Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-05 / 6. szám

és tiszteletreméltó, ha teljes objektivitással és alapossággal vitetik keresztül. A theológiában, mint metafizikai tudományban meg épen nagyon is. Elismerést érdemel a szerző, hogy objektiv módon, tisztes szerény hangon foglalkozik tetsző és nem tetsző elméletekkel, melyekbe jó mélyen belenyúl. Az idevágó német irodalom a forrása, melyet jól ismer és kellőleg felhasznál, sokszor talán túlon-túl is fáraszt a nézetek ismertetésével. Végül adja mindig a magáét, illetőleg az apolog. irányét, melyet magáévá tesz. Önállóság nem igen nyilvánul tehát ezekben, de azért nagyon jó kis tájékoztatás a mű a modern bibliai kritikai irodalomban, még más theol. álláspontú olvasóra is. Az apolog. irány arzenáljához tartozó argumentumokat azonban jobban megválogathatta volna, mert néha nagyon gyengék, sőt hamisak. Minduntalan tapasztalni kénytelen az olvasó, mennyire a dogmák szerint igazodik itt az exegesis, sokszor a grammatika ellenére is. Sőt itt-ott, ha a szöveg nagyon mereven ellenáll, készen van mindjárt az alkalmas konjekturával is. Stílusa nehézkes és idegen, a mi minden írásműben, vagy szóbeli előadásban nagy baj, de különösen ily elvont] dolgok fejtegetésében. — n —s. EGYHÁZ. Esperesválasztás. A felsőbaranyai ref. egyházmegye esperese 46 szavazattal Nagy Imre kórósi lelkész lett. A mindenképen szerencsés választáshoz úgy az egyházmegyének, mint az esperesnek mi is őszinte szívből gratulálunk, mert meg vagyunk győződve arról, hogy az új esperes vezetése alatt a gyülekezetek vallásos mélyítésére és erősítésére sok üdvös, hasznos és sürgős újítás és kezdeményezés fog megindulni. Lelkész választások. A tiszántúli ref. egyházkerületben az uszkai gyülekezet Szász Tihamért, — a nagyboly oki gyülekezet Kalmár Istvánt, — nagykolcsi gyülekezet Sárközi Imrét, — az egri (nagybányai egyházmegye) gyülekezet Visky Ferenczet, — a tiszáninneni ref. egyházkerületben pedig az abaujszinai gyülekezet Lengyel József gönczi lelkészt, — a gömörszkárosi gyülekezet Litkey Józsefet választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatások. Takaró Gézát, a budapesti ref. egyház kőbányai parókhiális körének új lelkészét január 29-én iktatták be hivatalába. A beiktatást Mády Lajos esperes végezte. — Lapunk főmunkatársának, dr. Kováts Isvánnak beiktatása f. hó 12-én lesz Seatmáron. A beiktatás sorrendje a következő: Fennálló ének, 37. dics. 1. v. — Közének 235. dics. 1. 2. v. — Beiktató beszéd az úrasztala előtt, tartja Biki Károly esperes. — Karének. — Imádság a szószéken, mondja dr. Kováts István. — Gyülekezeti ének 74. dics. 6. v. — Egyházi beszéd, tartja dr. Kováts István, utóimádság, megáldás. — Karének. — Gyülekezeti ének 235. dics. 3., 4. v. — Istentisztelet után presbiteri gyűlés lesz, melyen az esperes az új lelkésznek átadja az egyház pecsétjét, a főgondnok pedig a presbitérium nevében üdvözli. Királyi kitüntetés. Sütő Kálmán munkácsi ref. lelkészt, a beregi egyházmegye esperesét szép kitüntetés érte. Ötvenéves lelkészi jubileuma alkalmából ugyanis Őfelsége a Ferencz József lovagrend kiskeresztjével tüntette ki. A királyi kitüntetés e szerény jele nem kisebbiti örömünket akkor, a mikor egy kiváló, munkában töltött lelkészi élet jubileuma alkalmából mi is őszinte szerencsekívánatainknak adunk kifejezést. Egyházi közgyűlés. A budai ev. egyház vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését Scholtz Gusztáv lelkészpüspök és Sztehlo Kornél egyházfelügyelő elnöklésével. A lelkész évi