Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-09 / 15. szám

majd „ erkölcsiség"-gel azonosítja, majd pedig a róluk szóló tudománynak mondja. Mint ethikus a kapitalista társadalom erkölcsi tudatának nemcsak befolyásolását, hanem átalakítását is czélozza, s így túlment az ethikus feladatán s egyéni meggyőződésével átlépte a tudományos tárgyilagosság körét. A szabad ipartestületek értékelésénél politikai pártállása erősen szocziáldemokrata ízű. Meggyőző a műben a mammonizmus ellen irányuló keresztyén ideálista küzdelme. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. A Gyermek, a Magyar Gyermektanulmányi Társaság közlönye, legutóbb a következő tartalommal jelent meg: Máday István dr. főhadnagy folytatja és befejezi közleményét, a melyet arról írt, hogy a gyermekek milyen véleménnyel vannak a háborúról. •— Czikkíró két követelést állít fel tanulmánya végén : 1. Az iskolák katonás szervezettel bírjanak. 2. Az iskolák a városokon kívül legyenek. így gondolja elérni a czélt, hogy az iskola ne olyan intézet legyen, a mely csak ismeretet terjeszt, hanem olyan, a mely férfiakat nevel. — Büchler Hugó: Az ifjúsági könyvtár hatása és némely kivánalmai-ró\ ír. Újra felvetve találjuk azt az eszmét, hogy a történeti műveket és a magyar klasszikusokat át kellene dolgozni gyermekolvasmányokká. Olvasmányaink közt kevés olyan van, a mely az ipar, a kereskedelem, a művészet, a közjotékonyság, az irodalom stb.. szóval a béke műveinek a nagyjaival foglalkoznék. — Gyulai Aladár: Az iskolai segélykönyvek. Nemrégen a „Népművelés" cz. lapban vetette fel valaki azt az eszmét, hogy a sok kézen megforduló könyveket fertőtleníteni kellene ; ez a czikk szintén ebben a dologban foglal állást. — Pékár Károly dr: A Clarkegyetemmel kapcsolatos gyermekintézetet ismerteti. Nekünk, magyaroknak is meg van a külön gyermekintézetünk. Ez a Gyermektanídmányi Múzeum, a mely most van szervezés alatt, a Társadalmi Múzeum keretében. A mi gyermekintézetünk eredeti magyar gondolat és a külföldi intézmények fölött áll már abban is, hogy a nagyközönség számára is lehetővé fogja tenni a gyermekről gyűjtött adatok megismerését. Gyermekirodalom, Lapszemle és a gyermektanulmányi mozgalmak ismertetése fejezi be a kötetet. A Jó pajtás. Az új negyedévvel melegen ajánljuk a gyermekes szülők figyelmébe a Sebők Zsigmond és Benedek Elek által kitűnően szerkesztett képes ifjúsági lapot, A Jó pajtást. A hetenkint szép illusztrácziókkal s bő és szép tartalommal megjelenő lap előfizetése egész évre 10, fél évre 5, negyedévre 2'50 korona. Az előfizetési díjak a Franklin Társulat kiadóhivatalába (Budapest, IV., Egyetem-u. 4) küldendők. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. Károli Gáspár ősi gyülekezete a gönczi ref. gyülekezet Farkas Elek kassai s. lelkészt választotta meg lelkipásztorául. Lelkészbeiktatás. A somogyhatvani ref. gyülekezet új lelkészét Szabó Béla volt szatmárnémetii segédlelkészt f. é. márcz. 