövidebb ideig Nagybritanniában tanultak, kölcsönösen lefordították az előadások szövegét, hogy a gyűléseken résztvevők megérthessék azokat. . . . Sohasem fogadtak látogatókat nagyobb vendégszeretettel, mint a milyennel a magyar testvérek fogadták a küldötteket. A 11 nap tartamára, a mig az utazás tartott, a magyar kormány külön vasúti-kocsit bocsátott rendelkezésünkre. A prágai és budapesti gyűlések közötti időtt ... a magyar testvéregyház öt theológiájának meglátogatása töltötte be. Miután ezek elég távol vannak egymástól, a küldöttek majdnem az egész országot beutazták. Eszmecsere folyt a látogatók és több szakmabeli vezető közt és a szövetség tagjainak alkalmuk nyilt a tanuló ifjúsággal is érintkezésbe lépni. Ezek az intézmények egészségesek és erőteljesek, jóberendezésűek és képzett tanerőkkel vannak ellátva. S a mi különösen felkeltette a küldöttek figyelmét és érdeklődését az, hogy a fiatalság között sokan vannak, a kik a lelkészi pályára vállalkoznak. Bizonyos, hogy a magyar egyház mitsem tanulhat nyugati testvéreitől abban a tekintetben, hogy magasabb műveltséget és tudást nyújtson ifjainak és leányainak. Emlékezetes utazásunk közben az egyházi intézeteken kívül meglátogattuk a Tátra hegyvidéket, a Kárpátok legmagasabb csúcsait, a mely ma a vagyonos magyar osztály kellemes üdülő helye és azon kívül Komáromot, Antal G. püspök otthonát, majd Szatmárt, Észak-Magyarország egyik városát, a melynek erős kálvinista egyházát egyik előadónk, Kováts dr. vezeti, mint lelkész. Itt folyt le a delegátusok leglelkesebb fogadtatása, mert az indóháznál a városnak csaknem egész közönsége fogadott bennünket a polgármesterrel élükön. Nagy-Britannia nagyon kedvelt Ausztriában is, Magyarországon azonban úgy tekintik, mint a szabad állam mintaképét és miután a szabadság szeretete a kálvinista egyház tagjainak egyik legerősebb tulajdona, a brit egyház képviselői mindenütt szívesen látottak. Az első látogatást esemény számba vették, a mit fogadó estélyekkel ós lakomákkal kell megünnepelni. Különösen szívesen fogadták a Skót Egyesült Szabad Egyház tagjait, miután a presbiteri családnak ez az ága részesült abban a szerencsében, hogy a többinél többet tehetett a kontinens egyházainak szolgálatában. A budapesti zsidó misszió, a mely az 1839-i skót egyház „tudakozódó missziója" alapján létesült . . . Magyarországon a szellemi átalakulás elismert középpontja. Ez volt az oka annak, hogy a skót egyház elküldte moderátorát, dr. Wells-et, exmoderátorát, dr. Joung-ot, kiváló tagjait, Simpson jogtanácsosát és Paulin Dávidot hót más képviselővel együtt. ... A presbiteri skót egyház egyéb osztályai is küldtek képviselőt. Írország presbiteri egyházát hét lelkész képviselte, közöttük a moderátor, dr. Mc. Millan és az egyik exmoderátor, dr. Murphy .. . Az angol presbiteri egyházat két tag képviselte. Tiszteletreméltó főtitkára, dr. Mathews nagyobb ismeretségnek örvendezett a meglátogatott egyházakban, mint a többi tagok . . . Wales kálvinista methodista egyházának egy delegátusa mellett a svájczi egyház két tagja is résztvett a gyűléseken. Nagybritánniából és Írországból nyolcz hölgy csatlakozott a küldöttséghez, kik a budapesti hölgyekkel együtt megtárgyalták a nők missziói munkáját. A magyar egyháznak mind számbeli, mind működési ereje szinte kijelentésszerűleg hatott a szövetség tagjaira. 2000-nél több egyháza van. Közvetlenül a szövetség konferencziája előtt folyt le a ref. lelkészek egyesületének közgyűlése, melyre a szövetség tagjai is hivatalosak voltak. Otthonosan éreztük ott magunkat, mert a tárgyalás komolysága és elevensége nagyon hasonlított a mi közgyűléseink hangulatához. Mind a cseh, mind a magyar egyház hitvallása a helvét hitvallás és a nép oktatására a heidelbergi kátét használják. Az egyház öt kerületre oszlik. Habár a szuperyitendensek püspöki minőségben felügyeletet gyakorolnak a kerületek felett és a gyűléseken elnökölnek, hivataloskodásukban hiányzik a r. kath. püspökök uralkodó jellege. Komoly meggyőződés jellemzi Magyarország protestantizmusát. Csehország és Magyarország egyházai szükségszerüleg harczos egyházak voltak. Sok támadást szenvedtek a jezsuiták és a mozlim vallás részéről. Ez magyarázza meg a nemzet vallási felfogásának határozottságát és melegségét. A rituálizmusnak semmi jele, ennélfogva istentiszteletüket a legnagyobb egyszerűség jellemzi. Templomaikban nincsenek sem festett ablakok, sem szobrok. Ülve énekelnek, mint a presbiteriánusok Angliában s hajdan atyáink és nemcsak az imát hallgatják meg állva, hanem az Isten szavát is a legnagyobb tisztelet jeléül. Egyházi zenéjük nagyon hatásos. A mélabús hangok emlékeztetnek a skótországi felvidék népdalaira és kifejezik mintegy azt a sok küzdelmet, a melyen át a nemzet jelen állapotáig eljutott. Ford. Kolosváry Lajosné. A nagygerezsdi pótegyesség. Megemlékeztünk már arról a szándékról, hogy a nagygerezsdi egyesség egy pót-egyességgel egészíttessék ki, a vitás ügyek birói elintézésére. Említettük azt is, hogy az evang. egyháznak e czélból kiküldött bizottsága nem járult hozzá a dr. Sztehlo Kornél egyetemes ügyész által készített pót-egyesség tervezethez, hanem visszaadta azt átdolgozás végett. A tervezetet Sztehlo át is dolgozta és az új tervezetet a kiküldött bizottság legközelebb elfogadta s elhatározta annak az egyetemes gyűlés elé való felterjesztését. Az új tervezetet, az Evang. Örállóból átvéve, itt közöljük s megvitatására felhívjuk olvasóinkat. A nagygerezsdi pótegyesség, mely egyrészt a magyarhoni református egyház egyetemes konventje és másrészt a magyarhoni ág. hitv. evang. egyházak között a két testvéregyházat közösen