Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-31 / 53. szám
J2 koronáért, dárabonkint 1 K 20 íillérért, díszkötésben 1 K 80 fillérért kapható. A megrendelések, 20 fillér postaköltséggel együtt, a vállalat kiadóhivatalához, Szentgotthárdra küldendők. A Protestáns szemle f. évi 10-dik füzete dr. Szöts Farkas szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg: I. Czikkek. A vasárnapi iskola. Takaró Géza. Első teendőink az ifjúság lelki gondozásában. Forgács Gyula. A debreczeni városi nyomda története. Csűrös István. Böhm Károly és a protestáns keresztyénség. Dr. Szélényi Ödön. II. Belföldi Szemle. Magvető. Hegeclüs István. Evangéliumi irodalomművelés és irodalomterjesztés. Raffay Sándor. III Irodalmi Szemle. Dr. Wiedermann Károly: A vallás lélektana. Lukácsy Imre: Egyházi beszédek. V. F. Gömöry János: Az Orsz. Ág. Hitv. Ev. Tanáregyesület évkönyve az 1910/11. évről. Sz. M. Holuby— Krizsán: A régi zsolnai ev. egyházközség történetének rövid vázlata. Sz. M. Schreiner E.: Die Macht unserer Gewohnheiten. Sz. M. Leute I.: lm Banne Roms. Sz. M. IV. Társulati Évkönyv. Jelentés a Társaság 1910. évi működéséről. Dr. Szöts Farkas. Választmányi ülések és közgyűlés jegyzőkönyve. A Társaság tisztikara és választmánya. Számadás, vagyonkimutatás, költségvetés. A Társaság kiadványainak raktárjegyzéke. A Jó pajtás. Az esztendő végével, a mikor a szülők azon gondolkoznak, hogy milyen újságot rendeljenek gyermekeiknek, a saját tapasztalataink alapján melegen ajánlhatjuk Se kők Zsigmond és Benedek Elek kedves gyermeklapját, a Jó pajtást, a mely minden héten a legszebb illusztrácziókkal és a magyar gyermek-író gárda legkiválóbbjainak dolgozataival kedveskedik a gyermekvilágnak. A Jó pajtást a Franklin-társulat adja ki. Előfizetési ára egy évre 10 korona. A kiadóhivatal Budapest, IV., Egyetem-u. 4 szám alatt van. A Theologiai szaklap deczemberi száma Raffay Sándor szerkesztésében, a következő tartalommal jelent meg: A buddhizmus és a keresztyénség. Kiss Samutól; A középkori igehirdetés. Dr. Ravasz Lászlótól; A protestantizmus fogalma és lényege. Sebestyén Jenőtől; Buddha, Mohamed és Krisztus. Dr. Szlávik Mátyástól. Könyvisismertetés : Dr. Visscher H., Religion und soziales Leben bei d.en Naturvölkern. Sebestyén Jenőtől. A gyakorlati theologia problémája. Dr. B. Pap Istvántól. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A ferenczhalmi (Torontál in.) ev. gyülekezet Hildebrand Keresztélyt, az újsoóvéi (Bács megye) ev. gyülekezet Becker Mihályt, a nagyszalatnai (Trencsén m.) ev. gyülekezet Lanstyák Gyula budaszállási lelkészt választotta meg lelkipásztorául. Lelkészbeiktatás és templomavatás. A gödöllői ref. gyülekezet f. hó 17-én avatta fel megújított templomát s ezzel kapcsolatban iktatta be hivatalába lelkészét : Bárdy Pált. A templomavatást Mády Lajos esperes ós Petri Elek egyházker. főjegyző, a lelkészbeiktatást pedig Mády Lajos esperes végezte. Egyházmegyei választások. Az alsóborsodi ref. egyházmegye lelkészi főjegyzővé Gaál Ferenczet, —• a komáromi ref. egyházmegye pedig egyházi aljegyzővé Vargha S. komáromi hitoktató lelkészt választotta meg. Dr. György János, a kolozsvári unitárius theologia volt tanára, f. hó 20-án különbözeti lelkészi vizsgát tett az erdélyi ref. egyházkerület vizsgáló-bizottsága előtt. Hír szerint a bodakúti ref. gyülekezet lelkipásztorává kívánja meghívni György