19-ón igtatta be hivatalába Kiss Tamás somogyviszlói lélkész mint esperesi megbízott. A dunántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése, mint értesülünk, május 3—4. napjain lesz Kaposváron. Vallásos estély Ungváron. Márczius 26-án rendezték az ungvári protestánsok az utolsó vallásos estélyiiket, immár a negyediket ezen a télen. A nagysikerű estélyen Pálóczi Horváth Zoltán dr. a „Kálvin-szövetség" titkára tartott értékes felolvasást „ A nő szocziális hivatása" czímen. Az estély szép sikere csak újabb biztatás a lelkes folytatásra. Vajha összes vidéki városainkban szerveznék a jövő télre az ilyen estélyek rendezését. A sok „modern" író és művész által rendezett „kulturest"-ek és kabarék ellensúlyozásáúl, melyek eddig egyedüli szellemi táplálékai voltak a vidéki intelligentiának, nagy szükség lenne a komoly vallásos témák és eszmék tárgyalásának bevezetésére és megkezdésére is. Egyházmegyei gyűlések. A yömöri, felsöborsodi és alsózempléni ref. egyházmegye április 19-én illetve 20-án, a felsőzempléni ref. egyházmegye, május 2-án tartja meg tavaszi közgyűlését. Egyházkerületi gyűlés. A tiszántúli ref. egyházkerület f. hó 20-án rendkívüli közgyűlést tart Debreczenben. A gyűlés főtárgya Erőss Lajos püspök elhunytának bejelentése és a püspöki hivatal betöltése iránt való intézkedések megtétele lesz. A lelkészi fizetésrendezés ügye. Az Erdélyi Ref. Szemle azt írja, hogy értesülése szerint a lelkészi fizetésrendezés elveire nézve folynak a számítások a kultuszminisztériumban. A sok számítási alap közül annak elfogadása látszik legvalószínűbbnek, a mely szerint az 1600 koronás kezdő fizetős megmaradna és ez nyerne öt izben 400—400 korona ötödéves korpótlékkal kiegészítést. s így a kongruás lelkészek végső fizetése 3600 korona lenne. Alapfizetésül a nyugdíjintézetbe bejelentett összeg vétetnék, s a korpótlékok 1898-tól kezdve számíttatnának. Az osztrák evangélikusok ünnepe. Ausztria ev. gyülekezetei e hónapban, április 8-án és 9-én ülik meg az 1861 április 8-iki protestáns pátens kibocsátásának az évfordulóját. Ebből az alkalomból csütörtökön, április 6-án délben egy órakor mindkét felekezetű protestáns egyház küldöttségét O felsége a Hofburgban külön kihallgatáson fogadta. Kálvineum-hangverseny. A Kálvineum javára Budapesten a budai, Szilágyi Dezső-téri ref. templomban márczius hó 31-én este fényes sikerű orgona-hangverseny volt. A virágdísszel ellátott templomban nagyszámú, előkelő közönség hallgatta a kiváló művészeti értékű programot. Degel Frigyes orgonaművész Bach előjátékának és fugájának (E-moll) eljátszásával nyitotta meg a hangversenyt. Utána az orsz. m. kir. zeneakadémia növendékeiből alakult női énekkar énekelt el orgonakísérettel három kart Pergolese Stabat mater-jéből Kún László, orsz. zeneakad. tanár vezetésével, mély hatással. Palotainé Békéi Józsa Sphor két tételét és Bach g-húrra írt Air-jét játszotta hegedűn Wehner Géza orgonakíséretével. Degel Frigyes Rheinberger Intermezzóját és Salomé Legendáját adta elő orgonán. Andréjka Margit énekesnő Scarlatti O cessateját és Szabados Béla Imáját énekelte. Utána megint Palotainé Békéi Józsa játszott hegedűn, Hubay Ariosoját és Thomé Andante religioso-ját adta elő Mind az éneket, mind a hegedűt Wehner Géza kísérte orgonán. A hangverseny záradékául Degel Frigyes játszotta az orgonán Lisztnek Bach két vallásos művére, egy cantalájára és miséjére írt változatait. A művészeti szempontból szépen sikerült hangverseny anyagilag is fényes eredményt, háromezer korona tiszta jövedelmet hozott a Kálvineum javára. A rendezés érdeme legnagyobb részben Haypál Benő budai lelkészt illeti.