jelentésében megemlékezett a Borromeusencziklikáról, a reförmáczió közeledő négyszázados jubileumáról, az egyház halottjáról, Kaufmann Kamill volt gondnokról és az egyház jótevőiről, a kik ez évben is támogatták azt. A közgyűlés, tekintettel a Lágymányos rohamos fejlődésére, elhatározta, hogy mozgalmat és gyűjtést indít egy ott építendő templom és lelkészlakás létesítésére. A hitoktatás alaposabb teljesíthetése czéljából az egyház a fővárostól hitoktatási segélyének felemelését fogja kérelmezni. Elhatározták továbbá, hogy a négyosztályú leányiskola tanítójának, Gártner Rezsőnek, a ki a mult tanévben töltötte be tanítóságának 25-ik esztendejét, február hó 2-án délelőit 11 órakor a budai ág. hitv. ev. templomban jubileumi ünnepet rendeznek. A kongruatörvény (1898: XIY. t.-cz.) módosítása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a képviselőház pénzügyi bizottságában a kultusztárcza költségvetésének tárgyalása alkalmából több képviselőnek hozzá intézett felszólalására kijelentette, hogy a lelkészi fizetések kiegészítéséről szóló 1898 : XIV. t.-cz. több fogyatkozásán sürgősen segíteni kíván. A munkálatok a vall. és közokt. minisztériumban ily irányban már meg is indultak. A Vatikán és Németország. Végre tehát a német császár türelmének is vége szakadt! Megelégelte azt a vakmerőséget, a mellyel a németországi r. katholiczizmus, kihasználván a császár és a protestantizmus túlzott türelmességét és békességre vágyakozását, vezető szerepet akart játszani minden vonalon & protestantizmus rovására. Az a beszéd, melyet von Mühlberg vatikáni porosz követ mondott a német császár születésnapja alkalmával Rómában, még hosszú ideig foglalkoztatni fogja a világot. Annál is inkább, mert hisz nem saját kezdeményezése, hanem felsőbb meghatalmazás folytán tette meg nyilatkozatát. Beszédében többek között rámutatott arra is, hogy nagyon tévednek Rómában, ha azt hiszik, hogy Németországban üldözik a r. katholikusokat, mert sokkal inkább arról lehet szó, hogy a r. katholikus kisebbség üldözi Németország negyvenöt millió protestánsát. Majd pedig azt kérdezte a követ, hogy mikor fogja Róma a németországi protestantizmust megint egyenlőjogú tényezőnek elismerni ? Ez a beszéd rendkívüli meglepetést keltett a Vatikánban s bizonyára meg is lesz a kellő hatása, inert az átokbullák villámai már megrozsdásodtak, a modern császárok már nem IV. Henrikek többé, és Canossa is messze van Berlintől. Fulliquet György előadása Magyarországról. Már jeleztük egy ízben, hogy hazánk e lelkes barátja a genfi „Kék kereszt"-egyesület egyik kerületi csoportjában beszámolt magyarországi útjáról. Oly jól sikerült ez estély, hogy a központi bizottság fölkérte Fulliquet Györgyöt előadásának megismétlésére. Január 29-én este tartotta meg újra érdekes előadását a Salle de la Réformation kistermében, az összes genfi csoportok előtt. Ha valamikor, úgy különösen most mutatta ki előadásában irántunk érzett rokonszenvét, hittestvéri szeretetét. Lelkes előadásával mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. lilénk derültséget okozott a budapesti kávéházakról adott rajza. Ismertette a magyarországi „Kék kereszt" lelkes munkáját. Általában igyekezett jó oldalainkat feltárni a hallgatóság előtt, mely érdeklődéssel hallgatta egyházi életünknek kissé kiszínezett rajzát s a magyar közélet ismertetését. — A genfiek előtt emelte e nagyszerű előadás értékét az, hogy Genfben tartózkodó theológusaink a központi bizottság felkérésére elénekelték a magyar himnuszt, melyre feleletül az egész közönség