Jánost. Ág. ev. templomavatás Újpesten. Szép ünnepevolt vasárnap, e hó 17-én. az újpesti ág. hitv. ev. egyházközségnek. Ekkor szentelte fel Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök azt a templomot, melyet 1875-ben nyilvánosan elárvereztek s Pállik Béla festő műterme, majd Odry Lehel magánlakása lett; de utóbb az egyház viszszavásárolta s lelkésze, Geduly Lajos, fáradhatatlan buzgólkodása folytán ismét templommá építtetett ki azon könyöradományokból és segélyekből, melyeket a lelkész részint hívei között, részint a fővárosban, részint a vidéken összegyűjtött. Scholtz püspök lelkes avató beszéde után Naibert Aranka operaénekesnő adta elő Bach S. egyik adventi énekét. Sárkány Béla főesperes ünnepi beszéde után pedig az Újpesti dalkör a Himnuszt énekelte el. A knltuszvita a képviselőházban. A vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalását deczember 15-én kezdte meg a képviselőház. Az egész tárgyalás a nyári vitához képest csendes mederben folyt s épen ezért a képviselők részéről is minden különösebb érdeklődés nélkül. A tárgyalás folyamán alig történt néhány olyan felszólalás, a mely említést érdemelne. Csak egy : dr. Kenedi Gézáé. Az „Az Újság" kitűnő munkatársának nagyszabású beszédjére külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. Végtelenül örülünk, hogy végre a parlamentben is akadt valaki, a ki meg meri mondani ennek a mi külön magyar „ modernizmus "-unknak azt, a miről a mi egyházi lapjaink szakadatlanul írnak és panaszkodnak s a mit folyton hangoztatunk mi is, hogy t. i. szellemi, irodalmi életünk tartalma nem állhat felfogás tekintetében homlokegyenest azokkal az elvekkel, a melyek szerint élünk s a melyek nélkül nincs egészséges egyéni és társadalmi fejlődós sem. — Érdekes felszólalás volt még a Kelemen Samué is, a ki pozitív adatokkal mutatott rá Barkóczy újabb aknamunkáira, a melyeket új r. kath. iskolák és internátusok állami pénzen való felállításával végzett. Fontos volt azután gróf Zichy Jánosnak az összes beszédekre adott válasza, a melyben a lelkészi-fizetésrendezésről is szólt. Megígérte, hogy az összes felekezeti lelkészek kongruáját rendezni fogja, de 1912-ben csak segély formájában. 1913-ban azonban már törvényjavaslatot nyújt be s a kongruajavítást korpótlék alakjában valósítja meg. ISKOLA. A sepsi-szentgyörgyi Székely—Mikó kollégium megújulása. A kollégium jelen elhelyezése nem szerencsés. Szűk telken, a városi forgalom kellő közepén, terjeszkedésre alkalmatlan helyen áll a kollégium és az internátus. A közvetlenül előtte terjeszkedő vásártér szennye, pora a levegő tisztaságát veszélyezteti. A kis udvar sem alkalmas játszótérnek. Egyházi és állami ellenőrző hatóságok nem győzték eléggé hangoztatni, hogy a kollégiumot helyezzék ki a városon kivül. Még szükségesebbé vált a tervbe vett kihelyezés . most, a mikor az állam 300 ezer koronát utalt ki egy új szárny kiépítésére. Ujjvárossy József kollégiumi főgondnok, ez a puritán, nemeslelkű férfiú, a ki az egyházhoz való ragaszkodásának már annyiszor adta fényes bizonyítékát, a napokban 60 ezer koronás alapítványt tett egy, az intézet czéljaira alkalmas telek megszerzésére. Zayzon Ferencz tanár már elkészítette azt a feliratot, melyben az átköltözködés anyagi eszközeit kéri az intézet a közoktatásügyi kormánytól. Kifejti benne azokat a nemzeti, egyházi és pedagógiai szempontokat, a melyek az iigy