Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-05 / 6. szám

és tiszteletreméltó, ha teljes objektivitással és alapos­sággal vitetik keresztül. A theológiában, mint metafizi­kai tudományban meg épen nagyon is. Elismerést érde­mel a szerző, hogy objektiv módon, tisztes szerény han­gon foglalkozik tetsző és nem tetsző elméletekkel, melyekbe jó mélyen belenyúl. Az idevágó német irodalom a forrása, melyet jól ismer és kellőleg felhasznál, sokszor talán túlon-túl is fáraszt a nézetek ismertetésével. Végül adja mindig a magáét, illetőleg az apolog. irányét, melyet magáévá tesz. Önállóság nem igen nyilvánul tehát ezekben, de azért nagyon jó kis tájékoztatás a mű a modern bibliai kritikai irodalomban, még más theol. álláspontú olvasóra is. Az apolog. irány arzenál­jához tartozó argumentumokat azonban jobban megvá­logathatta volna, mert néha nagyon gyengék, sőt ha­misak. Minduntalan tapasztalni kénytelen az olvasó, mennyire a dogmák szerint igazodik itt az exegesis, sokszor a grammatika ellenére is. Sőt itt-ott, ha a szöveg nagyon mereven ellenáll, készen van mindjárt az alkal­mas konjekturával is. Stílusa nehézkes és idegen, a mi minden írásműben, vagy szóbeli előadásban nagy baj, de különösen ily elvont] dolgok fejtegetésében. — n —s. EGYHÁZ. Esperesválasztás. A felsőbaranyai ref. egyház­megye esperese 46 szavazattal Nagy Imre kórósi lel­kész lett. A mindenképen szerencsés választáshoz úgy az egyházmegyének, mint az esperesnek mi is őszinte szívből gratulálunk, mert meg vagyunk győződve arról, hogy az új esperes vezetése alatt a gyülekezetek val­lásos mélyítésére és erősítésére sok üdvös, hasznos és sürgős újítás és kezdeményezés fog megindulni. Lelkész választások. A tiszántúli ref. egyházkerü­letben az uszkai gyülekezet Szász Tihamért, — a nagy­boly oki gyülekezet Kalmár Istvánt, — nagykolcsi gyüle­kezet Sárközi Imrét, — az egri (nagybányai egyház­megye) gyülekezet Visky Ferenczet, — a tiszáninneni ref. egyházkerületben pedig az abaujszinai gyülekezet Lengyel József gönczi lelkészt, — a gömörszkárosi gyü­lekezet Litkey Józsefet választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatások. Takaró Gézát, a budapesti ref. egyház kőbányai parókhiális körének új lelkészét január 29-én iktatták be hivatalába. A beiktatást Mády Lajos esperes végezte. — Lapunk főmunkatársának, dr. Ko­váts Isvánnak beiktatása f. hó 12-én lesz Seatmáron. A beiktatás sorrendje a következő: Fennálló ének, 37. dics. 1. v. — Közének 235. dics. 1. 2. v. — Beiktató be­széd az úrasztala előtt, tartja Biki Károly esperes. — Karének. — Imádság a szószéken, mondja dr. Kováts István. — Gyülekezeti ének 74. dics. 6. v. — Egyházi beszéd, tartja dr. Kováts István, utóimádság, megáldás. — Karének. — Gyülekezeti ének 235. dics. 3., 4. v. — Istentisztelet után presbiteri gyűlés lesz, melyen az esperes az új lelkésznek átadja az egyház pecsétjét, a főgondnok pedig a presbitérium nevében üdvözli. Királyi kitüntetés. Sütő Kálmán munkácsi ref. lelkészt, a beregi egyházmegye esperesét szép kitün­tetés érte. Ötvenéves lelkészi jubileuma alkalmából ugyanis Őfelsége a Ferencz József lovagrend kiskereszt­jével tüntette ki. A királyi kitüntetés e szerény jele nem kisebbiti örömünket akkor, a mikor egy kiváló, munkában töltött lelkészi élet jubileuma alkalmából mi is őszinte szerencsekívánatainknak adunk kifejezést. Egyházi közgyűlés. A budai ev. egyház vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését Scholtz Gusztáv lelkész­püspök és Sztehlo Kornél egyházfelügyelő elnöklésével. A lelkész évi jelentésében megemlékezett