Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

f tottaknak, az igazságtalanul szenvedőknek s mi magunk is szenvedtünk-e háborúságot az igazságért? „Boldog szolga az, a kit az ő Ura talál az ő tiszte szerint cselekedni, mikoron haza jövend." 0 jön és mi minden nappal, minden évvel köze­ledünk Hozzá, hogy mindenikünk számot adjon magáról Istennek. A karácsonyi csillag ragyogása hintse be utunkat, hogy éltünk legyen a szeretet megtestesülése, munkál­kodásunk szolgáljon Istennek dicsőségére, számadásunk lelkünk megnyugtatására és az örök élet koronájának megnyerésére! Keresztesi Samu. A magyar felekezeti politika megalapítója. Közéletünknek egyik érdekes és jelentős alakja tűnt el Zichy Nándor gróf halálával. Nem mint az or­szágos politika vezető-, vagy legalább nagyjelentőségű alakja magaslik ki a mögöttünk levő félszázad történe­tében. Születése, családi hagyományai és egyéni hajla­mai egyaránt a konzervativ politikai és közéleti irányzat emberévé tették, ózonban mint ilyen nagyobb jelentő­ségre nem tett szert. Egy nemes vonás van ebben a politikai egyéniségében, a nemzeti érzés és a komoly hazafiság. Ezzel előnyösen vált ki egyik-másik dinasztikus érzésű, hazafiatlan őse és több mágnástársa közül és a nemzeti gondolat nemes mágnásképviselőinek tisztes sorában foglal helyet. Az abszolutizmus idejében súlyos büntetés is érte e nemzeti szelleme miatt. A tulajdon­képeni jelentősége azonban nem ezen a téren van. Nem is közgazdasági tevékenységében. Nevét az utóbbi ember­öltő magyar történetébe azzal irta be, hogy megalapí­totta a felekezeti politikát. Az egyházpolitikai harczok idejében találta meg Zichy Nándor gróf a maga igazi közéleti szerepét. A vatikáni zsinat után Európaszerte előállott az egyház­politikai, illetőleg a kulturharcz. Nálunk is éreztette hatását ez a mozgalom. A hetvenes években több vár­megye a jezsuiták kitiltását sürgette. Szabadelvű kor­mányférfiak a polgári házasság, a zsidó felekezet bevé­tele és a vallásszabadság érdekében kezdtek fáradozni. A modern állami és társadalmi élet mind teljesebb ki­építésén munkálkodtak. Ezzel természetesen az uralkodó vallást pártfogoló, vagy a csak keresztyén vallásfeleke­zeteket védő régi állam helyébe a teljes vallásszabad­ságot biztosító modern államot akarták kifejleszteni. A nagyhatalmú és nagyigényű római katholikus egyház­nak, sőt részben az összes keresztyén egyházaknak a szemében sérelmesnek látszott ez a politikai törekvés. Különösen a római katholicizmusnak fájt a modern demokratikus államnak ez a haladási törekvése. Keresz­tyénellenességnek, a keresztyén kultura lerombolásának minősítette ezt. A keresztyén kultura védelmére hiva­tottnak és kényszerítettnek érezte magát. A római katho­likus keresztyénség közéleti fölényének megvédését, visszaszerzését és megtartását vette programmjába. Ennek a politikai küzdelemnek lett kezdő és vezérlő harczosa Zichy Nándor. Az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellen heves ellenzéki küzdelmet indított a főrendiházban, előbb a nyolczvanas, később a kilenczvenes években. Küzdelme nem volt siker nélkül való. Azonban az egyházpolitikai reformok mégis megvalósultak a XIX. század utolsó év­tizedének a közepén. Zichy a küzdelemben, minden erő­feszítése ellenére, vesztes maradt. A millenium évére készen volt az egyházpolitikai reform. Azonban Zichy is milleniumi emlékkel lepte meg nemzeti közéletünket: megalapította az országgyűlési néppártot, az első fele­kezeti politikai pártot parlamenti életünk történetében. Ennek a római katholikus pártnak azt tűzte programm­jául, hogy az egyházpolitikai törvények revíziójáért és az egész római katholikus egyház és társadalom közéleti hatalmának visszaszerzéséért küzdjön. A párt, nevének megfelelőleg, épen nem volt demokratikus irányú, sőt mindinkább a klérus és az arisztokráczia szolgálatába került. A „keresztény" szoczialisztikus törekvéseket be­fogadta, de ezekkel is a római katholiczizmus közéleti reorganizáczióját és restauráczióját szolgálta. Megindítója lett az egész római katholikus restaurácziós mozgalom­nak, a római katholiczizmus társadalmi ós politikai, egész közéleti szervezkedésének és föllendülésének. Kiinduló­pontja lett az országos politika, a társadalom, a közélet elfelekezetiesítésének, a mely az utóbbi évtizedben oly óriási mértékben elhatalmasodott, hogy közéleti küzdel­mekben a számításból kihagyni nem lehet. Már Kraus Xavér Ferencz különbséget tett a poli­tikai ós a vallási katholiczizmus között. Az utolsó ember­öltőben különösen a politikai katholiczizmus jutott erőre és közéleti szerepléshez A magyar politikai katholiczizmus megalapítója és vezére Zichy Nándor volt. Egyéniségét előnyösen különbözteti meg a politikai katholiczizmus sok harczosáétól, hogy politikai katholiczizmusa vallási katholiczizmusával szoros összeköttetésben állott. Hívő r. kath. ember volt. Mint meggyőződéses r. katholikus szere­tte egyházát. Vallásossága és egyháziassága egyaránt a katholiczizmus közéleti szerepének visszaszerzéséért való harcz vezérévé tették. Vezetője lett és maradt a nép­pártnak. Vezetője lett sok r. kath. társadalmi ós irodalmi egyesületnek. A vezetést nagy lelki odaadással, erővel, lelkesedéssel és gazdasági áldozattal végezte. A hol egész egyéniségét így ráteszi az ember egy czélra, egy küzdelemre, ott a jellem nemessége, a személyiség ér­téke előtt meg kell hajolnunk, még ha a czélt, a küz­delmet nem helyeseljük is! Mily hegymagasságban áll ez a jellem sok r. kath. közéleti vezérember műkegyes­sége és üzleti politikai katholiczizmusa fölött! Mennyi előkelő izlés a közéleti handabandázás mai Ízléstelen­ségeivel szemben! Minket egy világ választ el a Zichy Nándor felekezeti politikájától. Mi rendkívül károsnak tartjuk a vallásnak és egyháznak politikai czélokra való kihasználását, illető­leg ezeknek a politikába való ilyen belevitelót. A holland új-kálvinizmusnak politikai párt gyanánt való szereplését

Next

/
Thumbnails
Contents