a Borromeus­encziklikáról, a reförmáczió közeledő négyszázados jubi­leumáról, az egyház halottjáról, Kaufmann Kamill volt gondnokról és az egyház jótevőiről, a kik ez évben is támogatták azt. A közgyűlés, tekintettel a Lágymányos rohamos fejlődésére, elhatározta, hogy mozgalmat és gyűjtést indít egy ott építendő templom és lelkészlakás létesítésére. A hitoktatás alaposabb teljesíthetése czéljá­ból az egyház a fővárostól hitoktatási segélyének fel­emelését fogja kérelmezni. Elhatározták továbbá, hogy a négyosztályú leányiskola tanítójának, Gártner Rezső­nek, a ki a mult tanévben töltötte be tanítóságának 25-ik esztendejét, február hó 2-án délelőit 11 órakor a budai ág. hitv. ev. templomban jubileumi ünnepet ren­deznek. A kongruatörvény (1898: XIY. t.-cz.) módosítása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a képviselőház pénzügyi bizottságában a kultusztárcza költségvetésének tárgyalása alkalmából több képviselőnek hozzá intézett felszólalására kijelentette, hogy a lelkészi fizetések ki­egészítéséről szóló 1898 : XIV. t.-cz. több fogyatkozásán sürgősen segíteni kíván. A munkálatok a vall. és köz­okt. minisztériumban ily irányban már meg is indultak. A Vatikán és Németország. Végre tehát a német császár türelmének is vége szakadt! Megelégelte azt a vakmerőséget, a mellyel a németországi r. katholiczizmus, kihasználván a császár és a protestantizmus túlzott türel­mességét és békességre vágyakozását, vezető szerepet akart játszani minden vonalon & protestantizmus rovására. Az a beszéd, melyet von Mühlberg vatikáni porosz követ mondott a német császár születésnapja alkalmával Ró­mában, még hosszú ideig foglalkoztatni fogja a világot. Annál is inkább, mert hisz nem saját kezdeményezése, hanem felsőbb meghatalmazás folytán tette meg nyilat­kozatát. Beszédében többek között rámutatott arra is, hogy nagyon tévednek Rómában, ha azt hiszik, hogy Németországban üldözik a r. katholikusokat, mert sokkal inkább arról lehet szó, hogy a r. katholikus kisebbség üldözi Németország negyvenöt millió protestánsát. Majd pedig azt kérdezte a követ, hogy mikor fogja Róma a németországi protestantizmust megint egyenlőjogú ténye­zőnek elismerni ? Ez a beszéd rendkívüli meglepetést keltett a Vatikánban s bizonyára meg is lesz a kellő hatása, inert az átokbullák villámai már megrozsdá­sodtak, a modern császárok már nem IV. Henrikek többé, és Canossa is messze van Berlintől. Fulliquet György előadása Magyarországról. Már jeleztük egy ízben, hogy hazánk e lelkes barátja a genfi „Kék kereszt"-egyesület egyik kerületi csoportjában be­számolt magyarországi útjáról. Oly jól sikerült ez estély, hogy a központi bizottság fölkérte Fulliquet Györgyöt előadásának megismétlésére. Január 29-én este tartotta meg újra érdekes előadását a Salle de la Réformation kistermében, az összes genfi csoportok előtt. Ha vala­mikor, úgy különösen most mutatta ki előadásában irán­tunk érzett rokonszenvét, hittestvéri szeretetét. Lelkes előadásával mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyel­mét. lilénk derültséget okozott a budapesti kávéházakról adott rajza. Ismertette a magyarországi „Kék kereszt" lelkes munkáját. Általában igyekezett jó oldalainkat fel­tárni a hallgatóság előtt, mely érdeklődéssel hallgatta egyházi életünknek kissé kiszínezett rajzát s a magyar közélet ismertetését. — A genfiek előtt emelte e nagy­szerű előadás értékét az, hogy Genfben tartózkodó theo­lógusaink a központi bizottság felkérésére elénekelték a magyar himnuszt, melyre feleletül az egész közönség

Next

/
Thumbnails
Contents